Ellenőrzött külföldi társaság új fogalma 2017-től

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hogyan változott az ellenőrzött külföldi társaság definíciója és a kapcsolódó társasági adó- és személyi jövedelemadó-szabályozás? Cikkünkben összehasonlítjuk a korábbi és az új szabályozást és bemutatjuk a kapcsolódó könnyítéseket.

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma a társasági adó rendszerében 2017. jan. 1-től jelentősen módosult.

A Tao. tv. 4.§ 11. pontja szerint ellenőrzött külföldi társaság:

a) a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)

aa) a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ab) a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik, vagy

ac) adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,

abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót, valamint

b) a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,

azzal, hogy

c) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat,

d) a c) alpont alkalmazásakor – figyelemmel az e)-f) alpontban foglaltakra is – minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi telephely érdemi gazdasági tevékenységet folytat, ha az általa saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri összes bevétele legalább 50 százalékát,

e) a d) alpont szerinti arány megállapításakor a külföldi személy, illetve a külföldi telephely bevételei mellett számításba kell venni a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt vállalkozása összes bevételét, valamint a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal folytatott termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevételét is,

 

f) a d)-e) alpont alkalmazásakor befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely fekvése szerinti államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az említett állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége,

g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy abban az üzleti évében, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező olyan tagja, részvényese, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett,

h) az e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani.

Látható, hogy a szabályozás továbbra is összetett, de a lényegi pontok egyszerűsítve a következők. Ahhoz, hogy ellenőrzött külföldi társaságról legyen szó:

a) külföldi személy kell, hogy legyen,

aa) amelyben az adózó önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen

aaa) a szavazati jogok több mint 50%-ával rendelkezzen, vagy

aab) 50%-ot meghaladó részesedéssel rendelkezzen, vagy

aac) 50%-ot meghaladó részre legyen jogosult az adózott eredményből

ab) és az adóévben kevesebb, mint 4,5% társasági adónak megfelelő adót fizessen;

vagy

b) belföldi adózó külföldi telephelyének kell lennie, ahol a telephely az adóévben kevesebb, mint 4,5% társasági adónak megfelelő adót fizet.

Nem beszélhetünk ellenőrzött külföldi társaságról, ha az adott társaság megfelelő személyzettel, felszereltséggel, eszközállománnyal, helyiséggel rendelkezik és érdemi gazdasági tevékenységet folytat.

A régi és új meghatározás közötti fő különbségeket az alábbi táblázat mutatja be:

Ellenőrzött külföldi társaság fogalmi változása

 

2016.12.31-ig

2017.01.01-től

Tulajdonos vagy bevétel forrása

Belföldi tényleges tulajdonos magánszemély vagy bevételei többségében Mo-tól származnak

Tao. tv. szerinti adózó, nincs bevételi forráshoz kapcsolódó előírás (nem kell, hogy az adózó tulajdonosa magyar legyen, lehet külföldi is!)

Befolyásoló

magánszemély

Tao. tv. szerinti adózó önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együtt

Befolyás jellege

legalább 10%-os részesedési arány / szavazati jog / Ptk. szerinti meghatározó befolyás

 

50% feletti részesedési arány / szavazati jog / részesedés az adózott eredményből

Adó és

adómérték

adóvisszatérítéssel csökkentett fizetett / fizetendő adó nem éri el a 10%-ot, illetve, ha nulla vagy negatív az adóalap pozitív eredmény mellett

ténylegesen megfizetett adó nem éri el annak az adónak a felét, mint amennyit magyar TAO alanyként fizetne

Kivétel

székhely EU-ban, OECD tagállamban, vagy kettős adóztatást elkerülő egyezményes országban van

nincs ország szerinti megkötés

Valódi gazdasági jelenlét

saját eszközök, saját munkavállalók

megfelelő személyzet, felszereltség, eszközállomány és helyiség, amelynek révén érdemi gazdasági tevékenységet folytat

 

 

Változások a Tao. tv-ben 2017-től

A Tao. tv. 8.§. (1) bekezdésének f) pontjának a tartalma is változott. Az adózás előtti eredményt növeli az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság üzleti évének utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság ezen törvény szerinti szabályok szerint (az ellenőrzött külföldi társaságot belföldi illetőségű adózónak tekintve) kiszámított üzleti évi jövedelméből (adóalapjából) az a rész, amely az ellenőrzött külföldi társaság következő jövedelmeiből ered. Ez lehet:

fa) kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,

fb) szellemi alkotások jogából származó jövedelem,

fc) részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,

fd) pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,

fe) biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,

ff) olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik, amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági értéket,

feltéve, hogy:

e rész pozitív (nyereség), továbbá meghaladja az ellenőrzött külföldi társaság teljes jövedelmének egyharmadát, vagy – ha az ellenőrzött külföldi társaság az fd)-fe) alpont szerinti tevékenységet folytat – teljes jövedelmének több mint egyharmada származik az adózóval vagy az adózó kapcsolt vállalkozásaival folytatott ügyletből.

A Tao. tv. 8.§. (1) bekezdésének ma) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész, amely meghaladja az f) pont alapján az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget. Az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, árfolyamnyereség továbbra sem adómentes.

Változások az Szja. törvényben 2017-től

2017. jan.01-től megszűnik a Szja. törvényben az ellenőrzött külföldi társaságok fogalma.

Ettől az időponttól kezdődően a fel nem osztott nyereség már nem adóköteles és nem kell nyilvántartást vezetni. Egyéb jövedelemnek számít az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező társaságtól kapott jövedelem (osztalék, kamat, az elidegenítésen elért nyereség). (Lásd: 28.§. (12)-(13) bekezdés).

Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén (3.§. 5. pont).

A változásnak köszönhetően olyan egyezményes országok, melyeknél nincs társasági adó (Szingapúr, Hongkong, Malaysia, Egyesült Arab Emirátusok) nem minősülnek alacsony adókulcsú államnak, az ilyen székhelyű cégektől kapott osztalék kedvezően adózik (15% SZJA és 14% eho, legfeljebb 450.000 forintig).

Az alábbi linken megtalálható, hogy Magyarország mely államokkal kötött egyezményt (2016. jan.1-i állapot szerint)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.