Így kell lennie – Cégvezetők ABC-je (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Cégvezetők ABC-je 2017 tematikusan, érthetően, a teljesség igényével mutat be egy-egy társasági jogi területet. A kiadvány itt vásárolható meg.


Az Adó kódex Cégvezetők ABC-je 2017 című száma elsősorban gazdasági társaságok tagjai, vezető tisztségviselői, cégvezetői, jogtanácsosai és könyvelői számára készült, de azok is haszonnal forgathatják, akik bármely más okból szeretnének összefüggéseiben és részleteiben megismerkedni egyes társasági jogi rendelkezésekkel. A kiadvány tematikusan mutat be egy-egy társasági jogi területet, összefoglalóan ismertetve például a legfőbb szerv működésére, a tag halálával kapcsolatos öröklési kérdésekre, a tagok helytállására és felelősségére, valamint a társaság képviseletére irányadó legfontosabb szabályokat.

A kiadvány foglalkozik a társaság munkavállalóit érintő társasági jogi előírásokkal, pontosabban azzal, hogy az egyes társasági jogi pozíciókban lévők állhatnak-e munkaviszonyban, ha igen, mennyire érinti e munkaviszonyt a társasági jogi szabályozás. A gazdasági társaságok munkavállalóit több csoportra lehet osztani, az egyik csoportba azok tartoznak, akik társasági tisztséget töltenek be és e feladatot munkaviszonyban látják el (vezető tisztségviselő), a másikban azok vannak, akik munkavállalói státuszuk miatt lehetnek társasági tisztségviselők (cégvezető, kivételesen fb. tagok), a harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akikre a társasági jogi szabályozás csak akkor hat ki, ha társasági részesedést szerezhetnek a munkaviszonyukra tekintettel.

Foglalkoztunk továbbá néhány örökzöld témával, amelyek az utóbbi időben ismét hangsúlyt kaptak, mint a vezető tisztségviselők cégjogi felelőssége és eltiltása, valamint a gazdasági társaságok üzleti titkainak védelme.

A társasági jog hagymahéjszerűen felépülő rendszere szükségessé teszi, hogy például ne csak a kft. taggyűlésére vonatkozó speciális rendelkezéseket ismerjék az érdekeltek, hanem a jogi személyekre vonatkozó általános és a gazdasági társaságokra vonatkozó közös szabályokat is. A kiadvány egyik többletértéke, hogy az egyes jogintézmények ismertetése horizontálisan is megtörténik, elkezdve a jogi személy általános szabályainál, folytatva a gazdasági társaságok közös rendelkezéseinek bemutatásával és végül az egyes gazdasági társaságoknál található speciális rendelkezések ismertetésével.

Az általános, illetve közös szabályok ismerete nélkül nem alkalmazhatóak maradéktalanul a speciális rendelkezések, illetve számos jogkérdés csak e részekben van rendezve. Elengedhetetlen az is, hogy az egyes részek közötti összefüggéseket ismerjék a gazdasági társaságok szervezetében, működtetésében résztvevők, tájékozottak legyenek mind az általános, a közös és mind a speciális szabályok vonatkozásában.

A tematikus ismertetés elősegíti azt is, hogy az egyes jogintézményeknél láthatóvá váljanak, hogy a különböző társasági formáknál milyen törvényi megoldások léteznek, ezeket, figyelemmel a társasági jogi szabályozás meghatározott körben eltérést engedő jellegére, egy másik társaság működésének szabályozása során is fel lehet használni, vagy meríteni lehet ezekből.

A kiadvány erénye, hogy a témák feldolgozása nem áll meg a társasági jog határainál, számos olyan jogintézmény létezik, amelynek adójogi, hagyatéki eljárásjogi, cégjogi, csődjogi, versenyjogi stb. vonatkozása van, ami szintén részletesen ismertetésre kerül. A szerteágazó és olykor bonyolult joganyagot táblázatok, ábrák, bírói gyakorlatból vett jogesetek, és a szerzők által hozott példák teszik érthetőbbé.

A szerzők társasági joggal foglalkozó gyakorló jogászok, ügyvédként, egyetemi oktatóként, bírósági fogalmazóként szerezték a kiadványban összefoglalt ismereteiket, tapasztalataikat.

A Cégvezetők ABC-je 2017 című kiadvány itt rendelhető meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.