Figyelem: változott az áfatörvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. július 16-tól változás történt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142.§-ában. Apró változásról van szó, ám nagy kavarodást okoz.

A megváltoztatott törvényhely jelenlegi szövegezése szerint, az áfát a beszerző adózó fizeti be a kincstárba (a levonható adóval csökkentve), „a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul. Ennek feltétele, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.”

A változás mindössze a vastag betűvel szedett szövegrész.

Ez nem is igazi változás, csupán egy másik törvény változtatásából eredő módosítás. Mégis elég nagy kavarodást okoz.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet ismét visszahozta a bejelentés intézményét az építésügyi engedélyezés szabályai közé 2016-tól.

Az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások 2016. május 13-i és június 14-i hatállyal változtak, és július 1. napjától egy új rendszerben történik az egyszerű bejelentés (elektronikusan).
 

E kormányrendelet alapja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A.§-a. Eszerint a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén

a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal – a kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti az építésügyi hatóságnak,

b) ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,

c) a bejelentéshez a kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,

d) a kivitelezési dokumentációtól a kormányrendeletben meghatározott eltérést be kell jelenteni.

Az állandóan hangoztatott adminisztráció- és bürokrácia-csökkentés közben két dolgot sikerül elérnünk:

1. A különböző hatósági eljárások egyre bonyolultabbak lesznek, és a jogszabályt alkalmazók körében egyre nagyobb lesz a káosz.

2. Minden adózáshoz kapcsolódó lépés valamilyen hivatalos irathoz kötött. Általában fontos iratokat próbálnak a jogszabályalkotók megszüntetni. Az adózásban nagyon fontos, hogy az ingatlant mikor szereztem, meddig számít újnak, lakóház vagy sem, lejárt-e már a két év, stb.

Rengeteg gyakorlati teendőre vonatkozóan nem ad eligazítást sem a hivatkozott törvény, sem a kormányrendelet. Milyen bejelentést tegyünk, ha egy ingatlanon több önálló lakóépület épül, melyek együttesen meghaladják a 300 négyzetmétert? lehet-e tetőtér-beépítést egyszerű bejelentéssel megvalósítani? Lakóépületnek minősülhet-e az a ház, amiben iroda vagy üzlet is található a lakásokon kívül?

Mikortól kell számításba venni a használatbavételi engedély dátumát az adózásban alkalmazandó 2 év lejártának kiszámításához, ha nem kell ilyen engedély?

Erre az a válasz, hogy mind a bejelentést nem igénylő, mind az egyszerű bejelentést igénylő épület esetén írásban hatósági bizonyítványt kell kérni az építési hatóságtól (jegyzőtől) a felépítés megtörténtéről, és azt sokáig megőrizni!

Tessék mondani, milyen adminisztrációt csökkentettünk?

---