Elkaszálta az EU a reklámadót

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat ezért a szabályozást meg kell változtatni – közölte az Európai Bizottság. A kormány szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal.

A magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak - írta közleményében az Európai Bizottság.

A bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.

A bizottsági vizsgálat azt állapította meg, hogy az egyetlen adókulcsra épülő adórendszerekben a kisebb vállalatok minden esetben kevesebb adót fizetnek nagyobb versenytársaiknál, mivel kevesebb reklámbevétellel rendelkeznek. A törvényben szereplő progresszív adómértékek miatt azonban az alacsony reklámbevételű vállalatok - még reklámbevételük arányához képest is - lényegesen kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok. Ez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek versenytársaikkal szemben - jelentették ki.

Az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Az uniós bizottság vizsgálata ezenfelül megállapította, hogy a törvény elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezése szintén indokolatlan előnyben részesített egyes vállalatokat. Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. Az bizottság szerint ez a gyakorlat is tisztességtelen gazdasági előnyt biztosít ezeknek a vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben.

A bizottság kimondta azt is, hogy a 2015 júliusa óta hatályos, uniós kérésre módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el az aggályokat. A módosított rendszer ugyanis lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított szabályozás visszamenőleges alkalmazását választják-e, valamint fenntartja az árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 százalék és 5,3 százalék) - jelentették ki.

A bizottság aláhúzta, Magyarországnak joga van arra, hogy saját adózási szabályait, illetve az adók és illetékek célját maga határozza meg, ugyanakkor az adórendszernek összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben.

A módosított reklámadóról szóló törvény szerint nulla százalék a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.

A kormány elkötelezett a reklámadó jelenlegi szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az innovatív magyar kezdeményezést, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó – reagált lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium az EU döntésére.

[htmlbox adokodex]

 

 

„A Bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. Így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, azaz nem eredményezhet állami támogatást. Mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja. A Bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is hazánkkal szemben. A brüsszeli testület ugyanis  nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között.

Hazánk még a Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól. A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek - az államkasszát megkárosítva – kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól.” - érvel a magyar kormány.

(MTI, Adó Online)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklámadó

    A május 31-ig határidős, 2016-os évre vonatkozó reklámadó bevallásokat minden érintett cégnek el kell készíteni.

  • gyár, munkás, nő

    A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 378 ezer volt, 84 ezerrel, 2,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 67,3 százalékra emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • teherfuvarozás

    A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tiltakozik a Németországban hatályba lépett intézkedés ellen, amely szerint május 25-től bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti - közölte az MKFE. 

  • Fotó: shutterstock

    Egyes londoni elemzők igyekeznek olyan magyar jellegzességeket is figyelembe venni,  mint hogy szerintük Magyarországon "politikai fontossággal" bír az alacsony alapkamat fenntartása, vagy a "pro-ciklikus az alapállás", így aligha meglepő, hogy sokan sokfélére jutnak.

  • AFA-kalauz5_borito

    A kedvezményes éttermi áfakulcs sokakat érintő jogalkalmazási kérdéseit tisztázza legfrissebb számában az Áfa-kalauz. A szaklap 2017/5-ös számát itt rendelheti meg.