Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV célja, hogy szolgáltató hatóságként működjön, ahol az ügyfélnek is lehet igaza – derült ki egy budapesti konferencián, ahol Varga Mihály és Tállai András is előadást tartott. A névtelen bejelentésekkel az adóhatóság már nem foglalkozik, a végrehajtási bevétel növelése sem abszolút cél többé. Ősszel jön az új adózás rendjéről szóló törvény.
Egy éve nem vesz fel a NAV új munkatársakat – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a Nemzeti Adókonzultáció címmel megrendezett adószakmai konferencián. 20 600-an dolgoznak a szervezetnél a korábbi 23 ezer helyett; cél a 20 ezer alatti létszám. Az államtitkár szerint a megnövekedett feladatok a hatékonyság emelése mellett látja el: megszüntették a párhuzamosságokat, érdemben összevonták a NAV és a VPOP szervezetét.
Megkezdődött az ellenőrzési tevékenység reformja is: az elhúzódó ellenőrzések 89,9 százalékát lezárták. “Géppuskalövések helyett mesterlövészek kellenek” – fogalmazott az államtitkár. Tállai szerint célzott, hatékony ellenőrzésekre van szükség, az erőforrásokat a csalók felkutatására kell fordítani, jelen idejű, komplex ellenőrzésekkel, ezért kockázatkezelési és kiválasztási főosztály jött létre 50 főve.
Új ügyfélszolgálati rendszert is terveznek: megjelenne a NAV a kormányablakokban egyszerűbb ügyeknél, azonban az adóhatóság önálló ügyfélszolgálatait is megtartanák.
Varga Mihály és Tállai András a rendezvény megnyitóján. Kép forrása: MTI Fotó: Soós Lajos
2015-től a NAV nem kezeli névtelen bejelentéseket, csak kiemelt esetekben (évi 36 ezer volt) – sok erőforrást vitt el minimális hatékonysággal, gyakran a bosszú motiválta a feljelentéseket.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is, fontosnak tartja, hogy a NAV legyen képes kimondani, hogy az adózónak igaza van, és azt ne a bíróság mondja ki. „Vége kell hogy legyen, hogy csak azért is az adóhatóságnak van igaza” – mondta.
Arról is beszélt: a végrehajtási bevétel növelése rögeszmévé vált, ezzel szakítani kell. Az adózónak inkább öt nap haladékot kell kapnia – az adózók 50 százaléka fizet ennyi késéssel. A felszólítás és a helyszíni végrehajtás meg kell, hogy előzze az inkasszót – meg kell szokniuk az adózóknak, hogy a NAV-nak nem lehet tartozni.
Az államtitkár a NAV tervei között említette az ekáer bővitését az országúti kamerarendszer és ekáer összekapcsolásával; az online pénztárgépek használatának kiterjesztését, az e-szja és e-számla bevezetését.
Egyszerűbb szabályozást ígér Tállai
Idén ősszel kerülhet a parlament elé az új adózás rendjéről szóló törvény, amely az államtitkár szerint egyszerű, átlátható szabályozást, az adózók és a NAV kapcsolatának újraszabályozását jelenti majd. Két ellenőrzési fajta lesz a mostani hét helyett, rögzített lesz az ellenőrzés időtartama (maximum 365 nap).
Kedvezményeket kapnak majd a kezdő vállalkozások, a mulasztási bírság szabályozása egyszerűsödik. Tállai beszélt távlatosabb változtatásokról is: az illetékrendszer átírásáról és új végrehajtási törvényről is.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a rendezvényen a foglalkoztatásról és a lehetséges adó-és járulékcsökkentésről szólt. A miniszter szerint az új álláshelyek 2/3-a a versenyszférában jött létre az utóbbi években, és közel került a teljes foglalkoztatottság.
A feladat immár a termelékenység növelése, nagyobb hozzáadott-érték lenne szükséges – értékelt Varga. Ezért fontosak a kkv-támogatások – ezeknél a cégeknél dolgozik a munkavállalók kétharmada – és segíteni kell, hogy a szektor a beszállítói láncban az új szerepre találjon.
A strukturális munkanélküliséget is kezelni kell a munkaerő-mobilitás- , a
szakképzett munkavállalók számának növelésével – mondta. 22,3 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek átlagosan 2010 óta, ezek szintjét tovább kell közelíteni az uniós átlaghoz- tette hozzá.
Átgondolt járulékcsökkentés
A miniszter hangsúlyozta: a kormány célja továbbra is az adó-és járulékcsökkentés, a munkát terhelő adók és az adminisztráció csökkentése. A cél, hogy az összes adó-és járulékteher (munkaadóé, munkavállalóé) 50 százalék alá csökkenjen, s legfeljebb a GDP 38 százaléka legyen az adócentralizáció.
A járulékcsökkentés azonban csak átgondolt lehet, a két társadalombiztosítási kassza egyensúlya nem kerülhet veszélybe. Az adócsalás elleni fellépés ezért is annyira fontos, ennek eredményeiből lesz az adócsökkentés – tette hozzá.
