Hogyan kell adatot szolgáltatni a nyugtákról?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vonatkozó kormányrendelet szerint azoknak a számláknak az adatairól is kell adatot szolgáltatni, amely számlákat pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki az adóalany. Az adóhatóság az ehhez szükséges adatlap kitöltésében nyújt segítséget az adózóknak.


A PTGSZLAA adatlap a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez rendszeresített nyomtatvány.

Az NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdésében foglaltakból következően azoknak a számláknak az adatairól kell adatot szolgáltatni, amely számlákat pénztárgéppel előállítandó nyugta helyett bocsát ki az adóalany. Nem kell benyújtani a PTGSZLAA adatlapot, amennyiben az adatszolgáltatási időszakban számla kibocsátás nem történt.

Az adatszolgáltatási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a nyugta helyett számla vagy egyszerűsített adattartalmú számla (a továbbiakban együtt: számla) kibocsátása történik. Az adatszolgáltatási kötelezettség csak olyan ügyletek számlái tekintetében áll fenn

  • amelyek a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. mellékletében meghatározott (pénztárgépes nyugtaadási kötelezettséggel járó) tevékenység keretében teljesültek, és
  • amelyek tekintetében az adóalanyt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.)  166. § (1) bekezdése szerint nyugtaadási kötelezettség terhelte.

Az Áfa tv. 166. §-ában foglaltakból következően az adóalanyt akkor terheli nyugtaadási kötelezettség, ha az ellenérték készpénzzel illetve készpénz-helyettesítő, pénzhelyettesítő eszközzel történő megtérítése (ide tartozik a bankkártyával történő fizetés is) az ügylet teljesítéséig megtörténik és az adóalany mentesült a számlaadási kötelezettség alól.

Azon esetek, amelyekben az adóalany nem mentesülhet a számlaadási kötelezettség alól, a következők:

  • az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél a vevő adóalany vagy nem adóalany jogi személy,
  • a vevő személyétől függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek az adót is tartalmazó ellenértéke eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot,
  • a vevő személyétől függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél az ellenérték megtérítése nem készpénzzel vagy nem készpénz-helyettesítő, pénzhelyettesítő eszközzel történik meg,
  • a vevő személyétől és az ellenérték megtérítésének módjától függetlenül, az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynél az ellenérték megtérítése az ügylet (Áfa tv. szerinti) teljesítését követően történik,
  • adóalany illetve nem adóalany jogi személy előleg fizetése,
  • az előleget fizető személyétől függetlenül, a 900 ezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű előleg fizetése.

Az előzőeknek megfelelő esetekben a kibocsátott számla adatairól nem kell adatot szolgáltatni, tekintve, hogy a számla kibocsátása (igazolhatóan) nem nyugtaadás helyett történt.

Azon ügyletek körében, amelyek teljesítésével összefüggésben az adóalanyt nyugtaadási kötelezettség terheli, speciális esetet képeznek azok, amelyeknél a teljesítést megelőzően előleg fizetése történik. Az Áfa tv. 166. § (1) bekezdése alapján ugyanis az előleg átvételéhez nem kapcsolódik nyugtaadási kötelezettség, s ezért előlegről történő számlakibocsátás esetén nyugtaadási kötelezettséget kiváltó számlázásról nem beszélhetünk, ugyanakkor nyugtakibocsátást kiváltó számlázás olyan ügylet tekintetében is megvalósulhat, amely ügylethez kapcsolódóan előleg fizetése történt.

Számvitel nagy kézikönyve csomag

A csomagban lévő kiadványok:

1. A számvitel nagy kézikönyve 2014
2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
3. Adó határidőnapló

Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

Amennyiben ilyen ügyletről kerül sor nyugta helyett számla kibocsátására (függetlenül attól, hogy az előleget számlázták-e) az adatszolgáltatást az ügylet teljesítéséről kibocsátott számla („végszámla”) kibocsátásának időpontját figyelembe véve kell teljesíteni, és a PTGSZLAA-01 lapon az áfa összeg (g) és az áfával növelt összeg (i) oszlopokban az előleg összegét is tartalmazó értéket kell feltüntetni.

Amennyiben pl. egy panzió részére az augusztus 8-a és 10-e közötti időszakra vonatkozó szálláshely július 16-ai lefoglaláskor bankkártyával 50 000 Ft előleg fizetése történik, a vendég augusztus 10-ei távozásakor SZÉP kártyával további 50 000 Ft fizetésére kerül sor, és a panzió augusztus 10-én nyugta helyett számlát ad, akkor az adatszolgáltatási kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni. A szálláshely szolgáltatás számláját a 2014. augusztus 4-től 2014. augusztus 10-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásban kell szerepeltetni oly módon, hogy a PTGSZLAA-01 lapon áfával növelt összegként 100 000 Ft, áfa összegként 15 250 Ft szerepeljen.

Amennyiben az adott szálláshely szolgáltatás teljes ellenértékének bankkártyával történő megfizetése július 16-án megtörténik, és az adóalany már ebben az időpontban kibocsátja a számlát oly módon, hogy azon szerepel az is, hogy a szálláshely szolgáltatás teljesítési időpontja 2014. augusztus 10-e (vagyis az előlegszámla egyben végszámla szerepét is betölti), akkor a számla a 2014. július 14-étől 2014. július 19-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásban szerepeltetendő, az előzőek szerinti tartalommal.

Az NGM rendelet 9/A. § (1) bekezdése alapján valamennyi számláról adatot kell szolgáltatni, ezért az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed a nyugta helyett kibocsátott számlát módosító illetve sztornírozó számlára is. Ilyen számla kibocsátása esetén a PTGSZLAA-01 lapon a módosító illetve sztornó számla számán, számlatípusán túl meg kell adni az előzmény (módosított, érvénytelenített) számla számát is, az áfa összeg, áfával növelt összeg oszlopokban pedig a különbözet szerepeltetendő (előjelhelyesen).

Így pl., ha a példa szerinti esetben a panzió a foglalás lemondása miatt 2014. július 22-én sztornózza a július 16-án kibocsátott számláját, akkor a sztornó számlát a 2014. július 21-étől 2014. július 27-éig tartó időszakra benyújtandó adatszolgáltatásában kell szerepeltetnie úgy, hogy a PTGSZLAA-01 lapon áfa összegként -15 250 Ft, áfával növelt összegként -100 000 Ft szerepeljen.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.