Hogy adózunk a céges rendezvények után?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Egy vállalkozás vagy bármely más szervezet, hivatal, intézmény életében vannak olyan alkalmak, amikor az ünneplés, a vendégül látás, ajándékok juttatása elkerülhetetlen, netán elvárt a társadalmi szokások szerint. Ezért gyakori kérdés, hogyan lehet minél kisebb közteher mellett megrendezni az ünnepségeket, fogadásokat, csapatépítő programokat, miként lehet ajándékot adni. Mindezek mellett a karitatív szervezetek által adott juttatások vagy jótékonysági estek alkalmával befolyt adományok célba juttatása is fontos szempont a szervező számára egy-egy rendezvényt követően. E témakörben foglaljuk össze az adózási kérdéseket.

1. Általános tudnivalók

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 70. §-a sorolja fel többek között azokat az egyes meghatározott juttatásokat, amelyek után a kifizetőt terheli az adó, függetlenül attól, hogy e juttatások a magánszemély jövedelmének minősülnek. Amennyiben az adó a kifizetőt terheli, akkor jövedelemnek a juttatás értéke minősül, az adó alapja pedig az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett a nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

2. A juttatások adókötelezettségének esetei

  • 2.1. Reprezentáció és üzleti ajándék

E témakörben a leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy a hivatali, üzleti célból adott ajándékok utáni adófizetési kötelezettség miként alakul, valamint hogy az egyes rendezvények tekinthetők-e reprezentációs alkalomnak.

Az Szja-tv. 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni az Szja-tv. előírásai szerinti adómentes juttatásokat.

Az Szja-tv. 3. § 26. pontja határozza meg a reprezentáció fogalmát. Az idevágó rendelkezés szerint reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) minősül azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Mint látható, az Szja-tv. 3. § 26. pontja alapján akkor minősülhet reprezentációnak a vendéglátás, ha az kizárólag a törvényben meghatározott esemény, rendezvény alkalmával történik.

Annak eldöntéséhez, hogy az adott rendezvény megfelel-e a reprezentáció fogalmi meghatározásának, az összes körülményt mérlegelni kell. Amennyiben a rendezvény nem felel meg a 3. § 26. pontjában foglaltaknak – mert például célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve nagyobb mértékben a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti eseményről szól –, akkor a vendéglátás és a szabadidő-program költsége az Szja-tv. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerinti juttatásnak minősül.

Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján

Személyi jövedelemadó
Társadalombiztosítás
Járulékfizetés
Munkaügy

Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor

Időpont: 2014. november 20.

A törvényi feltételeknek megfelelő esemény, rendezvény lehet például egy üzleti tárgyalás, szakmai rendezvény, igazgatósági ülés, vagy az állami ünnepről való megemlékezés. Magyarországon kizárólag az augusztus 20-a minősül állami ünnepnek.

Így nem tekinthető reprezentációs eseménynek többek között a március 15-én vagy az október 23-án tartott ünnepségek alkalmával nyújtott vendéglátás, a nemzetközi nőnap, május elseje, a munkahelyi közösségek értekezletei. Az ilyen eseményeken történő vendéglátás adókötelezettségére az általános szabályok alkalmazandók.

Ugyancsak reprezentációs alkalom az adott egyház hitélete szerinti egyházi ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd, hanuka stb.), valamint a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján kialakult vendéglátás.

Az előzőekben felsorolt alkalmakkor valamennyi résztvevő (ideértve a cég alkalmazottait is) vendéglátása reprezentációnak minősül. A rendezvényen részt vevő vendégek szállás- és utazási költsége is reprezentációként számolható el, míg a kifizetővel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló, vagy a rendezvény lebonyolításában részt vevő (munkát végző) személyek utazására és szállására fordított összeget viszont nem kell a reprezentációs költségekbe beszámítani, ugyanis az említett személyek esetében hivatali, üzleti utazásról van szó, így az utazás és a szállás kifizető által viselt költsége az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jövedelem számításánál figyelmen kívül hagyható.

A szakmai rendezvény helyszínéül bérelt terem díja a kifizető tevékenységével összefüggésben felmerülő költség, és nem tartozik a reprezentációs kiadások körébe. Amennyiben pl. a szakmai rendezvény vacsorával zárul, de a vacsorára nem a rendezvény helyszínén, hanem egy vendéglátóhelyen kerül sor, akkor viszont az éttermi vacsorához bérelt különterem díja is a reprezentációs költség részét képezi.

Reprezentációs alkalomról nem kizárólag az adott cég által, hanem az anyacég vagy harmadik személy által szervezett rendezvények esetében is lehet beszélni.

Lepsényi Márta, az Adó Szaklap 2014/10. számában megjelent cikkében példákkal illusztrálva szó esik az üzleti ajándék juttatásáról és a csekély értékű ajándék jutattásakor alkalmazandó szabályokról is, valamint megtudhatja, milyen juttatások nyújthatók adómentesen.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Varga Mihály

    Biztosítani kell az egyenlő elbánást az uniós áfareform során, a tagállamok közötti különbségtétel elfogadhatatlan lenne - hangsúlyozta az Európai Bizottság múlt héten bemutatott áfajavaslata kapcsán Varga Mihály az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek keddi brüsszeli tanácsülésén.

  • offshore, adóparadicsom, adóelkerülés

    Lekerült nyolc ország kedden az Európai Unió adóparadicsomokról összeállított, korábban még tizenhét államot tartalmazó feketelistájáról, amelyet kevesebb mint két hónappal ezelőtt hagytak jóvá.

  • okostelefon

    A hazai kkv-k csupán fele aktív digitálisan. Mindössze minden második vállalkozásnak van saját honlapja, és közel minden harmadik cég marketing tevékenység nélkül próbál életben maradni – hangzott el a K&H és a Google Magyarország által közösen szervezett ingyenes, a mobile-first világ kihívásait és lehetőségeit fókuszba állító Google Digital Workshop eseményen. Az online jelenlét óriási lehetőségeket rejt a kkv-szektornak, ezért az idei teendők közé érdemes felvésni a digitális fejlődést és a mobilra optimalizált weboldal létrehozását is.

  • tej

    Áfacsökkentést és fokozottabb ellenőrzést sürgetnek a tejágazat szereplői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)  keddi közleménye szerint.

  • hipermarket

    A Lidl Magyarország 2018. március 1-jével átlagosan 20 százalékkal emeli a 8 órás munkaidőben dolgozó bolti és raktári fizikai munkavállalók, valamint az üzletvezetők bérét, ezt követően a bolti dolgozók havi keresete eléri majd a bruttó 290 ezer és 320 ezer forintot, az üzletvezetők havi fizetése pedig bruttó 658 ezer forinttól 720 ezer forintig terjedhet - közölte a vállalat kedden.