Elszámolható-e az e-útdíj közvetített szolgáltatásként?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztus végén megjelent egy cikkünk az elektronikus útdíj és az iparűzési adó kapcsolatáról. Abban szerepelt az útdíjnak közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázása. Akkor annyira meg voltak rendülve a fuvarozók az e-útdíj nagyságrendjétől, hogy sürgős megoldást kerestek ennek a hatalmas költségtényezőnek a továbbhárítására, s a közvetített szolgáltatás kézenfekvőnek tűnt. Ma már talán megváltozott ez az álláspont.


A számviteli törvény 3.§ (4) bekezdésének 1. pontja szerint, közvetített szolgáltatásnak nevezzük, a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon, részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatást. Közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

Ezt a fogalmat a társasági adóról szóló törvény is használja a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor. A minimális nyereség-minimum meghatározása során az összes bevételt csökkenti – többek között – az eladott közvetített szolgáltatások értéke.

A helyi iparűzési adó meghatározásakor, állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

  • az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével,
  • az alvállalkozói teljesítések értékével,
  • az anyagköltséggel,
  • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Ezek a különböző adózási szabályok azt hivatottak biztosítani, hogy kerüljük az adóhalmozódást. Ha belegondolunk abba, hogy valaki eladott nekem egy szolgáltatást és én azt közvetítem a vevőm felé, (értékesítem,) akkor mindketten adózunk utána, pedig ez ugyanaz a teljesítmény. Mindkettőnk értékesítésekor árbevétel ugyanaz a szolgáltatás. Tehát a közvetített szolgáltatások kiemelésére szükség van.

Miért alkalmazzák mégis nagyon kevesen a közvetített szolgáltatás kritériumait (szerződés, számla, összeg)?

Elég nehezen értelmezhető bizonyos ágazatokban a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítése. Egyszerűen felismerhetők ezek a szolgáltatások az építőiparban, vagy ingatlan bérbeadásnál a közüzemi szolgáltatások közvetítése a bérbeadó felé, de nem mindenhol ilyen áttekinthető a helyzet.

Magyarországon a vállalkozások 95-96 százaléka kisvállalkozás. Ők általában nem kívánják dokumentálni a vevőjük felé, hogy amit eladnak, az nem a saját teljesítményük. Ráadásul, ha magas részarányt képvisel az idegen munka az eladott szolgáltatásban, akkor esetleg joggal kérdezheti a vevő, hogy miért nem a másik vállalkozással szerződöm, aki a szolgáltatás döntő részét elvégezte? Ha megnézzük az előbb leírt fogalmat, akkor láthatjuk azt is, hogy a közvetített szolgáltatás eladási árát külön számszerűsíteni is kell.

Például, ha kibocsátok egy 1.000.000 forintos számlát, akkor a számlán szerepelnie kell annak, hogy mondjuk ebből 800.000 forint a közvetített szolgáltatás eladási ára. (Most ne foglalkozzunk az áfával!) Ráadásul jó néhány megrendelő nem dolgozik olyan beszállítóval, aki közvetített szolgáltatást is számláz.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Ha ismét megnézzük a közvetített szolgáltatás fogalmát, valószínűleg nem fogják elfogadni az adóhatóságok az ily módon továbbszámlázott e-útdíjat, mert az utakat nem a vevő használja. Erre a szolgáltatásra a fuvarozónak van szüksége ahhoz, hogy teljesítse a szállítást a megrendelő részére. Tehát a fuvarozónál ez egy igénybevett szolgáltatás, amelyre az értékesítés teljesítéséhez van szüksége. Ugyanakkor egyértelmű az is, hogy a fuvarozónál ez egy árképzési tényező – mégpedig nem is kicsi, – amit az eladási árnál számításba kell vennie. Nem árt tudni, hogy jelenleg még vita van e témáról a szakemberek között.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.