Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a telekommunikációs és a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadók, valamint a cafeteria-utalványok piacának korlátozása miatt, ezzel második szakaszukba léptek a Magyarország ellen ezekben az ügyekben indított kötelezettségszegési eljárások – tudatta szerdán az Európai Bizottság.
Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a cafeteria-szolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
A telekommunikációs szektorra és a kiskereskedelmi ágazatra kivetett adók a bizottság álláspontja szerint azért sértik a uniós jogot, mert a testület szerint ezek az adók hátrányos megkülönböztetést jelentenek a külföldi vállalatokkal szemben.
„Az adókulcsok kialakítása és a két piac struktúrája miatt a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik” – érvel a brüsszeli testület, amely szerint ez sérti az unió szerződésében rögzített letelepedési szabadságot.
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének álláspontja szerint a Magyarországon a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely – az uniós irányelv előírásaival ellentétben – nem az irányelvben rögzített célt, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelését szolgálja.
A cafeteria-utalványokkal kapcsolatban is a letelepedés szabadságát látja sérülni az Európai Bizottság, amely szerint Magyarország „indokolatlan és aránytalan korlátozásokat” alkalmaz, és nem biztosítja „a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát” az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára.
A bizottság egy harmadik ügyben is új szakaszba léptette a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást. Indoklással ellátott véleményt adott ki a brüsszeli testület amiatt is, hogy Magyarország – Luxemburggal együtt – nem tájékoztatta a bizottságot a megújuló energia-irányelv maradéktalan átültetéséről, amit 2010. december 5-ig kellett volna megtennie. Magyarország és Luxemburg azonban nem tájékoztatta a bizottságot az irányelv nemzeti jogszabályaikba való maradéktalan átültetéséhez szükséges valamennyi intézkedésről. Magyarországnak és Luxemburgnak most két hónapja van értesíteni a brüsszeli testületet a kérdéses intézkedésekről. A határidő lejártával a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
(Forrás: MTI)
