Hogyan adózzunk ingatlaneladás után?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötéves szabály, részletfizetés, szokásos piaci érték és bevétel – minden fogalmat elmagyarázunk, csakúgy, mint az szja-fizetésre gyakorolt hatásukat. Példákkal és kitöltési tanácsokkal is segítünk.


A 1353-as jelű személyi jövedelemadóról szóló bevallásban a 1353-04-es lapon kell bevallani a természetes személyek ingatlan értékesítéséből származó jövedelmét a 161. sorban. Amennyiben gazdasági tevékenység keretében történik az ingatlan értékesítése, akkor azt nem itt kell feltüntetni, hanem a 1353-A jelű lap 8. sorában. Cikkünkben csak a természetes személy lakóingatlan-értékesítésével foglalkozunk.

Megjegyzem: az eladó soha nem fizet illetéket. Ha jövedelme keletkezik az értékesítésből, akkor a megszerzés időpontjától eltelt idő függvényében adózza le a keletkezett jövedelmet.

Először tehát a jövedelmet kell meghatározni. Bevételnek kell tekinteni mindazt az ellenértéket, melyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, vagy a lakásért cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, stb. Ugyanakkor a bevételnek nem része a kapott ellenértékből az ingatlannak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összege, amely a magánszemély egyéb jövedelemének minősül.

Amennyiben a vevő a vételárat részletekben fizeti meg, akkor is a teljes vételárat kell az értékesítés évében bevételnek tekinteni, mivel a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a jövedelemszerzés napja, az értékesítésről szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának a napja. Ha ez 2013-ban megtörtént, akkor a 1353-as bevallásban elkülönítetten adózó jövedelemként kell feltüntetni, amennyiben az egyéb feltételek fennállnak. 

Az eladási árból, mint bevételből levonhatók:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

Ugyanakkor nem lehet a bevételből levonni azokat a kiadásokat, amelyeket a magánszemély az önálló tevékenységből származó bevételével szemben már elszámolt költségként. Például, ha a magánszemély olyan ingatlant értékesít, amelyet korábban bérbe adott és a tevékenységgel kapcsolatban az épületre értékcsökkenési leírást számolt el, akkor nem számolható el költségként a megszerzés összegből az értékcsökkenési leírás alapján elszámolt érték. (Így kevesebb lesz a beszerzési ár.)

Példa

Kovács Tihamér a 2008-ban 16 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 2013-ban eladta 22 000 000 forintért. A jövedelem kiszámításánál a beszerzési áron kívül egyéb költséget nem számol el, mert nem tudja bizonylattal (pl.: számlával) igazolni.

A 1353-04 lapon a 161. sorban a következőket tünteti fel:
Bevétel                        22.000.000 Ft
Költség                     – 16.000.000 Ft
Jövedelem                      6.000.000

Tekintettel arra, hogy az eladás a megszerzéshez képest öt éven belül történt, a kiszámított jövedelem teljes egészében adóalap lesz. (A megszerzés évét követő ötödik évben.)
Fizetendő személyi jövedelemadó:  6.000.000 * 0,16 = 960.000 Ft

               

Példa, még

Folytassuk az előző üdülő értékesítési példát úgy, hogy a forintösszegeket változatlanul hagyjuk, de a megszerzés évét 2007-re változtatjuk!

Ezzel azt értük el, hogy az üdülőt Kovács Tihamér a megszerzését követő 6. évben adta el. Ebben az esetben már különös jelentőségűvé válik az, hogy az üdülőt egyéb ingatlanként jegyezték-e be az ingatlan-nyilvántartásba vagy lakóházként.

Lakás, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 62. § (6) bekezdése értelmében a lakás értékesítése a megszerzését követő ötödik évben lényegében adómentes, mert a jövedelemként kiszámított összeg 0 százaléka a jövedelem, míg az egyéb ingatlannál (lásd 4. bekezdés) ugyanez az időszak tizenöt év.

Tehát ha a példánkban az üdülő eladása a megszerzés évét követő hatodik évben történt, akkor ha az ingatlan-nyilvántartásban

  • lakóházként szerepel, az eladásból származó jövedelem adóalapot nem keletkeztet,
  • ha viszont egyéb ingatlanként van bejegyezve az üdülő, akkor a számított jövedelem csökkenthető 10%-kal. (Példánkban 6 000 000 forint volt a számított jövedelem, melyet 10%-kal azaz 600 000 forinttal csökkentjük, így 5 400 000 forint lesz a 16 százalékos adó alapja.)

Ha Kovács Tihamér eredetileg egyéb ingatlanként üdülőt vett, majd később azt átminősítették lakóingatlanná és csak ezt követően történt az eladása, akkor az szja-törvény 60.§-a értelmében az ingatlan szerzési időpontja az eredeti dátum, amikor a szerződést az ingatlanügyi hatósághoz – illetve 1986. július 1. napja előtt az illetékhivatalhoz – benyújtották.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Az ötéves szabály korlátai

Bármilyen minőségben is adjuk el tehát az ingatlanunkat, ez a szerzési időponton nem változtat. A kedvezőbb ötéves szabály alkalmazásának a feltétele az szja-törvény 62.§ (6) bekezdés a) pontja alapján az, hogy az átruházott ingatlan az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel) legyen. Ez a törvényhely azonban nem az szja-törvény általános lakás fogalmát használja: „lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet”. Így nem alkalmazható az öt éves szabály akkor, ha az értékesített ingatlan az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, és készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, sem pedig akkor, ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.

Ha nem keletkezik az eladásból jövedelem, akkor az ingatlan-értékesítést nem kell bevallani.

Az szja-bevallásról készült valamennyi cikkünket itt olvashatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).