Gépjármű illeték: mikor, mennyit kell fizetni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Autó vagy motor vásárlásakor nem elég csupán annyit szem előtt tartanunk, hogy mennyibe kerül az átírás költsége vagy, hogy mekkora a jármű fogyasztása, hanem azt is, mekkora illetéket kell fizetnünk utána.


Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetnünk.

Az illetéktörvény alkalmazásában gépjárműnek minősül az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő. Továbbá pótkocsinak minősül az olyan jármű, amely az előbb meghatározott gépjárművel történő vontatásra készült. Idetartozik a teher- és sátras utánfutó, a félpótkocsi, valamint a pótkocsi, melynek a közlekedésben való részvételét – külön jogszabály – hatósági nyilvántartásba vételhez köti.

Az illeték mértékét a jármű gyártási évétől számított kora és a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye alapján kell meghatározni. Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítményét csak lóerőben tüntették fel, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal el kell osztani és az eredményt egész számra kell kerekíteni, hogy megkapjuk a jármű kilowattban kifejezett teljesítményét.

 

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

Illeték alóli mentességek

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:

  • a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá
  • a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése;
  • a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése;
  • az az ügylet, amikor a vagyonszerzés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történt, valamint
  • az az ügylet, amikor a vagyonszerzés a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történt.

Az illetékmentességhez hasonlóan nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, mindaddig, míg a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását nem kéri, vagy a gépjárművet belföldön nem értékesíti.

A 120 kW-nál nagyobb teljesítményű hajtómotorral rendelkező autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét úgy kell meghatározni, mintha a gépjármű 120 kW teljesítményű hajtómotorral rendelkezne. Azaz a fizetendő illeték összege maximálva van, így a 120 kW fölötti teljesítmény megszerzése, már „mentes” az illeték alól.

Különös adózási módok az áfa rendszerében

Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását.

További információ és megrendelés >>

Pótkocsira más szabályok érvényesek. Pótkocsi tulajdonjogának megszerzése esetén, amennyiben a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 2 500 kg-ot 9 000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a tulajdonszerzés után járó illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Ha a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg (azzal azonos napon) más személy megszerzi a gépjármű pótkocsi haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jogát, akkor a tulajdonszerzőnek a tulajdonszerzés utáni illeték-összeg 75%-át a tulajdonszerzőnek, a 25%-át a haszonélvezőnek, használónak, üzembentartói jog jogosítottjának kell megfizetni.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.