Hogy adózunk a céges rendezvények után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vállalkozás vagy bármely más szervezet, hivatal, intézmény életében vannak olyan alkalmak, amikor az ünneplés, a vendégül látás, ajándékok juttatása elkerülhetetlen, netán elvárt a társadalmi szokások szerint. Ezért gyakori kérdés, hogyan lehet minél kisebb közteher mellett megrendezni az ünnepségeket, fogadásokat, csapatépítő programokat, miként lehet ajándékot adni. Mindezek mellett a karitatív szervezetek által adott juttatások vagy jótékonysági estek alkalmával befolyt adományok célba juttatása is fontos szempont a szervező számára egy-egy rendezvényt követően. E témakörben foglaljuk össze az adózási kérdéseket.


1. Általános tudnivalók

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 70. §-a sorolja fel többek között azokat az egyes meghatározott juttatásokat, amelyek után a kifizetőt terheli az adó, függetlenül attól, hogy e juttatások a magánszemély jövedelmének minősülnek. Amennyiben az adó a kifizetőt terheli, akkor jövedelemnek a juttatás értéke minősül, az adó alapja pedig az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett a nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.

2. A juttatások adókötelezettségének esetei

  • 2.1. Reprezentáció és üzleti ajándék

E témakörben a leggyakoribb kérdések közé tartozik, hogy a hivatali, üzleti célból adott ajándékok utáni adófizetési kötelezettség miként alakul, valamint hogy az egyes rendezvények tekinthetők-e reprezentációs alkalomnak.

Az Szja-tv. 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni az Szja-tv. előírásai szerinti adómentes juttatásokat.

Az Szja-tv. 3. § 26. pontja határozza meg a reprezentáció fogalmát. Az idevágó rendelkezés szerint reprezentációnak a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) minősül azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Mint látható, az Szja-tv. 3. § 26. pontja alapján akkor minősülhet reprezentációnak a vendéglátás, ha az kizárólag a törvényben meghatározott esemény, rendezvény alkalmával történik.

Annak eldöntéséhez, hogy az adott rendezvény megfelel-e a reprezentáció fogalmi meghatározásának, az összes körülményt mérlegelni kell. Amennyiben a rendezvény nem felel meg a 3. § 26. pontjában foglaltaknak – mert például célját, helyszínét, időtartamát stb. tekintve nagyobb mértékben a vendéglátásról, a szabadidő kellemes eltöltéséről, nem pedig a hivatali, szakmai, üzleti eseményről szól –, akkor a vendéglátás és a szabadidő-program költsége az Szja-tv. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerinti juttatásnak minősül.

Bérszámfejtők feladatai a 2015-ös szabályok alapján

Személyi jövedelemadó
Társadalombiztosítás
Járulékfizetés
Munkaügy

Előadók: Dr. Andrási Jánosné, Farkasné Gondos Krisztina, Széll Zoltánné, Dr. Kártyás Gábor

Időpont: 2014. november 20.

A törvényi feltételeknek megfelelő esemény, rendezvény lehet például egy üzleti tárgyalás, szakmai rendezvény, igazgatósági ülés, vagy az állami ünnepről való megemlékezés. Magyarországon kizárólag az augusztus 20-a minősül állami ünnepnek.

Így nem tekinthető reprezentációs eseménynek többek között a március 15-én vagy az október 23-án tartott ünnepségek alkalmával nyújtott vendéglátás, a nemzetközi nőnap, május elseje, a munkahelyi közösségek értekezletei. Az ilyen eseményeken történő vendéglátás adókötelezettségére az általános szabályok alkalmazandók.

Ugyancsak reprezentációs alkalom az adott egyház hitélete szerinti egyházi ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd, hanuka stb.), valamint a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján kialakult vendéglátás.

Az előzőekben felsorolt alkalmakkor valamennyi résztvevő (ideértve a cég alkalmazottait is) vendéglátása reprezentációnak minősül. A rendezvényen részt vevő vendégek szállás- és utazási költsége is reprezentációként számolható el, míg a kifizetővel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló, vagy a rendezvény lebonyolításában részt vevő (munkát végző) személyek utazására és szállására fordított összeget viszont nem kell a reprezentációs költségekbe beszámítani, ugyanis az említett személyek esetében hivatali, üzleti utazásról van szó, így az utazás és a szállás kifizető által viselt költsége az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján a jövedelem számításánál figyelmen kívül hagyható.

A szakmai rendezvény helyszínéül bérelt terem díja a kifizető tevékenységével összefüggésben felmerülő költség, és nem tartozik a reprezentációs kiadások körébe. Amennyiben pl. a szakmai rendezvény vacsorával zárul, de a vacsorára nem a rendezvény helyszínén, hanem egy vendéglátóhelyen kerül sor, akkor viszont az éttermi vacsorához bérelt különterem díja is a reprezentációs költség részét képezi.

Reprezentációs alkalomról nem kizárólag az adott cég által, hanem az anyacég vagy harmadik személy által szervezett rendezvények esetében is lehet beszélni.

Lepsényi Márta, az Adó Szaklap 2014/10. számában megjelent cikkében példákkal illusztrálva szó esik az üzleti ajándék juttatásáról és a csekély értékű ajándék jutattásakor alkalmazandó szabályokról is, valamint megtudhatja, milyen juttatások nyújthatók adómentesen.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).