Elektronikus kérelem az adóhatározatok bírósági felülvizsgálatára


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás, így a jogerős adóhatósági határozat felülvizsgálatára beadott keresetlevél a legtöbb esetben csak az interneten keresztül nyújtható be. Ez nem is olyan egyszerű.


A polgári perrendtartásról szóló – sokszor módosított – 1952. évi III. törvény célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa. Szabályozza – többek között

– a bíróság feladatait a polgári perben,

– az ügyész feladatait a polgári perben,

– a bíróságok, a felek és más perbeli személyek eljárási szabályait,

– a keresetindítás, a tárgyalás, a viszontkereset, az egyezség szabályait, stb.

A törvény XX. fejezete a közigazgatási perek eljárási szabályaira vonatkozik. Ezen belül a 340/B.§. az elektronikus kapcsolattartás előírásait tartalmazza.

Utalva az első mondatban utaltakra, ezen a törvényhelyen szemléltethető a módosítások sokasága. A 340/B.§-t csak az utóbbi időben a következő törvények módosították: 2015. évi CLXXX. törvény; 2015. évi CCXII. törvény; 2016. évi XL. törvény;

A 340/B.§. a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben az elektronikus kapcsolattartást írja elő, és annak szabályaira vonatkozik. Tekintettel arra, hogy az adóhatósági határozat is közigazgatási határozat, a felülvizsgálatára beadott keresetlevél a legtöbb esetben csak az interneten keresztül nyújtható be.

2016. július 1-től a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára kötelező az elektronikus kapcsolattartás. A gazdálkodó szervezeteknek a jogerős adóhatósági határozat ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem miatt kell ismerniük ezt a szabályt.

Ezekben a perekben a keresetlevelet és mellékleteit elektronikus úton az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél kell benyújtani, mely a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez.

A másodfokú közigazgatási határozatot hozó szerv az összes kapott anyagot – a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.

Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljárt közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljárt közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által meghozott közigazgatási döntésekkel szembeni közigazgatási per kezdeményezésére a NAVKPER elnevezésű űrlap szolgál, amely az általános nyomtatványkitöltő program alkalmazásával tölthető ki. Az űrlapon lehetőség van a kereset rögzítésére, vagy a kereset önálló elektronikus dokumentumként is csatolható, a mellékleteket digitalizált formában kell csatolni. A NAVKPER nyomtatvány és kitöltési útmutató megtalálható az adóhatóság honlapján, a nyomtatványkitöltő programok listájában a vége felé.

 

Az űrlapot kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal valamely szerve, valamint a Nemzetgazdasági Miniszter által felülellenőrzési eljárásban meghozott közigazgatási döntéssel szembeni közigazgatási per kezdeményezése esetén lehet kitölteni.

A nyomtatványhoz mellékletek csatolhatók, a csatolás az „adatok/csatolmányok kezelése” menüpontban hajtható végre. A nyomtatvány és mellékletei nem haladhatják meg az 50MB-os mérethatárt.

A nyomtatványt és mellékleteit minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel kell ellátni, illetve azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás igénybevételével hitelesíteni.

A keresetlevél benyújtásának másik módja az e-perkapu.

A perkapu szolgáltatás bevezetéséhez szükséges, valamint egyéb, az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 123/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet három – elektronikus ügyintézési szolgáltatásra vonatkozó – rendeletet is módosított, melyeket szintén figyelembe kell venni az ügyintézés során.

A perkapu felhasználója a fél. A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet.

Oktatóanyagot is találhatnak az interneten a perkapu használatáról.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.