Heti NAV-figyelő: 32. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztustól változott az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózásának szabályozása és a kiküldetés fogalma is. Bemutatjuk, elmagyarázzuk az új szabályokat.


1. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó nyereségre vonatkozó év közi változások

Az Szja tv. 67/A.§-a fogalmazza meg az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat, melyekkel kapcsolatosan néhány módosító rendelkezés lépett életbe augusztus 1-jétől.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletről akkor beszélhetünk, ha értékpapírt az eladó nem közvetlen adás-vétel keretében értékesít, hanem befektetési szolgáltatón – azaz brókeren – keresztül. Ezen az ügylettípuson realizált nyereség is az általános 15%-os szja-mértékkel adózik, azonban kifejezetten előnyös rendelkezés, hogy az ügylettel kapcsolatosan eho-fizetési kötelezettség nincs, míg normál adás-vétel esetén az szja tv 67.§-a szerinti árfolyamnyereség szabályai szerint adózna a jövedelem, amihez 14% eho-fizetési kötelezettség is kapcsolódna.

További előnye az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, hogy az adott évi nyereség csökkenthető a megelőző két év valamelyikében (vagy mindkettőben) realizált veszteséggel. Ennek azonban feltétele, hogy az adott évben a veszteséget a magánszemély a rendes bevallásában jelölte.

Legyünk figyelemmel arra, hogy a befektetési szolgáltatót nem terheli adóelőleg-levonási kötelezettség, így a magánszemély eladónak kell teljesíteni a bevallási és befizetési kötelezettségeket még akkor is, ha a szolgáltató egyébiránt az Art. rendelkezései szerinti kifizetőnek minősül. A módosítás is ezzel függ össze, hiszen elsődleges célja annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy az állami adó-és vámhatóság szerepeltetni tudja az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet a személyi jövedelemadó bevallás új módjaként 2017. január 1-jétől – elsőként a 2016. adóévre vonatkozóan – bevezetésre kerülő adóbevallási tervezetben.

A 2016. évi LXVI. törvény (saláta tv) által újonnan beiktatott illetve módosított rendelkezések 2016. augusztus 1-jétől hatályosak, azonban a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségekre vonatkozóan is alkalmazhatók.

Próbálja ki a HR Jogtárat!

Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist

A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül.

Regisztráció, részletek >>

2. A kiküldetés fogalma

2016. augusztus 1-jétől változott a kiküldetés Szja tv 3.§ 11. szerinti fogalma. A módosítás következtében a minősítésnél már nincs jelentősége a munkavállaló munkaszerződésben megjelölt munkahelyének, és annak sem, ha azt a szerződésben nem rögzítették. Szintén ezzel kapcsolatosan mostantól a fogalom magában foglalja a „munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás”-t is. Ezzel azonban ha egyszerre nézünk rá a 10. pont szerinti hivatali, üzleti utazás fogalomra és a 11. pont szerinti kiküldetés fogalomra, akkor azt láthatjuk, hogy a két meghatározás egymásra hivatkozik. Ha azonban kissé hunyorítunk és elfogadjuk, hogy a tyúk és tojás nem fog vitatkozni az érkezési sorrenden, akkor érthető a rendelkezés mögötti jogalkotói szándék, célja ugyanis egy régi-régi jogértelmezési vita tisztázása a mozgó munkavállalók tekintetében. Ugyanis a módosítás alapján olyan munkakörökben, amelyekben a munkavállalók rendszeresen a lakóhelyükről indulva keresik fel munkavégzés céljából az üzleti partnereket (pl. ügynökök, szervizelők, fuvarozók), az első partnerhez történő utazás is – mint hivatali, üzleti utazás – kiküldetésnek minősül innentől (továbbra is).

A módosítás nem érinti és így továbbra is változatlan az a szabály, hogy nem minősül kiküldetésnek a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás, valamint a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő bejárás, illetve oda- és visszautazás.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

3. Frissített tájékoztatók, közlemények

Ismét frissítésre került a 6. számú információs füzet a mezőgazdasági őstermelőkkel kapcsolatos adózási szabályokról.

A jövedéki adó fajtakódok 2016. szeptember 1-től alkalmazandó listáját itt találja.

A bejelentkezést elmulasztók adózók listája itt olvasható.

Közlemény az Online Pénztárgépek gyártói és forgalmazói részére az XSD állomány struktúrájának leírásáról.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.