Elfogadták a civil törvényt

  • Értesítő a rovat cikkeiről
A parlament december 5-i ülésén elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló új törvényt.

A jogszabály összefogja a civil szervezeteket érintő alapvető kérdéseket, pontosítja a civil szervezet fogalmát, egyértelműsíti a közhasznúságot, rögzíti az egyes kötelezettségeket, bevezet egy egységes, bárki számára elérhető közhiteles nyilvántartást. Ezzel az igazságügyi tárrca indokolása szerint nem csak az aktívan részt vevők, hanem a nyilvánosság számára is átláthatóvá és követhetővé válik a civil szervezeti tevékenység.

Az eddigi gyakran kiskapukat engedő szabályok helyett a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokhoz hasonló rendelkezések fogják biztosítani a csak papíron működő civil szervezetek kiszűrését. Az új szabályozás rögzíti, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és végelszámolásról szóló, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni a civil szervezetekre a gazdasági társaságok analógiájára. Így nem maradnak észrevétlenül alvó, nem működő civil szervezetek.

A civil szervezeteket továbbra is a megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételi eljárásáról külön jogszabály fog rendelkezni. Az új nyilvántartási szabályok szerint – hasonlóan a cégeljáráshoz – a civil szervezeteknek is lehetőségük lesz szerződésminta alapján megalakulni és elektronikusan kell majd benyújtani a nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket is. A szerződésminta alapján alakult szervezetek kérelmét az eljáró bíróság 15 napon belül elbírálja majd. A nyilvántartásban szereplő adatok országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban elérhetők lesznek.

Fontos újdonság, hogy a jövőben a civil szervezeteknek is letétbe kell helyezniük számviteli beszámolójukat és – amennyiben rendelkeznek saját honlappal – a beszámolót saját honlapjukon is közzé kell tenniük. A letétbe helyezés ugyanúgy elektronikus úton történik majd, mint a gazdasági társaságoknál. A beszámolót az üzleti évet követő év május 31-ig kell letétbe helyezni és közzétenni elektronikusan, a nyilvántartást vezető bíróságnál. A közhiteles nyilvántartást vezető szerv a letétbe helyezett beszámolót a nyilvántartáshoz kapcsolt módon közzéteszi, és lehetővé teszi adatainak lekérdezését a Civil Információs Portálon. Amennyiben a szervezet nem tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és ezt egy éven belül sem pótolja, bekezdése szerinti közhiteles nyilvántartást vezető szerv törvényességi ellen őrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. A jövőben csak az a civil szervezet kaphat majd költségvetési támogatást, amely eleget tett a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.