Így számoljuk ki az áfa alapját (x)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Áfa-kalauz friss számában az áfa alapjának kiszámításáról és az előleghez kapcsolódó áfa-elszámolás szabályairól olvashat behatóan. A szaklap 2018/5-ös számát itt rendelheti meg.
Kétrészes cikksorozatot indított legfrissebb számában az Áfa-kalauz, amely arról szól, hogy az általános forgalmi adó kötelezettséget keletkeztető ügyletek esetében milyen módon kell megállapítani az adó alapját, vagyis azt a pénzben kifejezhető értéket (összeget), amelyre az áfát fel kell számítani, illetve rá kell terhelni. A cikksorozat első része az áfatörvénynek azokat az előírásait ismerteti, melyeket az adó alapjának a megállapítása során jellemzően az áfatörvény szerinti különleges jogállással nem rendelkező áfaalanyoknak kell alkalmazniuk.
Gyakran előfordul, hogy egy munkára vagy egy termékre a kivitelező társaság, illetve a terméket értékesítő az ellenértéket előre elkéri. Az így juttatott előleg helyes adójogi kezelése és az előlegszámla kiállításakor felmerülő kérdések sokszor okoznak fejtörést a vállalkozásoknak. Az előleghez kapcsolódó áfa elszámolásának szabályai a bírósági gyakorlat tükrében című írás szerzője az előleghez kapcsolódó főbb tudnivalókról, az áfa elszámolásáról ír olyan bírósági ítéleteket ismertetve, melyek az előleg-elszámolással kapcsolatos problémákra világítanak rá.
A szaklap legfrissebb számában számos szakértői választ is talál, így többek között szó esik a közösségen belüli kiszállítás igazolásáról, a háromszögügyletes egyszerűsítés alkalmazásáról és a tanácsadási szolgáltatás teljesítési időpontjáról is.
A z Áfa-kalauz 2018/5-ös számát itt rendelheti meg.