Három gyermeknél csökkenthető a jelzáloghitel-tartozás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2018. január 1- től hatályos a 337/2017. (XI.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely a három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentését szolgálja azáltal, hogy vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételét teszi lehetővé a központi költségvetésből abban az esetben, amennyiben a család megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek.

Kik jogosultak a támogatásra?

A támogatást igényelhetik természetesen a magyar állampolgárok, de ezen túlmenően az is, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, továbbá a harmadik országbeli állampolgár, amennyiben bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik és a hontalan, valamint a menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy is.

A jogosultságnak fontos feltétele, hogy házastársak és élettársak együttesen igényeljék a támogatást, még abban az esetben is, ha a lakáscélú jelzáloghitel-szerződésnek kizárólag az egyik fél az alanya. Az együttes igénylés pedig magával vonja azt is, hogy együttesen kell megfelelniük a feltételeknek is. Az is lényeges a jogosultsághoz, hogy az igénylőkön kívüli személy a támogatás alapjául szolgáló hitelszerződésben adósként ne szerepeljen.

Kizáró körülmény az igénylők oldaláról korábbi lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény, valamint a köztartozás megléte, de nem jogosult az igénylésre az sem, aki olyan gyermekre szeretné a támogatást, akit más személy által igényelt támogatásnál már számításba vettek.

Milyen összegben és mire kérhető a támogatás?

A támogatás olyan lakáscélú jelzáloghitel-törlesztésére igényelhető, amelynél az annak fedezetét képező lakásban az igénylő − együttes igénylés esetén az igénylők összesen − legalább 50%-os mértékű tulajdoni hányaddal rendelkezik. Az igényelt összeg elsősorban a tőketartozás csökkentésére használható fel, amennyiben pedig a tőketartozás összege nem éri el a támogatás összegét, úgy a támogatás a tőketartozás járulékai - ide nem értve a késedelmi kamatot − csökkentésére használható fel. Fontos, hogy a szerződés egyrészt az igénylés benyújtásakor, másrészt a gyermek születésének időpontjában is élő legyen, vagyis (például a törlesztés elmaradása miatt) ne legyen felmondott státuszú. A Rendelet alapján a támogatás a harmadik, illetve további gyermekek születésére tekintettel kérhető, azonban fontos szempont a születés időpontja is. Ugyanis kizárólag a Rendelet hatálybalépését követően született vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekre, valamint a kérelem benyújtásának időpontjában a várandósság legalább 12. hetét betöltött magzatra nyújtható be az igénylés.

A támogatás összege a fentieknek megfelelően a harmadik és minden egyes további gyermek esetén 1 millió forint. Kivéve abban az esetben, amennyiben a kérelem benyújtásának időpontjában a hiteltartozás (tőke és annak járulékai összege) alacsonyabb az igénybe vehető támogatás összegénél. Ekkor az igénylő legfeljebb a hiteltartozás összegének megfelelő támogatásra jogosult. A fennmaradó esetleges támogatási összeg kérelmezésére az igénylő később sem lesz jogosult.

Hol és hogyan tudjuk igényelni?

A kérelmet a járási hivatalnál kell benyújtani, amelyet a kormányablaknál is meg lehet tenni. Benyújtásnak az a nap számít, amikor az összes szükséges dokumentum csatolásra került az igényléshez, ugyanis ezt követően állítja ki igazolását a járási hivatal a feltételek teljesítéséről. A kérelemben az igénylőnek csupán megjelölnie kell azt a pénzügyi intézményt, amelynél jelzáloghitele fennáll, a támogatást megállapító határozat pénzügyi intézményhez való megküldéséről a hivatal gondoskodik. A pénzügyi intézmény a határozat megérkezését követően mindössze 4 napon belül egy összegben, előtörlesztésként a támogatott személy hitelszámlájára teljesít. Ezután a folyósítást követő 10 napon belül a pénzügyi intézmény köteles változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolni és arról a támogatott személyt és a járási hivatalt értesíteni.

Igazolás benyújtása és elmulasztásának következménye

A támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét különböző módon kell igazolni, az alábbiak szerint:

a) elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését jogerős bírósági ítélettel és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,

b) a gyermek halva születését a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti okirattal,

c) a magzatok számát, a várandósság betöltött 12. hetét és a szülés várható időpontját a várandósgondozási könyvvel,

d) a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal és a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

Van azonban még egy igazolás, amelynek elmulasztása súlyos következményeket vonhat maga után. A támogatás magzatra tekintettel történő igénybevétele esetén a támogatást megállapító határozatban meg kell jelölni a szülés várható időpontját. Ez azért is lényeges, mert mennyiben az igénylők ezen időpontot követően 30 napon belül nem értesítik a járási hivatal a szülés tényét igazoló dokumentum bemutatásával, a hivatal első körben írásban szólítja fel az igénylőket a teljesítésre, majd ezt követően visszatérítésre kötelezi őket. A támogatás visszatérítése azonban az egymillió forintnál magasabb összegről is szólhat, hiszen az igénylőknek nem csupán a támogatás összegét, hanem az igénybevétel napjától számított (Polgári Törvénykönyv szerinti) késedelmi kamatot is meg kell fizetniük.

A feltételes adómegállapítás hazai és nemzetközi szabályozása

A könyv széleskörűen bemutatja a feltételes adómegállapításra vonatkozó eljárást. A gyakorlati szakemberek számára kiemelt jelentőséggel bírhat, hogy az eljárást nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerteti a könyv. Így elérhetővé válik a „titkos elixír” a folyamatos hiánypótlási eljárások megszüntetésére.

 

Megrendelés >>

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tízből hét kkv tervez béren kívüli juttatást adni dolgozóinak, ami az egy évvel korábbi mélyponthoz képest hatalmas ugrás – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból

  • Fotó: shutterstock

    Egy sajátos beruházásélénkítő eszköz a helyi adók rendszerében? A tavaly évközi adóváltozások következményeképpen jelent meg a helyi adókról szóló törvényben az előrehozott adó intézménye. A némileg rendszeridegen jogintézmény találgatásokra adott okot irányultságát és pontos rendeltetését illetően, emellett gyakorlati alkalmazhatóságát további kodifikációval kellene támogatni, hogy a kockázatokat ne csupán az adózók viseljék - írja az RSM blogja.

     

  • izer

     Izer Norbert államtitkár az adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár.

  • grafikon

    A márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az idei év első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A márciusban és az első negyedévben egyaránt két százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.