Éttermi áfa: eloszlatjuk a maradék homályt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos kulcskérdést csak érintőlegesen említenek a NAV állásfoglalásai és a nyomukban született cikkek az éttermi áfakulcs ügyében: nem egyértelmű például, kell-e melegkonyhával rendelkezni a kedvezményes áfakulcs alkalmazásához, mint ahogy az sem, hogy mi tekinthető helyben készült ételnek. Most válaszolunk a kulcskérdésekre és eloszlatjuk a homályt.

A 2017-től hatályos új szabályok értelmében az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom esetén a korábbi 27% helyett, a kedvezményes 18%-os, majd 2018. január 1-jétől 5%-os áfakulcs alkalmazható.

Az új szabály kiemelt figyelmet kapott mind a média, mind a szakma képviselői részéről, így az elmúlt hetekben, hónapokban számos cikk jelent meg e témakörben. A fenti új szabály alkalmazhatóságával kapcsolatos bizonytalanságokra, illetve az értelmezési nehézségekre tekintettel a NAV tavaly decemberben egy hivatalos tájékoztatót, idén pedig további két összefoglalót is közzétett, melyben az adóhatóság igyekezett összegyűjteni az e témakört érintő legfontosabb kérdéseket.

Mindezek ellenére az érintett adóalanyok körében továbbra is érezhető némi bizonytalanság az új szabályozással kapcsolatban, hiszen mind a NAV által közzétett anyagok, mind az eddig megjelent, főként az előbbieken alapuló szakmai cikkek számos kulcskérdésről csupán érintőlegesen tesznek említést, vagy nem egyértelműen fogalmaznak.

Az „éttermi áfa” kapcsán így többek az alábbi kérdések szorultak tisztázásra:

1. A kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságához a vendéglátóhelynek kell-e melegkonyhával rendelkeznie?

2. Szükséges-e, hogy a kiszolgált ételek helyben kerüljenek elkészítésre?

3. Mikor tekinthető az étel helyben készítettnek?

4. Amennyiben a vendéglátó-ipari egység kínálatában, helyben és nem helyben készített ételek is szerepelnek, abban az esetben, hogyan kell alkalmazni a kedvezményes áfakulcsot?

Úgy véljük, az elmúlt hetekben ezek a kérdések kevésbé voltak hangsúlyosak és nem voltak kellően körüljárva, pedig a megválaszolásuk elengedhetetlen a kedvezményes áfakulcs kockázatmentes alkalmazásához. A következőkben szeretnénk e kérdéseket röviden kielemezni és ismertetni, valamint felhívni a figyelmet a fontosságukra.

 

Melegkonyha és helyben készítettség

Mivel az új szabály az ételforgalom esetén nem írja elő feltételként a melegkonyha meglétét, illetve a helyben készítettséget, azt gondolhatnánk, hogy a fenti első két kérdésre nyilvánvalóan nemmel kell válaszolni. Áttekintve azonban a NAV publikációit, úgy néz ki, mégsem olyan egyértelmű e kérdések megválaszolása.

Lássuk, miért!

A NAV a tájékoztatójában kiemeli, hogy amennyiben egy vendéglátóipari-egység nem rendelkezik melegkonyhával (ital étel nélküli felszolgálása SZJ 55.40.10.), abban az esetben a nyújtott szolgáltatás más SZJ szám alá fog tartozni, mint amivel kapcsolatban a fenti kedvezményes áfakulcs igénybe vehető (55.30.1.). Ezen pedig az a körülmény sem változtat, ha ezeken a vendéglátóhelyeken nem helyben készített egyszerű ételek (finom pékáru, pogácsa, szendvics stb.) is kiszolgálásra kerülnek. Ezért például a melegkonyha nélküli teázók, kávézók, benzinkutak vagy sörözők csak akkor alkalmazhatnák a kedvezményes áfakulcsot, ha rendelkeznének melegkonyhával és a szolgáltatásuk ezáltal az SZJ 55.30.1. szám alá tartozna.

Mi a helyzet a helyben készítettséggel?

Az SZJ 55.30.1. szám alpontjaiban található meghatározások szerint mind az ételek, mind az italok elkészítése – vagyis a helyben készítés – alapvető jellemzői ezen SZJ szám alá tartozó szolgáltatásoknak. Mivel az új szabály kizárólag olyan szolgáltatásokra hivatkozik, amelyek az ételek helyben elkészítését is tartalmazzák, ezért minden bizonnyal ez is feltétele a 18%-os áfakulcs alkalmazásának.

Ezt az álláspontot erősíti meg a NAV összefoglaló is, amely kimondja, hogy a vendégek nem helyben készített ételekkel történő kiszolgálása csak akkor tartozhat a kedvezményes áfakulcs alá, amennyiben azok hangsúlyozottan kiegészítő jellegűek és helyben készített ételhez kapcsolódnak. Azaz, amennyiben a nem helyben készített ételek kiszolgálása esetén hiányzik a kiegészítő jelleg, az adott vendéglátóhely az egyéb feltételek (SZJ szám; szolgáltatás jelleg; étkezőhely stb.) teljesítése esetén sem fogja tudni alkalmazni a 18%-os áfakulcsot.

Az előbbiekben elhangzottak alapján azt mondhatjuk, hogy annak ellenére, hogy a jogszabály szövegéből konkrétan nem levezethető, látható, hogy mind a melegkonyha megléte, mind a helyben készítettség feltételei a 18%-os áfakulcs alkalmazásának.

 

Mikor tekinthető az étel helyben készítettnek?

Az eddig megjelent publikációk e tekintetben nem igazán vizsgálódtak, hiszen nem tesznek arról említést, hogy mikor tekinthetünk egy ételt helyben készítettnek.

Ez azért nagyon fontos, mert habár ez az új szabályozás „éttermi áfa”-ként terjedt el a köztudatban, számos egyéb olyan vendéglátóhely esetén is felmerülhet a 18%-os áfakulcs alkalmazása, ahol az ételkészítés bizonyos fázisai nem helyben történnek, ugyanakkor rendelkeznek melegkonyhával és képesek teljesíteni a kedvezményes áfa mérték egyéb feltételeit is.

A fentiekben bemutattuk, hogy az adóhatósági álláspont egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az ételeknek is helyben készítettnek kell lenniük, ezért kérdéses, miként járjanak el azok a vendéglátósok, akik használnak ugyan melegkonyhát az ételkészítéshez, de többnyire gyorsfagyasztott, félkész alapanyagokkal dolgoznak, vagy adott esetben például csak a készre sütést végzik helyben.

Mindenre kiterjedő szabályozottság hiányában (ami egyébként jelen esetben nem is lehet célja az áfatörvénynek) az adóhatóság mindig egyedi esetek alapján tudja megmondani, hogy egy konkrét esetben alkalmazható-e a 18%-os áfakulcs, így egy állásfoglalás jelentős megtakarítást jelenthet, illetve ennek hiánya nagy kockázatot is hordoz magában, hiszen nagy jelentősége van annak, hogy 18% vagy 27% áfa kerül felszámításra.

 

A cikk szerzői, Dr. Varga Szabolcs és Dr. Suda Richárd, a PwC Magyarország szakértői.

---