Hogy adózzon az Uber-sofőr? (x)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Miként lehet jogszerűen részt venni a közösségi megosztáson alapuló személyszállításban? Ezt is részletezi legfrissebb számában az Adó szaklap, amelyet itt rendelhet meg.
Miként kell adóznia az Uber- és a WunderCar-sofőröknek? Ezt részletezi legfrissebb számában „A közösségi megosztáson alapuló személyszállítás adózása” című írásában az Adó szaklap. A kérdést vizsgálata előtt két alapvetést kell tenni: az első az, hogy az Szja-törvény szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, a második pedig az, hogy a vonatkozó kormányrendelet nem különbözteti meg a hagyományos taxiszolgáltatást és az interneten, mobilalkalmazáson elérhető közösségi személyszállítást. Az Adó szaklap ezek után példákkal illusztrálva részletezi, miként kell adókat és járulékot fizetnie egyéni vállalkozóként, vagy nem vállalkozás formájában végzett tevékenységként a közösségi személyszállításban dolgozóknak.
A hazai adótörvények lehetőséget biztosítanak a társaságok számára, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységükhöz kapcsolódóan adóalap-kedvezményeket és adott esetben adókedvezményt is igénybe vegyenek. A kedvezmények három adónemet érintenek: a társasági adót, a helyi iparűzési adót és közvetetten az innovációs járulékot. Az Adó szaklap „A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezmények” című írásában az ezekkel összefüggő szabályokat, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésének kérdéskörét tekinti át.
„Az utazásszervezők áfakötelezettségei” című cikk szerzője az áfatörvénynek az utazásszervezői tevékenységet végző áfaalanyokra vonatkozó különös szabályait mutatja be. E szabályok egyrészt előírják az utazásszervezői minőségben eljáró adóalanyok részére az árrésadózás mint különös adózási, illetve adómegállapítási mód alkalmazását, másrészt egyes adókötelezettségekről külön rendelkeznek.
A külföldön munkát vállalók és a külföldi munkavállalók társadalombiztosítási kötelezettségei címmel indított cikksorozatot legfrissebb számában a szaklap. A munkavállalók mobilitása kapcsán egyre gyakrabban vetődik fel kérdésként, hogy a külföldön történő munkavégzés során mely országban és milyen szabályok alapján kell a társadalombiztosítási kötelezettségeket teljesíteni. A cikksorozat első részében bemutatjuk a kétoldalú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó más államban, az ún. harmadik országban munkát végzők, valamint az EU-ban munkát vállalók társadalombiztosítási helyzetét és a biztosítási kötelezettség megállapításának legfontosabb szabályait. Az ellátásokkal csak ott és annyiban foglalkozunk, amennyiben az a biztosítási kötelezettséget, illetve a járulékfizetést érinti.
A fenti témákon túl a szaklap legfrissebb számában olvashat még a be nem jelentett foglalkoztatás szankcióiról, a tartozásátvállalás és a térítés nélküli átadás-átvétel számviteléről, az eljárási illetékek és díjak idei változásáról, a megváltozott munkaképességűek ellátásaival összefüggő módosításokról, valamint néhány, az Európai Bíróság gyakorlatában előfordult áfa-jogesetről.
Az Adó szaklap 2016/8. számát itt rendelheti meg.
