Fellendülőben a kockázati tőke iparág


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Deloitte legfrissebb közép-európai kockázati tőke bizalmi felmérésében félévente megkérdezett közép-európai tőkebefektetők szerint a gazdaság és a tőkepiac kedvező környezetet teremt az ügyleteknek, többségük nem számít a piac lassulására, így a közép-európai tőkebefektetési tevékenység továbbra is egészséges szinten mozog.

A közép-európai kockázatitőke-piac tranzakciós aktivitása a válaszadók kétharmada szerint a jelenlegi, hároméves rekordszinten marad. Csaknem egyharmaduk várja a tranzakciók számának további növekedését és csupán 2 százalékuk számít lassulásra – ez öt éve a legalacsonyabb arány. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezett alapkezelők 69 százaléka az elkövetkezendő hónapokban elsősorban a tranzakciók végrehajtására tervez összpontosítani, csakúgy, mint az utóbbi két év felmérései szerint.

A várakozásokat elősegíti a piacok likviditása: a válaszadók háromnegyede (74 százalék) gondolja úgy, hogy a hitelfinanszírozás elérhetősége változatlan marad a következő hónapokban. Ez növekedést jelent az előző felméréshez (67 százalék) képest, ugyanakkor már csak a válaszadók egytizede számít a banki források bővülésére, míg ezt legutóbb a válaszadók ötöde (21 százalék) várta.

Az egészséges tőkepiac, valamint a régió iránti egyre nagyobb érdeklődés kedvez a pozitív várakozásoknak, de az árazásban korábban tapasztalt növekedés stagnálni látszik: a válaszadók majdnem ötöde (17 százalék) – a tavalyi arány (8 százalék) több mint duplája – arra számít, hogy az eladók ár elvárása csökkenni fog az elkövetkező félév során.

„A közép-európai magántőke-piac bíztató bővülése, amelyet az elmúlt 18 hónapban is láthattunk, folytatódik, a stabil gazdasági alapok pedig továbbra is növelik a kiszállások és az ügyletek számát” – mondta Csűrös Balázs, a Deloitte tanácsadási üzletágának partnere. „A helyi befektetők támogatják a régió egyre érettebb, alapító tulajdonosok által működtetett vállalkozásait, míg a külföldi – pénzügyi, illetve stratégiai – befektetők egyre inkább a régióban keresnek hosszabb ideje működő vállalkozásokat. Az ő érdeklődésük is bizonyítéka annak, hogy a helyi sikeres vállalatok vezető globális cégekké nőttek, sokuk a régió valamelyik helyi magántőke-befektetőjének hathatós támogatásával.”


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).