Hogyan készüljünk fel a vállalati K+F kedvezmények igénybevételére

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Bár számos adókedvezmény és pályázati támogatás áll rendelkezésre a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatására hazánkban, a bonyolult jogszabályok, a szigorú ellenőrzések és szankciók miatt kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék ezt. Ugyanakkor e terület adózásában jártas szakértő bevonásával és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel - olvasható a LeitnerLeitner Adózásról érthetően blogján.

 

Jelen blogbejegyzésben a K+F tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatainkat foglaljuk össze, valamint segítséget nyújtunk az ezekre való felkészülésben is. A megfelelő előkészítés ugyanis egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a K+F kedvezményekre.

A K+F tevékenység adóellenőrzése

A fejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legjellemzőbb ellenőrzési terület a bevallások utólagos ellenőrzése, de nem kizárt az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzése sem.

Vizsgálhatják, hogy a K+F tevékenység valóban saját K+F tevékenységnek minősül-e, melyhez a megállapodások tartalmi elemzése is szükséges. Végül, de nem utolsó sorban ellenőrzik, hogy az elszámolt K+F költségek valóban felmerültek-e. Ezt tehetik helyszíni szemlén vagy az adózó, alvállalkozó, non-profit szervezet nyilatkozatainak vizsgálatával és kapcsolódó ellenőrzések során.

Szankciók

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul azok adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50% adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.

Ugyan az ellenőrzések száma évről-évre csökken, ám ennek ellenére a megállapított adókülönbözet arányaiban mindenképpen – de néha még összegszerűen is nő, 2016-ban már kb. 11 millió Ft-ot is elért adóellenőrzésenként.

Ennek oka abban kereshető, hogy a fent hivatkozott túl óvatos adózók mellett még mindig sokan próbálnak a K+F tevékenységgel ügyeskedni. Az adózók egy része kifejezetten rosszhiszeműen olyan tevékenység után is igénybe vesz K+F kedvezményt, ami nem is számít annak. A K+F tevékenységgel kapcsolatban ugyanis alapvető elvárás, hogy valami „új” jöjjön létre, és sokszor nem ez történik. Sokan sajnos „plagizálnak”, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta „ál K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn. Azóta már nem a laikus NAV dönt a besorolásokról, hanem a NAV által szakértőként bevont SZTNH.

Ugyanakkor az eljárási hibák miatt elképzelhető, hogy a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a K+F tevékenységet.

 legtöbbször akkor szabnak ki bírságot, ha a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy ha nem a vállalkozás érdekében merült fel, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”. Az is tipikus hiba, hogy a K+F tevékenység eredményeként az eszközt, szellemi terméket állományba veszik, vagy aktiválják, de nem csak az értékcsökkenés összegéig számolják el adóalap-csökkentő tételként.

A kockázatok csökkentése

Ha az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: hogy ki volt az ötletgazda, de akár minden e-mailt, jegyzőkönyvet, a feladathoz szükséges munkák pontos idő-ráfordítását. Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá.

A NAV ezek értelmezésébe be fogja vonni az SZTNH-t szakértőként, amit jogosan meg is tehet az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóeljárás bármely fokán. Ha a NAV rendeli ki az SZTNH-t szakértőnek, akkor az adózó nem konzultálhat vele. Míg ha az adózó előzetesen minősíttette projektjeit, akkor azt a NAV-nak kell elfogadnia.

A K+F ellenőrzések során vizsgálják, hogy

  • Ki tett javaslatot? Készült-e irat a kezdeményezésről?
  • Mi volt a műszaki, pénzügyi, stratégiai cél?
  • Hogyan illeszkedik a projekt a vállalat stratégiai céljai közé?
  • Van-e stratégiai terve a vállalkozásnak, ha igen, abban szerepel-e a K+F tevékenység?
  • Hány személy közreműködésével végezték el? Ki mennyi időt töltött az egyes munkafolyamatokkal?
  • Hogyan dokumentálták a projektet?
  • Mivel végződött a projekt? Az eredmény megfelel-e a szakma elvárásainak?
  • Adózó saját maga ellenőrizte-e a projektet, volt-e észrevétele?
  • Gazdasági események rögzítése szabályszerűen történt-e?
  • A szabadalom bejegyzése szabályosan megtörtént-e?
  • Melyek a projekt elért műszaki, tudományos, technológiai előnyei?
  • Pénzügyi korlátok, pl. volt-e költségvetés és sikerült-e tartani?
  • K+F szerződés elemzése, részletesen
  • Készült-e hatástanulmány?
  • Mérték-e az eredményeket?
  • Határidőket, részhatáridőket betartották-e?
  • Hogy állapították meg, és fizették ki a díjakat?
  • Hogy tartották a kapcsolatot a hivatalokkal?
  • Ki szerezte be az engedélyeket?
  • Szellemi alkotások jogairól megfelelően rendelkeztek-e? Személyhez vagy céghez kötődik?
  • Ki felelős a károkért, és miért?
  • Dokumentálták- e – az egyébként elfogadható – eredménytelenséget?

Talán hosszúnak tűnik a lista, ám az alapos felkészüléssel és a jogszabályok kellő ismeretével valódi megtakarítások érhetőek el a K+F tevékenységek adózásában.

A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője.

Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.

 

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • kutatás

    Még mindig gyakori vélemény, hogy egyetemmel vagy állami kutatóhellyel közös kutatást végezni a nagyvállalatok kiváltsága. Ez azonban ma már nincs így, sőt, a kis- és középvállalkozások a társasági adóban adóalap-csökkentésre jogosultak az ilyen ügyletek kapcsán.

  • kutatás

    A következő 3-5 évben a magyar vállalatok 60 százaléka növelné kutatás-fejlesztési (k+f) ráfordításait, míg az előző évben még kevesebb mint 50 százalékuk nyilatkozott így - derül ki a Deloitte nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég ötödször elkészített regionális vállalati k+f felméréséből, amelyben 75 magyarországi közép- és nagyvállalat vett részt.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.