Így változik a KATA, a KIVA és a Szocho

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az adótörvényeket módosító javaslatcsomag a KATA, KIVA, iparűzési adó, Eho, Szocho, illeték és a szakképzési hozzájárulást érintően 2017. január 1-től fontos változtatásokat tartalmaz.

KATA

A javaslat megduplázza azt a bevételi értékhatárt, amely felett az adóalanynak az átalányadó jelleg helyett 40 százalékos adót kell fizetnie. A korábbi 6 milliós KATA értékhatár 12 millió forintra emelkedik. A javaslat emellett  12 hónapra csökkenti (24 hónapról) azt az időintervallumot, amely alatt a KATA adóalanyiság nem választható újra. 

A javaslat szerint új kötelezettség fog hárulni az adóalanyokra, ugyanis amennyiben a kisadózó vállalkozásnak ingatlan bérbeadásból származó bevétele keletkezik, az ezen tevékenységből származó bevételének megszerzését az azt követő 15 napon belül köteles lesz bejelenteni az adóhatósághoz, mivel ebben az esetben nem választhatja ezt az adózási formát.

A törvényjavaslat módosít a főállású kisadózó fogalmán. Így 2017-től nem minősül főállású kisadózónak, aki ezzel egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is áll. Az indokolás szerint a módosításra azért van szükség, mert a 2016. június 16-tól hatályos társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (Tbj.) szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül, ezért a két jogszabály összehangolása érdekében volt szükség a módosításra.

KIVA

A javaslat 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli azt a bevételi értékhatárt, amelynek meghaladása esetén az adóalanyiság megszűnik, ugyanakkor nem változik a KIVA választhatóságának 500 millió forintos értékhatára. Eltérően a jelenleg hatályos szabályoktól, a javaslat szerint a későbbiekben a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetik a KIVA alá történő bejelentésüket. 

Helyi iparűzési adó (HIPA)

A  helyi iparűzési adóalap számításakor a kapcsolt vállalkozásoknál alkalmazandó ún. adóalap összeszámítási szabály alkalmazását a törvényjavaslat kizárólag a 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsoltsági viszonyra szűkíti. A javaslat indokolása szerint erre azért van szükség, mert sokszor nehéz megállapítani, hogy mely vállalkozások vannak kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Az IFRS szerint elkülönítetten kell kimutatni a megszűnő és a folytatódó tevékenységből származó bevételeket, illetve ráfordításokat. Az IFRS-t alkalmazó társaságok esetére vonatkoztatva a javaslat szerinti módosítás - a fentiektől eltérően - az adóalap számításánál mind a folytatódó, mind pedig a megszűnő tevékenységet érintő, valamennyi, adóalapot érintő elemet figyelembe kell venni a helyi iparűzési adóalap megállapításakor.

A javaslat szabályozza azt is, hogy mi történjen, ha az IFRS-re áttérő adóalany számviteli elszámolási hibát vét. Amennyiben  a hiba az áttérést megelőző időszakra vonatkozik és elszámolása különbözik a számviteli törvényben foglalt elszámolástól, a hiba korrigálását követően keletkezett különbözetet a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe venni az adóalap megállapításakor.

A javaslat pontosítást tartalmaz arra az esetre vonatkozóan, amikor az IFRS-re történő áttérést megelőző fizetendő iparűzési adó összege nagyobb, mint az áttérés adóévében. Ebben az esetben – mivel az áttérést követő időszakra fizetendő adóelőleg összege az áttérést megelőző időszaki adó összegével egyezik meg –, a javaslat alapján 2017. január 1-től az érintett előleg-fizetési időszakban az előleg összegét két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

 

Új, adóalapot növelő tényezőként kerül be a helyi adóról szóló törvénybe a biztosítási szerződésből származó bevétel. Az indokolás kiemeli, hogy nem csak a hagyományosnak mondható biztosítási szerződéseken alapuló jogviszonyokat lehet ebbe a körbe sorolni, hanem olyan biztosítási elemeket tartalmazó jogviszonyokat is, mint például amellyel a szavatossági kötelezettségek vállalására kerül sor.

Illeték

A javaslat az ingatlanforgalmazó cégek ingatlanszerzései vonatkozásában módosítja az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályozást. A jelenleg hatályos - főszabály szerinti - 2 százalékos illetékmérték (50 százalékos illetékkedvezmény) helyett 3 százalékos illetéket kell fizetniük, amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig megtett nyilatkozatban vállalják, hogy az érintett ingatlant két éven belül továbbértékesítik vagy lízingbe adják. Továbbra is 2 százalék lesz az ingatlanszerzési illeték mértéke, amennyiben a továbbértékesítéssel vagy a lízing futamidejének végén az ingatlan tulajdonjogának átruházása ténylegesen is megvalósul (teljesedésbe megy).

Eho

A törvényjavaslat megszünteti a kamatjövedelmeket és a tartós befektetési számlák (TBSZ) lekötési hozamát terhelő 6 százalékos, valamint a fizető-vendéglátás utáni 20 százalékos  eho (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettséget. 

Szocho

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos rendelkezések kiegészülnek,  nem minősülnek az adó alapjába tartozónak az olyan utólagos kifizetések, illetve juttatások, amelyek kifizetése, illetve juttatása olyan időszakra tekintettel történik, amikor az adott magánszemélyre a Tbj. szerint a biztosítás nem terjedt ki. Az új szabályozás alapján egyértelmű válik, hogy a kifizetést, illetve juttatást annak tényleges teljesítésétől függetlenül a vonatkozó időszaki jövedelmekkel azonos módon kell elbírálni.

Szakképzési hozzájárulás

A jelenleg hatályos 45 főről 30 főre csökkenne az a létszámkorlát, amellyel a vállalkozások a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket csökkenthetik. Az indokolás szerint ezen módosítás ösztönzőleg hathat a vállalkozásokra azzal, hogy így több saját dolgozót integrálhatnak a képzési rendszerükbe.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklám

    Az eddigiekkel ellentétben azoknak is fontos dolguk lehet a reklámmadóval, akiknek csak csekély mértékű reklámbevételük volt - hívta fel a figyelmet a MAZARS. Nekik 100 millió forintos bevétel alatt adót ugyan továbbra sem kell fizetniük, de az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt ki kell tölteniük és be kell benyújtaniuk május végéig. Ellenkező esetben akár el is veszíthetik adómentességüket.

  • üzletember futóverseny

    A munkaerőhiány és az online számlázás a két legnagyobb kihívás a cégeknek idén a WTS Klient kutatása szerint.

  • lakás

    Hátrányosan érinti a bejelentés nélkül gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeket (vaterázókat,airbnb-zőket és online kereskedőket) az Európai Bíróság friss ítélete. Ebben ugyanis az uniós szabályozással összhangban lévőnek minősítette az alanyi mentesség választására vonatkozó magyar szabályozást a testület, azaz értékhatárra tekintet nélkül állapíthatja meg a NAV az áfakötelezettséget az üzletszerű tevékenységet folytató magánszemélyeknél.

  • mezőgazdaság

    Az őstermelők szja-bevallási tervezete - a magánszemélyekétől eltérően - nem válik automatikusan bevallássá, ahhoz az őstermelőnek  május 22. éjfélig jóvá kell hagyniuk vagy módosítaniuk kell az adóhatóság által elkészített ajánlatot - mondta Kiss Péter András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán pénteken.

  • civil

    Május 22-én éjfélig lehet nyilatkozni az egyházaknak, a Nemzeti Tehetség Programnak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).