Korábbi bejegyzésünkben ismertettük a törvénytervezet főbb szabályait, amely szerint a jelentés az agresszív adótervezés és adóstruktúrák elleni fellépéseszközeként a több országban működő és adózó cégek főbb adatainak bevallását teszi kötelezővé, és ezzel átláthatóvá az adóhatóságok számára.
A jelentésre kötelezett vállalatcsoportok pénzügyi és operációs adatainak rendszeres közlése alapján az egyes államok adóhatóságai képet kapnak a multinacionális vállalatcsoport tagjainak – legyen az társaság vagy telephely – egy adott országbeli működéséről. Felmérhetik és értékelhetik az adókockázatokat pl. a transzferárazás, az adóalap erózió és a nyereségelvonás kapcsán. Bár adóhatósági megállapítást pusztán a CbC jelentésre alapítani nem lehet, de a NAV az országonkénti jelentés adatait az adózó adóellenőrzésre történő kiválasztása, illetve adóellenőrzés keretében történő vizsgálata során felhasználhatja.
Amikor a magyar csoport-tagnak kell CbC jelentést benyújtani
A jelentési kötelezettséget mindig az adott pénzügyi év (amelyről a jelentés készül) tekintetében kell megvizsgálni. Főszabály szerint a magyar társaságnak kell benyújtania a jelentést, ha végső anyavállalatnak minősül. Az első pénzügyi év, melyről jelenteni kell, a 2016. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti év, és a jelentés elkészítésére, valamint benyújtására a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónap áll rendelkezésre. Azaz a naptári éves magyar végső anyavállalatnak alapesetben 2017. december 31-ig kell a CbC jelentést benyújtania a NAV-hoz.
A magyar társaság lehet a jelentés benyújtására kötelezett – noha nem minősül végső anyavállalatnak -, amennyiben:
- a végső anyavállalat olyan országban van, ahol nincs CbC jelentési kötelezettség,
- vagy a végső anyavállalat rendszerhiba miatt nem képes a jelentést benyújtani (azaz az anyavállalt országa felfüggesztette, vagy elmulasztotta az információ megosztását),amit a magyar adóhatóság jelez a magyar csoport-tag számára,
- az anyavállalat országának nincs olyan hatályos információcsere-egyezményeMagyarországgal, mely kifejezetten kiterjedne az országonkénti jelentésre és jelenleg ez a helyzet USA-Magyarország viszonylatában is!
Mi is pontosan a teendő az USA-beli végső anyavállalat esetében?
Tipikusan a nem EU-s adóügyi illetőségű (harmadik országbeli) végső anyavállalatok esetében fordulhat elő, hogy az adott országban van ugyan jelentéstételi kötelezettség, azonban nincs olyan hatályos információcsere-egyezmény, amely a CbC jelentésre is kiterjed. Így merül fel a magyar társaság CbC jelentésbenyújtási-kötelezettsége. Folyamatban van az a törvényjavaslat, amely az országonkénti jelentések cseréjéről szóló multilaterális egyezmény hazai jogba történő átültetését szolgálja, jelen állapot szerint 32 nem EU-s országgal. Köztük Brazíliát, Mexikót, Kanadát, a Kínai Népköztársaságot és az Orosz Föderációt, valamint Svájcot is megtalálhatjuk, nem szerepel ugyanakkor a listán az Egyesült Államok. Mindez nemcsak nálunk, de más EU-s országokban is fejtörésre adhat okot az amerikai végső vállalattal rendelkező csoport-tagok számára.
Ugyanis hiába fog az USA illetőségű végső anyavállalat CbC jelentést benyújtani az USA-ban, ha azt hatályos információcsere-egyezmény hiányában a magyar adóhatóság nem kapja majd meg. Ekkor lehet megoldás, ha az USA-beli végső anyavállalat egy EU-s tagállambeli csoport-tagot jelöl ki a jelentés benyújtására, s ez mentesíti a magyar társaságot az önálló benyújtás alól. Ennek hiányábanazonban – mindaddig, amíg az USA nem csatlakozik a CbC jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális egyezményhez, vagy kétoldalú megállapodás keretében nem biztosítja a CbC jelentés tekintetében az információcserét Magyarországgal -, a magyar társaságnak jelentést kell majd benyújtania.
Adatszolgáltatási határidők, mulasztáshoz kapcsolódó szankció
A végső anyavállalatnak minősülő, vagy anyavállalatnak kijelölt magyar társaságra (a végső anyavállalat a magyar csoport-tagot is kijelölheti, hogy az összes EU-s tagállambeli csoport-taggal kapcsolatos országonkénti jelentést benyújtsa) egyaránt a végső anyavállalatra vonatkozó jelentésbenyújtási-határidő vonatkozik.
Az önállóan jelentésre kötelezett magyar vállalatok adatszolgáltatási határideje a fent leírtaktól eltérően egy évvel később lép életbe. Első ízben a 2017. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évről kell az olyan magyar csoport-társaságnak jelentést beadnia majd, amely nem minősül végső anyavállalatnak, vagy nem jelölték ki anyavállalatnak.
|
A magyar társaság:
|
Honnan származnak az adatok a jelentéshez:
|
CbC jelentés benyújtásának határideje
(naptári éves pénzügyi év)
|
|
végső anyavállalat
|
a magyar anyavállalat maga gyűjti össze
|
2017. december 31.
|
|
kijelölt anyavállalat
|
a magyar anyavállalatnak kijelölt társaság kikéri a külföldi anyavállalattól
|
2017. december 31.
|
|
önállóan jelentésre kötelezett
|
a magyar csoport-tag kikéri a külföldi anyavállalattól
|
2018. december 31.
|
Ha a magyar társaságnak a végső anyavállalattól kell kikérnie a jelentéstételhez szükséges adatokat, és azt teljes körűen nem tudja beszerezni, akkor ezt a körülményt – az adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésekor – jeleznie kell a NAV részére. A hiányos jelentéstétel miatti 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásának a zsinórmértéke az elvárható magatartás elve. Ennek alapján jelenleg még nehéz pontosan meghatározni, hogy szükség esetén mire lehet majd konkrétan hivatkozni a bírság alóli eredményes mentesüléshez, mindenesetre e szabály figyelembevételekor nem a mulasztást elkövető társaságot kell alapul venni, hanem az adott helyzetben lévő társaságok általánosan tanúsított magatartását.
Milyen adatokat kell bejelenteni a NAV felé?
Az általános szabály szerint az adatjelentési kötelezettség minden céget terhel, amely olyan csoport tagja, ahol az előző évi konszolidált bevétel a 750 millió EUR-t eléri vagy meghaladja. A magyar csoport-tagnak adott pénzügyi év utolsó napjáig (kivétel az első évben, amikor is a pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül),be kell jelentenie a NAV-hoz az alábbi adatokat:
- a nevét, székhelyét és adóazonosító számát,
- a CbC jelentéssel érintett pénzügyi év utolsó napját,
- azt, hogy CbC jelentés benyújtására kötelezett (mint végső anyavállalat, anyavállalatnak kijelölt szervezet, vagy önállóan jelentésre kötelezett),vagy azt, hogy CbC jelentés benyújtására nem köteles. Utóbbi esetben meg kell jelölnie azt a csoport-tagot és annak adóügyi illetőségét, amely a csoport nevében a CbC jelentést benyújtja majd.
A gyakorlatban tehát a magyar társaságok jelentős részének ez év végéig már bejelentést kell tennie a CbC jelentéssel kapcsolatban a NAV-hoz a 2016-os üzleti év vonatkozásában. Ha változnak a bejelentett adatok, azt 30 napon belül jelenteni kell az adóhatóságnak.
A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
