Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tudta, hogy a transzferár kockázatokat úgy is megelőzheti, hogy megállapodást köt a NAV-val? Milyen lépéseket kell tenni ehhez és mennyibe kerül a NAV szakembereinek a munkája? Cikkünkben megnézzük a legfontosabb tudnivalókat az előzetes árképzési megállapodással kapcsolatban.
A kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióinál a felek súlyos jogkövetkezményekre számíthatnak, ha nem szokásos piaci áron működnek együtt, illetve nem tudják azt transzferár dokumentációval alátámasztani és bizonyítani. Létezik azonban egy olyan lehetőség, amelyet eddig még nem sok vállalkozás használt ki, ez az előzetes árképzési megállapodás (Advance Pricing Agreement).
Mi a lényege az előzetes árképzési megállapodásnak (APA)?
Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár).
A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező társaság előzetes konzultációs eljárást kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges módjairól. Fontos tudni, hogy az előzetes egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságot a szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti.
Milyen formái léteznek az APA eljárásnak?
A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg többoldalúan folytatható le – attól függően, hogy hány állam adóhatóságát szükséges bevonni a feladatokba. A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.
Mennyi ideig érvényes az adóhatóság határozata és mit szükséges benyújtani hozzá?
A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A határozat érvényességének időtartama a szokásos piaci ármegállapítással érintett kapcsolt vállalkozások kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható.
A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartással megegyező tartalommal, három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak. Az előzetes árképzési megállapodást fő szabály szerint transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett társaságok kérhetik, és a nyilvántartást előre el kell készíteni.
Nem árt tudni azt is, hogy az állami adóhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja (valódiságvizsgálat). Az állami adóhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
Mennyibe kerül megállapodni a NAV-val?
A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj
a) egyoldalú eljárás esetén legalább 500 ezer forint, legfeljebb 5 millió forint, ha a szokásos piaci ár az összehasonlító árak módszerével, a viszonteladási árak módszerével, vagy a költség és jövedelem módszerrel állapítható meg,
b) egyoldalú eljárás esetén legalább 2 millió forint, legfeljebb 7 millió forint, ha a szokásos piaci ár az a) pontban nem szereplő módszer alapján állapítható meg,
c) kétoldalú eljárás esetén legalább 3 millió forint, legfeljebb 8 millió forint,
d) többoldalú eljárás esetén legalább 5 millió forint, legfeljebb 10 millió forint.
Amennyiben a szokásos piaci ár (ártartomány) összegszerűen nem állapítható meg, a díj – az eljárás típusától függően – a díj minimumával egyező összeg. A díjat az eljárás megindítása előtt kell leróni. Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása esetén a díj összegének 75%-át vissza kell téríteni.
Ne feledjük el, hogy ezek mellett a transzferár nyilvántartás elkészítésének a költségei ugyanúgy jelentkeznek, mintha nem kérne a cég előzetes árképzési megállapítást a NAV-tól.
Milyen ügyletekre kérhető az APA?
Alapvetően a jövőben megvalósuló ügyletekre kérhető az előzetes árképzési megállapítás. Az adóhatóság álláspontja szerint a korábban kötött keretszerződés keretében történő folyamatos teljesítés esetében a jövőben megvalósuló ügyletekre szintén kérhető. A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot fő szabály szerint.
Különös adózási módok az áfa rendszerében |
|---|
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. |
Mennyi ideje van az Adóhatóságnak lefolytatni az eljárást?
Az eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni, a határidő két alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az elintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele.
Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –Második, átdolgozott kiadás |
|---|
|
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. |
Összegzés
Az APA előnyös lehet az adózónak abból a szempontból, hogy megerősíti az árképzési módszerét, csökkenti a későbbi viták lehetőségét és egyfajta biztonságot nyújthat. Másrészt viszont figyelembe kell venni, hogy a díj tranzakciónként értendő. Egy nagyobb vállalkozásnál, ahol több olyan ügylet is van, melyre szeretnének előzetes árképzési megállapítást kérni, ott minden ügyletre először el kell készíteni (vagy készíttetni) a nyilvántartást, majd a fenti (nem alacsony összegű) díjazást minden ügyletre vonatkozóan meg kell fizetni. Az eddigiekben 2009.01.01-e óta (amióta az APA létezik Magyarországon) 91 kérelem érkezett be, melyekre vonatkozóan 76 határozatot adtak ki, 6 kérelmet utasítottak el. A beadott kérelmek háromnegyedénél hiánypótlásra szólította fel a cégeket a NAV, és átlagosan kérelmenként 2-3 hiányt kellett pótolni. Az eddig benyújtott kérelmekre 5 fellebbezést nyújtottak be az adózók. Az előzetes árképzési megállapodásról részletesen az adózás rendjéről szóló törvényből lehet tájékozódni.
A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.
