Hogyan csökkentsük a társasági adót? – I.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai vállalkozások számos módon csökkenthetik fizetendő társasági adójukat. Ezekről az adócsökkentési tényezőkről nem biztos, hogy minden vállalkozó és könyvelő értesült, ezért a 2014-es év zárási munkálatai során célszerű végignézni, kinél milyen kedvezmény vehető figyelembe. Cikksorozatunkban tippeket adunk, hogyan lehet akár komoly összegeket megspórolni a társasági adóból.


Nézzük meg először is azt, hogy kiket érint a társaságiadó-fizetési kötelezettség. A gazdasági társaságok (bt., kft.) és más szervezetek (pl. szövetkezet, állami vállalat, ügyvédi iroda, alapítvány, egyesület, stb.) társasági adót fizetnek a vállalkozási nyereségük után. A társasági adó a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az 500 millió forintot meghaladó része után 19 százalék. Azok a vállalkozók, akik evások, katások vagy egyéni vállalkozók, nem társasági adót, hanem a választott adózási módnak megfelelően KATA-t, EVA-t, vagy személyi jövedelemadót fizetnek a profitjuk után.

Milyen módjai vannak a társasági adó csökkentésének? Alapvetően kétféle módon lehet csökkenteni a társasági adót. Az egyik a társasági adóalap csökkentése, mely azt jelenti, hogy kiszámoljuk a vállalkozási nyereséget és ezt a nyereséget csökkenthetjük, ha a feltételeknek megfelelünk, majd a csökkentett nyereség után fizetünk társasági adót. A csökkentések másik formája a társaságiadó-kedvezmények igénybevétele. Ilyenkor a kiszámított társasági adóból (aminek az alapját természetesen az előbbiek szerint lehet csökkenteni) lehet levonni bizonyos összegeket, tehát az adó egy részének megfizetése alól kaphatunk mentességet.

Hogyan működik a társasági adó fizetés rendszere? A társasági adót a tárgyévet követően – legkésőbb május 31-ig – kell kiszámítani és megfizetni, viszont év közben (fő szabályként negyedévente) adóelőleget is szükséges fizetni. Az adóelőleget mindig az előző évi társasági adóbevallás alapján fizetjük, ezt pontosan láthatjuk előre egy évre (júliustól júniusig). A társasági adót sok esetben csak addig tudjuk optimalizálni, amíg a tárgyév tart; de a legbosszantóbb az tud lenni, amikor már az adó befizetése után döbbenünk rá, hogy az adócsökkentés feltételeinek megfeleltünk, mégis több adót fizettünk, mint kellett volna. Ezért az évzárás keretei közé mindig bele kell, hogy tartozzon az adó-optimalizálási lehetőségeknek történő megfelelés vizsgálata is. Az év közben fizetendő előlegre vonatkozóan pedig tudunk mérséklést kérni, ha úgy látjuk, hogy a tárgyévi adónk kevesebb lesz, mint amennyi az előző év alapján fizetendő adóelőleg.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Korábbi évek veszteséges működése. Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (veszteség), annak elhatárolt összegével – meghatározott feltételek figyelembe vételével – az adózó az alábbiak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. A veszteség elhatárolását, felhasználását a számviteli nyilvántartásokban sem rögzíteni, sem a beszámolóban kimutatni nem kell, azt csak az adózáshoz kapcsolódóan kell nyilvántartani. Ehhez a nyilvántartásban az elhatárolt veszteségek összegét évenkénti részletezésben kell vezetni; a veszteségeket a keletkezésük sorrendjének megfelelően lehet felhasználni. Fő szabály szerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Beruházás tervezése a jövőben. Az adózó döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira – fejlesztési tartalékot képezhet. Ha él ezzel a lehetőséggel, akkor csökkenti az adózás előtti eredményét az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege (fejlesztési tartalék), de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Az igénybe vett kedvezmény megtartásának feltétele, hogy az adózó a lekötött tartalékot kizárólag a megvalósított beruházás költségei szerint használhatja fel a képzést követő 4 adóévben; különben a feloldott rész után az adót késedelmi pótlékkal növelten meg kell fizetnie. Tehát itt a gyakorlatban előrehozott értékcsökkenésről beszélünk.

Szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésének biztosítása. Csökkenthető a társasági adó alapja az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi.

Pályakezdő, munkanélküli, egyéb személy foglalkoztatása. Csökkenti az adózás előtti eredményt

– a sikeres szakmai vizsgát tett, előző pontban említett szakképző iskolai tanulónak a gyakorlati szakképzése befejezését követő folyamatos továbbfoglalkoztatása esetén (pályakezdő); folyamatos továbbfoglalkoztatásnak az tekintendő, ha a szakképző iskolai tanuló munkába lépésére a tanulói jogviszony megszűnését követő napon – sikeres szakmai vizsga letétele esetén – kerül sor; valamint

– a korábban munkanélküli személy után,

– a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy

, továbbá a pártfogó felügyelet alatt álló után

a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék (szociális hozzájárulási adó) összege, amellett, hogy az költségként is elszámolásra kerül.

A korábban munkanélküli foglalkoztatása esetén a csökkentő tétel akkor érvényesíthető, ha az alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát az adózó rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban.

A vezető tisztségviselő felelőssége

A kézikönyv bemutatja a legfontosabb polgári jogi szabályokat, a polgári jogi felelősség alapjait és a jogágakon átívelve, közérthetően összefoglalja a téma által érintett különböző területek szabályozását is. 

További információ és megrendelés >>

Megváltozott munkaképességű foglalkoztatása. Csökkentheti az adózó az adózás előtti eredményét a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta

– a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér,

– de legfeljebb az érvényes minimálbér,

összegével, feltéve, hogy az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

Forrás: A társasági adó alapvető szabályai 

A szerző, Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.