Így töltsük ki a NAV-nyomtatványokat (x)
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV által készített bevallási tervezetek terjedése egyre nagyobb súlyt helyez a kontroll-adatszolgáltatásokra. Ezért az Adó szaklap év eleji dupla számában ismerteti a NAV nyomtatványok kitöltésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az Adó szaklap 2018/1-2. számát itt rendelheti meg.
A személyijövedelemadó-bevallási tervezetek sikerét követően egyre inkább szélesedni fog a NAV által elkészített, kiajánlásra kerülő bevallások köre. Az Adó szaklap ezért Kontroll-adatszolgáltatások 2018-ban című írásában bemutatja valamennyi, a NAV által rendszeresített nyomtatványt, a kitöltésükkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint felhívja a figyelmet az újdonságokra, változásokra.
Kevés lehetőség van arra, hogy a magánszemélyek közvetlenül döntsenek a közpénzek felhasználásáról. A személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról történő rendelkezés ilyen lehetőséget biztosít. Rendelkezni egyházak és civil szervezetek részére lehet. A szaklap Rendelkezés a személyi jövedelemadó 1+1 százalékáról című cikkében bemutatja, hogy a magánszemélyek hogyan rendelkezhetnek adójuk 1+1 százalékáról, illetve kedvezményezettként hogyan lehet részesülni a felajánlásokból.
A jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai a társasági adóban című cikk szerzője bemutatja a jövedelem-(nyereség-)minimum társasági adózási szabályozását és választ keres a jogintézménnyel kapcsolatos kérdésekre, bizonytalanságokra. Szó esik többek között a jövedelem-(nyereség-)minimum személyi hatályáról, tárgyi hatályáról, a jövedelem-(nyereség-)minimum összegéról, a veszteség-elhatárolásról, és az önellenőrzés szabályairól is.
Bár az általános forgalmi adó fogalmi rendszere szerinti ún. belföldi fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseket nem módosították átfogóan 2018-ól, de a téma kiemelt jelentősége okán a szaklap friss dupla számában összefoglalta a 2018-ban hatályba lépő kisebb módosításokon túl a szabályozás egészét is.
Egy láncügylet felismerése és helyes adózási kezelése lényeges kérdés minden vállalkozó számára. Ennek megvalósítása azonban az egyik legnehezebb feladat, hiszen egy láncügylet korlátlan számú résztvevővel is rendelkezhet, mindezt úgy, hogy az ügyletben résztvevők általában nem rendelkeznek kellő információval egymásról. Az Adó szaklap Láncügyletek adójogi bírósági tapasztalatai című cikkében összefoglalja a láncügyletek (és háromszögügyetek) vonatkozásában az adófizetési kötelezettség teljesítése szempontjából fontos, a termékértékesítés helye, mint adófizetési kötelezettséget meghatározó tény megállapítására vonatkozó szabályokat az adópereket tárgyaló közigazgatási bíróság szemszögéből.
A fenti témákon túl a szaklap friss dupla számában olvashat még többek közt az eho aktuális szabályairól, a munkáltatói felmondások elbírálásának bírói gyakorlatáról, és nem maradhatnak el a kérdések, válaszok, jogesetek sem.
Az Adó szaklap 2018/1-2. számát itt rendelheti meg.
