Felsőoktatási és állami kutatóhellyel közösen végzett kutatás-fejlesztés

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.

Egy közös kutatás-fejlesztési projekt mindkét résztvevő fél számára előnyös együttműködés lehet. A projekt során a vállalkozás piacismerete és a gyakorlati szakmai tudása találkozhat a kutatóhely elméleti tudásával, melyek együttesen magas szakmai színvonalú eredmény elérését teszik lehetővé. Járulékos, de a mai finanszírozási helyzetben fontos tényező, hogy az intézmény ezáltal bevételhez jut, amellyel pótolni tudja az állami finanszírozás folyamatosan csökkenő összegét. Mind a két fél érdeke lehet tehát egy, akár folyamatos együttműködés kialakítása.

A felsőoktatás sok esetben szervezetileg is felkészült ezekre a megbízásokra, olyan vállalkozásokat alapított, melyekben valamilyen hányadban az oktatási intézmény is tulajdonos. Ezeknek az ún. spin-off cégeknek a feladata az, hogy hidat képezzenek az oktatási intézmény és a versenyszféra között. Mindemellett gyakori az is, hogy a gazdasági társaság közvetlenül az intézménnyel köt szerződést egy adott fejlesztés megvalósítására.

Az innovációs törvény több szempont szerinti együttműködést nevesít. Megkülönbözteti, hogy a felek megosztják-e az elvégzendő feladatokat, vagy az egyik fél végzi teljes egészében a kutatómunkát. Kitér arra, hogy az eredmény hasznosításának joga megosztott-e, vagy csak az egyik fél szerez arra jogot. Ez a gyakorlatban azt hozza, hogy a fejlesztés lezárása után melyik félnek lesz joga az elkészült „eredményt” felhasználni, értékesíteni. A megállapodás széles körű együttműködésre teremt keretet. Van lehetőség és példa is a gazdasági társaság részéről alapkutatást, alkalmazott kutatást finanszírozni a végeredmény hasznosítása nélkül. Ezekben az esetekben nem keletkezik gazdaságilag hasznosítható eredmény, de az így megszerzett tudás alapja lehet egy későbbi kísérleti fejlesztésnek. A hasznosítási tevékenység nem csak profitcélú, üzleti felhasználású lehet, létrejöhet olyan közösségi célú felhasználás is, amelynek eredménye többek közt a lakosság életminőségének, illetve a közszolgáltatásoknak a javítása, vagy a természeti és épített környezet védelme. A hasznosítás kérdésében az általános gyakorlat inkább az, hogy a gazdasági társaság jut a jogokhoz, míg az intézmény és a programban résztvevő szakember minden jogot átad.

A közös hasznosítás kapcsán már az együttműködés elején, a szerződéskötéskor tisztázni érdemes a nyilvánosságra hozatal kérdését. A publikációk mennyisége hatással van a tudományos előmenetelre, emiatt a fejlesztésben résztvevő kutatóknak az az érdeke, hogy az eredmények minél nagyobb része nyilvánosságra hozható legyen. Ezzel szemben a gazdasági társaságoknak az üzleti titok védelme áll érdekükben, ami miatt egy pontosan megfogalmazott és minden ilyen jellegű vitás kérdést tisztázó szerződés kötése elengedhetetlen.

Egy kutatóhellyel közösen végzett K+F projekt esetén a megbízó vállalkozás adóalap-csökkentésre jogosult a társasági adóban. Ehhez a „de minimis” szabályainak kell megfelelni.

Abban az esetben azonban, ha a megbízó a kutatásban résztvevők saját vállalkozásával vagy olyan intézményi tulajdonú vállalkozással szerződik, amelyben az oktatási intézménynek 50%-nál kevesebb tulajdonrésze van, a szerződés nem felel meg az adótörvény előírásainak, vagyis ilyen esetben az oktatási intézménnyel közösen végzett K+F adóalap-csökkentés nem vehető igénybe. Az intézmény által kiszámlázott érték háromszorosát, de maximum 50 millió forint adóalap-csökkentést vehet igénybe a megrendelő kkv. Annak érdekében, hogy ugyanazon fejlesztésre többszörös igénybevétel ne történjen, az intézménynek nyilatkoznia kell arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.

Az az adóösszeg, mely az adóalap-csökkentés alapján nem került kifizetésre, „de minimis” támogatásnak minősül. A gazdasági társaság három év alatt összesen 200.000 Eur támogatást vehet igénybe ilyen címen. Egyes adókedvezmények és pályázati támogatások adott hányada szintén „de minimis”-nek minősülhet, emiatt a pontos nyilvántartás nagyon fontos.

Felsőoktatási vagy állami kutatóhellyel való közös kutatás az adott területen kiugró eredménnyel járhat, amellett, hogy európai uniós támogatási pályázatban a projekt szakmai tartalmát is erősíti. Arról nem is beszélve, hogy az intézménynek kifizetett díjat utólag csökkentheti az adóalap-kedvezmény, ami így még versenyképesebbé teszi ezeket a kutatóhelyeket a piacon.

A felsőoktatásban sok terület tudása összegyűlik, mégis lényeges, hogy a vállalkozás által kutatni kívánt területen akar és tud-e fejlesztési munkát vállalni a megbízást fogadó szervezet. A legtöbb esetben konkrét témával foglalkoznak ezek a spin-off cégek vagy oktatási karok, ezért érdemes feltérképezni az intézmények nyújtotta lehetőségeket. Akár az is előfordulhat, hogy a vállalkozás problémáját már korábban megoldották, így kutatás helyett know-how vásárlással jut tudáshoz a vállalkozás. Ez gyakran olcsóbb, mint a fejlesztési megbízás.

A cikk szerzője Badak Zsuzsanna innovációs tanácsadó és Badak Béla okl. könyvvizsgáló, adószakértő (Innoa Services Kft.); mindketten a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.

 

mkvkok_nagy

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.