Foglalkoztatói (kiegészítő) nyugdíj januártól
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közelmúltban fogadta el a parlament a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvényt. Az új jogszabály november 10-én lép hatályba azzal, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató közötti szerződés legkorábbi hatályba lépési időpontja 2008. január 1-je lehet. A foglalkoztatói hozzájárulás befizetése, illetve a tag kiegészítése pedig 2007. december 31-ét követően teljesíthető első alkalommal.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az Európai Unió régi tagállamaiban a nyugdíjrendszer II. pillérének részeiként működnek és fontos szerepet játszanak a nyugdíjcélú megtakarítások között. A foglalkoztató nyugdíj az önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségek körét szélesíti a magyar nyugdíjrendszerben. Az új jogintézmény bevezetésével olyan önkéntes nyugdíjcélú megtakarítási forma teremtődik meg, melynek középpontjában a foglalkoztatói kötelezettségvállalás áll – olvasható a törvényhez fűzött miniszteri indokolásban. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató által nyújtott szolgáltatás az európai uniós terminológiában kiegészítő nyugdíjnak minősül.
Határon átnyúló szolgáltatás
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag részvénytársasági formában működhet, de belföldi fióktelepet működtethetnek az EGT államban székhellyel rendelkező, az irányelv hatálya alá eső foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat a foglalkoztató, valamint bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság. A közelmúltban elfogadott törvény alapján létrejövő foglalkoztatói nyugdíjintézményeknek lehetőségük van arra, hogy bármely más EGT államban bejegyzett foglalkoztató alkalmazottjai számára nyugdíjkonstrukciót szolgáltassanak. Így lehetőségük van külföldről érkező befizetések elfogadására és külföldre irányuló nyugdíjszolgáltatásra egyaránt.
Bármelyik foglalkoztató csatlakozhat
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez bármely foglalkoztató csatlakozhat, annak érdekében, hogy a munkavállalói részére foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciót biztosítson. A csatlakozás a nyugdíjszolgáltató intézmény és foglalkoztató közötti szerződéskötéssel jön létre. A nyugdíjszolgáltató intézmények ugyanakkor nem csak a dolgozók, hanem a velük szerződő foglalkoztatók részére is kínálhatnak nyugdíjkonstrukciókat.
Az lehet tag, aki a munkaviszonyban áll
Tag az lehet, aki az alapító vagy a csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A tagsági jogviszony magának a munkaszerződésnek a megkötésével, illetve annak a módosításával jön létre. A tagsági jogviszony tehát a munkaviszonyhoz kötődik. Éppen ezért a munkaviszony megszűnésekor a dolgozó szabadon dönthet arról, hogy a felhalmozott jogosultságait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja (nyugvó jogosultságként), vagy a tagi számlán nyilvántartott összeg átvitelével belép az új foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézményébe.
Tagi számlán elhelyezett összeg, nyugdíjszolgáltatás
A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona. A nyugdíjkonstrukció azonban tartalmazhat olyan kikötést a felhalmozás csak meghatározott munkaviszonyban töltött idő után válik a tag tulajdonává (feltételes jogszerzés). Ez az időszak legfeljebb 5 év lehet. Amennyiben a tag munkaviszonya ennél rövidebb ideig tart, az addig megszerzett jogosultságokkal nem rendelkezhet. Kivételt képez ez alól, ha a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tag kiegészítéséhez kötötte. Ilyenkor a dolgozó által befizetett kiegészítés hozamokkal növelt összege a feltételes jogszerzés időtartama alatt is megilleti a tagok.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék szolgáltatás, illetve ezek kombinációja. A foglalkoztatói nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltésével, illetve amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen kikötést tartalmaz, a várakozási idő eltelte után válik jogosulttá a dolgozó. A nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugdíjra való jogosultsággal egyezik meg. A nyugdíjkorhatár betöltésével egy tekintet alá esik az az időpont, amelytől a tag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, a szolgálati nyugdíjat is), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban, továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül.
