Hogyan adózzunk ingatlaneladás után?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Ötéves szabály, részletfizetés, szokásos piaci érték és bevétel – minden fogalmat elmagyarázunk, csakúgy, mint az szja-fizetésre gyakorolt hatásukat. Példákkal és kitöltési tanácsokkal is segítünk.

A 1353-as jelű személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a 1353-04-es lapon kell bevallani a természetes személyek ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét a 161. sorban. Amennyiben gazdasági tevékenység keretében történik az ingatlan értékesítése, akkor azt nem itt kell feltüntetni, hanem a 1353-A jelű lap 8. sorában. Cikkünkben csak a természetes személy lakóingatlan-értékesítésével foglalkozunk.

Megjegyzem: az eladó soha nem fizet illetéket. Ha jövedelme keletkezik az értékesítésből, akkor a megszerzés időpontjától eltelt idő függvényében adózza le a keletkezett jövedelmet.

Először tehát a jövedelmet kell meghatározni. Bevételnek kell tekinteni mindazt az ellenértéket, melyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, vagy a lakásért cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, stb. Ugyanakkor a bevételnek nem része a kapott ellenértékből az ingatlannak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összege, amely a magánszemély egyéb jövedelemének minősül.

Amennyiben a vevő a vételárat részletekben fizeti meg, akkor is a teljes vételárat kell az értékesítés évében bevételnek tekinteni, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a jövedelemszerzés napja, az értékesítésről szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának a napja. Ha ez 2013-ban megtörtént, akkor a 1353-as bevallásban elkülönítetten adózó jövedelemként kell feltüntetni, amennyiben az egyéb feltételek fennállnak. 

Az eladási árból, mint bevételből levonhatók:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Ugyanakkor nem lehet a bevételből levonni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben már elszámolt költségként. Például, ha a magánszemély olyan ingatlant értékesít, amelyet korábban bérbe adott és a tevékenységgel kapcsolatban az épületre értékcsökkenési leírást számolt el, akkor nem számolható el költségként a megszerzés összegből az értékcsökkenési leírás alapján elszámolt érték. (Így kevesebb lesz a beszerzési ár.)

Példa

Kovács Tihamér a 2008-ban 16 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 2013-ban eladta 22 000 000 forintért. A jövedelem kiszámításánál a beszerzési áron kívül egyéb költséget nem számol el, mert nem tudja bizonylattal (pl.: számlával) igazolni.

A 1353-04 lapon a 161. sorban a következőket tünteti fel:
Bevétel                        22.000.000 Ft
Költség                     - 16.000.000 Ft
Jövedelem                      6.000.000

Tekintettel arra, hogy az eladás a megszerzéshez képest öt éven belül történt, a kiszámított jövedelem teljes egészében adóalap lesz. (A megszerzés évét követő ötödik évben.)
Fizetendő személyi jövedelemadó:  6.000.000 * 0,16 = 960.000 Ft

               
Példa, még

Folytassuk az előző üdülő értékesítési példát úgy, hogy a forintösszegeket változatlanul hagyjuk, de a megszerzés évét 2007-re változtatjuk!

Ezzel azt értük el, hogy az üdülőt Kovács Tihamér a megszerzését követő 6. évben adta el. Ebben az esetben már különös jelentőségűvé válik az, hogy az üdülőt egyéb ingatlanként jegyezték-e be az ingatlan-nyilvántartásba vagy lakóházként.

Lakás, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 62. § (6) bekezdése értelmében a lakás értékesítése a megszerzését követő ötödik évben lényegében adómentes, mert a jövedelemként kiszámított összeg 0 százaléka a jövedelem, míg az egyéb ingatlannál (lásd 4. bekezdés) ugyanez az időszak tizenöt év.

Tehát ha a példánkban az üdülő eladása a megszerzés évét követő hatodik évben történt, akkor ha az ingatlan-nyilvántartásban

  • lakóházként szerepel, az eladásból származó jövedelem adóalapot nem keletkeztet,
  • ha viszont egyéb ingatlanként van bejegyezve az üdülő, akkor a számított jövedelem csökkenthető 10%-kal. (Példánkban 6 000 000 forint volt a számított jövedelem, melyet 10%-kal azaz 600 000 forinttal csökkentjük, így 5 400 000 forint lesz a 16 százalékos adó alapja.)

Ha Kovács Tihamér eredetileg egyéb ingatlanként üdülőt vett, majd később azt átminősítették lakóingatlanná és csak ezt követően történt az eladása, akkor az szja-törvény 60.§-a értelmében az ingatlan szerzési időpontja az eredeti dátum, amikor a szerződést az ingatlanügyi hatósághoz - illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz - benyújtották.

Adó-kódex Számvitel 2014

kodex_szamvitel_2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Az ötéves szabály korlátai

Bármilyen minőségben is adjuk el tehát az ingatlanunkat, ez a szerzési időponton nem változtat. A kedvezőbb ötéves szabály alkalmazásának a feltétele az szja-törvény 62.§ (6) bekezdés a) pontja alapján az, hogy az átruházott ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) legyen. Ez a törvényhely azonban nem az szja-törvény általános lakás fogalmát használja: „lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet”. Így nem alkalmazható az öt éves szabály akkor, ha az értékesített ingatlan az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, és készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, sem pedig akkor, ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

Ha nem keletkezik az eladásból jövedelem, akkor az ingatlan-értékesítést nem kell bevallani.

Az szja-bevallásról készült valamennyi cikkünket itt olvashatja.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • álláshirdetés

    A nyilvántartott álláskeresők száma 6,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2017. decemberi zárónapon 254 800 álláskereső szerepelt, több mint 18 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.

  • online vásárlás

    Már csak kevesebb, mint fél év felkészülési idő maradt az online számla-adatszolgáltatás bevezetésére. „A felkészülés pedig nemcsak a számlázó szoftverfejlesztő cégeket érinti” – figyelmeztet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója – „hanem minden vállalkozást. Legsúlyosabban talán azokat, melyek saját számlázási, ügyviteli rendszert használnak. Ők jellemzően nagyobb, sokszor nemzetközi hátterű vállalatcsoportok.” Ha valaki csúszik a rendszer elindításával, vagy nem megfelelően küldi át az adatokat, akár 1 millió Ft-os bírságot kockáztat, a számla befogadója pedig elvesztheti áfa-levonási jogát. A hatóság minden hibáért a kibocsátó adózót fogja felelőssé tenni, még ha a szoftverfejlesztő vagy a számlázással megbízott alvállalkozó okozta is a mulasztást.

  • pénz

    Idén hat százalék felett alakulhat a reálkeresetek emelkedése a tárca számításai szerint - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

  • panellakás

    A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t. 

  • nav_logo

    Ismét számos fontos dologról tájékoztatott a NAV: feltárultak az áfacsökkentés részletei, frissült számos információs füzet, és bemutatták az ellenőrzési eljárás digitalizációjához szükséges ELLUGY nyomtatványt.