NAV-Figyelő 16. hét: SZJA Bevallási tervezetek, NAV Infóvonal
Az adóhatóság kiadott, 3005/2024. útmutatója alapján az alábbi ügykörök és intézhetők április 22-étől a NAV telefonos rendszerén azonosítást követően:
Hogy fizetnek iparűzési adót a katások?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A katások számára némi változást hozott a helyi adókról szóló törvény 2014-től hatályos változása, melyet a bevallás kitöltése során figyelembe kell venni. Ezzel együtt a katások továbbra is háromféle módon határozhatják meg az iparűzési adó alapját.
Nem változott azonban az a szabály, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alá tartozó katások az iparűzési adó elszámolásának háromféle módja közül választhatnak. Ezek a következők:
• Az általános szabályok szerinti adóalap megállapítás.
• A nettó árbevétel 80%-ában történő adóalap-megállapítás.
• Tételes adóalap szerinti adózás (ennek választása esetén a székhely illetve a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyre vonatkozóan is a teljes adóévre 2,5-2,5 M Ft az adóalap).
Az általános szabály szerint az árbevételből levonva az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, és a közvetített szolgáltatások értékét, megkapjuk az adóalapot és ennek alapján kell kiszámolni a 2%-os iparűzési adót. (Nem mindenhol ennyi, mert az önkormányzat kevesebbet is megállapíthat.)
Az első esetben jelentősen sérül a kata bevételi nyilvántartásának egyszerűsége, mivel ennél a módszernél nyilván kell tartani a költségszámlákat is, hiszen ezekből lehet megállapítani a felsorolt levonható költségeket, amivel csökkenteni lehet az árbevételt. Arról már nem is beszélek, hogy akinek nagy volumenű költsége van, nem valószínű, hogy a katát választja, mert ezek a költségtényezők tolják felfelé az árbevételt is és pillanatok alatt elérhető a 40%-os tételes adó is.
A második módszer azoknak lehet kedvező, akiknek az árbevétele kevesebb, mint 3.125.000 Ft, mert ennek a 80%-a 2.500.000 Ft, (vagy kevesebb) és a tételes iparűzési adó választásánál ez az adó alapja. Tehát a fizetendő adó ennél a határértéknél lesz mindkét módszernél 50.000 Ft, de ha kisebb az árbevétel, akkor a 80%-os adóalap is kisebb lesz.
A számvitel nagy kézikönyve 2015 + 57 számviteli eset megoldása |
|---|
A népszerű szakkönyv áráért most az 57 számviteli eset megoldása című könyvet is megkapja! |
Ha valakinek például az éves árbevétele csak 2.500.000 Ft, akkor a második módszert célszerű választania, mert az éves árbevételének 80%-a után kell megfizetnie az iparűzési adót, mely 2%-kal számítva 40.000 Ft szemben a tételes adó 50.000 forintos összegével.
A harmadik módszert tételesnek nevezték el, melynek lényege a székhelyenként, telephelyenként diktált összegű (2.500.000 forint) az adóalap.
Amikor ezt a módszert bevezették, akkor ott követték el a törvényalkotók a hibát, hogy nem lehetett megváltoztatni, pedig az árbevétel is évről évre változik.
2014-től viszont lehetőség van arra, hogy a KATA adóalanyok évente, a KATA alanyiság kezdő napjától számított 15 napon belül vagy az adóév január 15-éig döntsenek arról, hogy a helyi iparűzési adó vonatkozásában a tételes adóalap szerinti megállapítási módot választják-e. Az adóalap-megállapítás tételes módjának választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 15 napon belül, vagy január 15-ig jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz. A vállalkozó ezen döntése a teljes adóévre vonatkozik, s utoljára abban az adóévben érvényes, amelyben bejelenti, hogy az adó alapját nem a harmadik módszer szerint kívánja megállapítani. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.
2014-től bővült azon esetek köre, amikor utólag van lehetősége az iparűzési adót tételes adóalap szerint megállapító KATA-alanyoknak az adóévi adójukat bevallani:
• Többletfizetés az adóköteles napok csökkenése miatt.
• Statisztikai foglalkoztatotti létszámnövekedés miatt.
• Ideiglenes tevékenység végzése után megfizetett napi átalányadó, költségként, ráfordításként elszámolt e-útdíj levonása miatt.
• Önkormányzati rendelet alapján adóalap-mentesség, adókedvezmény érvényesítése miatt.
Fontos kihangsúlyozni, hogy 2014-től a KATA-adóalanyok számára az előző okok miatt kedvezőbb, alacsonyabb összegű helyi iparűzési adó érvényesítése kizárólag bevallás benyújtása mellett lehetséges, melynek határideje a főszabálytól eltérően a tárgyévet követő január 15-e. (A tételes adót fizetőknek egyébként nem lenne bevallási kötelezettsége.)
Különös adózási módok az áfa rendszerében |
|---|
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. |
A KATÁSOK által követendő eljárási szabályok bonyolult megfogalmazásban és nem összeszedett módon kerültek a helyi adókról szóló törvénybe. Valószínűleg a sok kérdés miatt került sor a fővárosban egy figyelemfelhívás közzétételére, mely szerint
• ha 2014. évben tételes adóalap szerint adózott és 2014. december 31-ig változás-bejelentésében nem tett nyilatkozatot arról, hogy ezt 2015-től megszünteti, akkor 2014. évre iparűzési adóbevallási kötelezettsége nincs.
• ha 2014. évben tételes adóalap szerint adózott és 2014. december 31-ig változás-bejelentésében úgy nyilatkozott, hogy 2015. évtől az iparűzési adóalapját nem tételes adóalap szerint kívánja megállapítani, akkor 2014. évre iparűzési adóbevallási kötelezettsége nincs.
• ha KATA-alanyként 2015. január 15-ig változás-bejelentésében úgy nyilatkozott, hogy 2015.01.01-jétől tételes adóalap szerint fizeti meg az iparűzési adót, akkor 2014. évre iparűzési adóbevallást kell adnia.