Így változik a kiva jövőre
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kisvállalatok adózásuk egyszerűsítése, kedvezőbb szabályok szerinti teljesítése érdekében 2013. január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti új adózási módot választhatták. A kisvállalati adó alanyai számára az újszerűséget az adminisztrációs, illetve adóterhek csökkentése, egyszerűsítése jelentette. Az elmúlt évek során gyakorlati tapasztalatok hasznosításával többször módosult a törvény. Cikkünkben a kiva-alanyok jelenlegi és 2017. január 1-jétől nagymértékben megváltozó adóalap-megállapításának szabályait, valamint az adóalanyiságra vonatkozó feltételeket tekintjük át.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2017. január 1-jétől módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (a továbbiakban: Katv.) is és teljesen új alapokra helyezi a kisvállalati adó (a továbbiakban: kiva) adóalapjának meghatározását.
1. Kik lehetnek kiva-alanyok?
Az adóalanyi kör a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest 2017. január 1-jét követően nem változik. Továbbra is kiva-alany lehet
- az egyéni cég,
- a közkereseti társaság,
- a betéti társaság,
- a korlátolt felelősségű társaság,
- a zártkörűen működő részvénytársaság,
- a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
- az erdőbirtokossági társulat,
- a végrehajtó iroda,
- az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
- a szabadalmi ügyvivői iroda,
- a külföldi vállalkozó,
- a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
Kedvezően módosulnak azonban a kiva választásának feltételei. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó meghatározott – december 31-ei – mérlegfordulónappal rendelkező személyek akkor választhatják a kiva-t, ha az adóévet megelőző adóévben
- az átlagos statisztikai állományi létszámuk nem haladja meg a 25 főt, 2017. január 1-jét követően az 50 főt;
- a bevételük és a mérlegfőösszegük nem haladja meg az 500 millió forintot.
2016. december 31-éig az év közben tevékenységet kezdő (újonnan alakuló) vállalkozásoknak a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó feltétel teljesülésének vizsgálatakor az 500 millió forint időarányos részét kell(ett) figyelembe venniük. 2017. január 1-jét követően a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozásoknak azonban a kiva választásának feltételeként már csak a bevétel tekintetében kell arányosítaniuk, a mérlegfőösszeg esetében megszűnik az arányosítás.
Nincs változás a tekintetben, hogy az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell meghatározni. Az adóalanyiság választásakor továbbra is a kapcsolt vállalkozások adatainak egybeszámításával kell megfelelni az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határérték kritériumának, melyet az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. A kapcsolt vállalkozási viszonyt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 4. § 23. pontja szerint kell minősíteni. A kiva-alanyiság választásának további feltétele, hogy az adóévet megelőző két naptári évben az adóalany adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel.
Kiva-alany nemcsak már működő adózó lehet (függetlenül alakulásának időpontjától), hanem az adóévben újonnan létrejövő adózó is. Az adóalanyiság választását (és annak visszavonását is) az adózónak elektronikus úton kell bejelentenie az állami adóhatósághoz (’T203KV). Már működő adózónál év közbeni áttérés esetén az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A kiva-alanyiság létrejöttét megelőző nappal az adózó üzleti éve lezárul, míg az áttérés napjával újabb kezdődik.
A kiva-alanyiság 30 napon – jogvesztő határidőn – belüli visszavonásakor nem jön létre az adóalanyiság.
Az adóévben újonnan létrejövő vállalkozások adóalanyisága
- a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti;
- az első jognyilatkozat megtételének napján kezdődik, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik;
- más esetben azon a napon keletkezik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön,
feltéve, hogy a létrejöttét követő 30 napon belül bejelenti a kiva-alanyiság választását.
Megjegyezzük, hogy a Kormány (nemzetgazdasági miniszter) által 2016. október 28-án benyújtott, Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/12741 számú törvényjavaslat (a továbbiakban: T/12741 törvényjavaslat) szerint a tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak a kiva-alanyiságra vonatkozó választását az állami adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg (jelenleg a létrejöttét követő 30 napon belül) kell teljesítenie.
2. A kiva-alanyiság évközi megszűnése
A törvény erejénél fogva megszűnik a kiva-alanyiság
- az 500 millió forint bevételi értékhatár (a kapcsolt vállalkozás bevételével együtt) negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
- a végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
- ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
- az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal;
- az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- és vámhatóság
- számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért,
- be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy
- igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért
- jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapított meg;
- az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
- a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalanynak az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot;
- a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja 2016-ban az 50 főt, 2017. január 1-jét követően a 100 főt (kapcsolt vállalkozás létszámadatával együtt) [Katv. 19. § (5) bekezdés].
(Nem eredményez adóalanyiság-megszűnést, ha egy adózó a mérlegfőösszegre figyelemmel jogszerűen választotta a kisvállalati adózást, majd a későbbiekben a választás feltételeként meghatározott 500 millió forintot eléri vagy meghaladja a mérlegfőösszege. A törvény erejénél fogva ugyanis csak az előzőekben ismertetett esetekben szűnik meg a kiva-alanyiság, melyek között az 500 millió forintot elérő vagy meghaladó mérlegfőösszeg esetkörére vonatkozó rendelkezés nem található.) A kiva-alanyiság 2017. január 1-jét követően létszámnövekedésre tekintettel tehát csak abban az esetben szűnik meg, ha az átlagos statisztikai állományi létszám a 100 főt meghaladja.
Bár a felsorolt esetekben a kiva-alanyiság a törvény erejénél fogva szűnik meg, azonban az adóalanyiság évközi megszűnésének időpontját, annak okát – elektronikus úton – az adózónak kell bejelentenie. A bejelentést a megszűnést követő 15 napon belül
- a ’T201T adatlap B05 lap 20. sorában, illetve
- a ’T201T adatlap B04 lap 23. sorában történő
jelöléssel kell megtenni az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezése értelmében.
Lényeges kiemelni azt, hogy saját elhatározásból a kiva-alanyiság év közben nem, csak év végén szüntethető meg.
Felhívjuk a figyelmet arra vonatkozóan, hogy a T/12741 számú törvényjavaslat szerint a kiva-alanyiság bevételi értékhatárra tekintettel abban az esetben szűnik meg, ha az adóalany bevétele a negyedév első napján az 1 milliárd forintot (jelenleg 500 millió forintot) meghaladja.
A T/12741 számú törvényjavaslat módosítást tartalmaz továbbá az adó- és vámtartozásra tekintettel történő kiva-alanyiság megszűnésére vonatkozóan is. A T/12741 számú törvényjavaslat szövegezése szerint megszűnik a kiva-alanyiság „az adóalany megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása (jelenleg adó- és vámtartozása) a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot.”
3. A kiva-alanyiság év végi megszűnése
A Katv. hatálya alól – saját elhatározásból – történő kijelentkezés jogszerűen az adóév december 1-jétől december 20-áig tehető elektronikusan, a ’T203KV nyomtatványon. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kiva-alanyiság annak az adóévnek az utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adózó bejelenti adóalanyiságának megszűnését. Az állami adó- és vámhatóság honlapján jelenleg (a cikk szerkesztőségbe történő leadásának időpontjában) elérhető 16T203KV nyomtatvány még nem tartalmazza az adóalanyiság megszüntetésének jelölésére vonatkozó adatsort. (A 2015. adóévi kiva-alanyiság saját elhatározásból történő jogszerű megszüntetésére a 15T203KV nyomtatvány 7. sora szolgált.) [Az Art. 175. § (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy az állami adóhatóság a bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az adóhatóság honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat – a benyújtásukra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal köteles közzétenni.]
A kiva-alanyiság megszűnésével az adózó üzleti éve lezárul, és az azt követő nappal önálló üzleti év kezdődik. A kiva-alanyiság időszakáról – mint önálló üzleti évről – soron kívüli adóbevallást kell benyújtani, a megszűnést követő ötödik hónap utolsó napjáig. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban kiva-alanyiság ismételten nem választható.
Czapkó Tiborné, az Adó 2016/14. számában megjelent cikkében példák segítségével mutatja be a kiva alapjának meghatározását 2017-ben.
