Hatályba lépett az új pénzmosás elleni irányelv

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az irányelv megszilárdítja az érvényben lévő szabályokat és hatékonyabbá teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet, az adóelkerülés megelőzésének érdekében pedig növeli az átláthatóságot – közölte az Európai Bizottság hétfőn.

A tájékoztatás szerint a pénzmosási irányelv megerősíti a meglévő intézkedéseket a bankok, jogászok és könyvelők kockázatértékelési kötelezettségei, valamint a vállalatok tényleges tulajdonlására vonatkozó egyértelmű átláthatósági követelmények megállapítása által.

Az irányelv megerősíti, hogy az egyes tagállamok pénzügyi információs egységei között meg kell teremteni az együttműködést és az információcserét, amely elősegíti a gyanús pénzátutalások azonosítását és nyomon követését a bűncselekmények és a terrorista tevékenységek megelőzése és felderítése érdekében. Az irányelv közös politika kialakítására ösztönzi a tagállamokat az olyan unión kívüli országokkal kapcsolatban, amelyek nem rendelkeznek megfelelő pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szabályokkal. Az életbe lépő szabályozás megerősíti továbbá az illetékes hatóságok szankcionálási hatásköreit is.

Az Európai Bizottság közölte, hogy kétévente kockázatértékelési jelentést tesz közzé, amellyel segíteni kíván a tagállamoknak, hogy könnyebben tudják azonosítani, elemezni és kezelni a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatokat. A jelentés elemezni fogja a pénzügyi és nem pénzügyi szektorokban felmerülő kockázatokat és megvizsgálja az újonnan – például a virtuális fizetőeszközök vagy a közösségi finanszírozási platformok terén – jelentkező veszélyeket is.

A jelentés a meghatározó területenkénti kockázatok széles körű feltérképezése mellett tartalmazni fogja a bűnözők által leggyakrabban pénzmosásra használt módszereket, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg arról, miként kell megfelelően kezelni az azonosított kockázatokat.

 

A bizottság emellett arról is tájékoztatott, hogy – az úgynevezett Panama-iratokban feltártakat követően – 2016 júliusában javaslatot terjesztett elő a terrorizmus finanszírozásának sikeresebb leküzdése, valamint a pénzügyi tranzakciók nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében. A javaslatok célja a magas szintű biztosítékok szavatolása a magas kockázatú, unión kívüli országokból érkező pénzáramlásokra vonatkozóan, továbbá a pénzügyi információs egységek számára az információkhoz, köztük a központosított bankszámla-nyilvántartásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása.

A javaslatot jelenleg az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalja, várhatóan még az idén elfogadják – közölte az uniós bizottság sajtószolgálata.

Az úgynevezett offshore-botrány tavaly áprilisban robbant ki, miután a sajtóban információk jelentek meg több mint 214 ezer offshore cégről és tulajdonosaikról a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodából kiszivárgott 11,5 millió dokumentum alapján.

Az iroda rejtett tulajdonosi hátterű offshore vállalatokat kezel ügyfelei számára a világ számos részén. E cégekkel a tulajdonosok feltehetően el tudják titkolni üzleti tevékenységüket, vagyonukat. Az iratokban jelenlegi vagy korábbi ügyfélként szerepelnek magas beosztású politikai vezetők, és több mint 210 ezer offshore céget sorolnak fel.

(MTI)

---