Így változik a termékdíj és jövedéki adó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többen fizetnek jövőre termékdíjat, emelkednek a jövedéki biztosítékok összegei, változnak  az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok, s a közbenső mérlegre vonatkozó rendelkezések is – derül ki a PwC elemzéséből.

Termékdíj

2015. január 1-jétől termékdíjat kell fizetni az egyéb vegyipari termékek (pl.: szappanok, mosószerek és a szépség- vagy testápoló készítmények) az irodai papírok (pl.: fénymásoló papír, jegyzetfüzet, írótömb, napló) és az egyéb műanyag termékek (műanyag művirág, levél és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru) után is.

A jelenleg is termékdíj-köteles termékáramok köre is változik. Termékdíj kötelessé válnak például a csomagolószerek között a műanyag élvédő-profilok, a vas és acél pántoló szalagok, továbbá az elektromos és elektronikus berendezés anyagáramban az áramfejlesztők, transzformátorok, az elektronikus integrált áramkörök és számos elektronikai részegység is.

A díjtételek is jelentős módosításra kerülnek, ami egyes termékáramokban díjcsökkenést jelent (például papír, fém, fa csomagolószereknél), míg más termékáramok esetén díjemelést eredményez (például műanyag csomagolószer).

Jelentős változás, hogy a kereskedelmi csomagolás fogalma alá csak a fémből készült italcsomagolások fognak tartozni (az egyéb anyagokból készült italcsomagolásra az általános díjtétel kerül alkalmazásra).

Mire kell figyelni a módosítással kapcsolatosan? A termékdíjas szabályozás 2015. évi változásával kapcsolatosan fontos kiemelni azt, hogy az új anyagáramok bevezetésével és a jelenleg is termékdíj-köteles termékáramok változásának következtében a kötelezettek körének bővülése várható.

Jövedéki adó

2015. január 1-től emelkedik a fűtőolajok, a cseppfolyósított és a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogének adómértéke. Megszűnik az alkoholtermékek differenciált adómértéke, az adó mértéke egységesen 333 385 forintra lesz (ugyanakkor eltérő adómérték fog vonatkozni a bérfőzött és a magánfőzött párlatra).

A kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke literenként 11 forintra csökken a jelenlegi 17 forintról.

A jövedéki engedély megszerzésének egyik feltételeként előírt jövedéki biztosítékok összege változik, főszabályként az ásványolajtermékek esetén 600 millió forintra, a dohánygyártmányok esetén 22 millió forintra, az egyéb jövedéki termékek esetén 150 millió forintra (az egyéb jövedéki termékek esetében a biztosíték összegének mérséklése várható). A fő szabály alóli kivételként kedvezményes összegű jövedéki biztosíték fizetésére lesznek jogosultak például a cseppfolyósított szénhidrogént és sűrített halmazállapotú szénhidrogént forgalmazó jövedéki engedélyes gazdálkodók valamint a kizárólag kenőolajat és meghatározott üzemanyag-adalékot, hígítóanyagot forgalmazó jövedéki engedélyes kereskedők. Előbbiek esetében 120 millió forint, utóbbiak esetében 6 millió forint lesz a kedvezményes biztosíték összege.

Mire kell figyelni a módosítással kapcsolatosan? A jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet folytatóknak külön felhívás nélkül 2105. február 1-ig kell a megemelt összegre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot.

Emelkedik a villamosenergia, földgáz és szén után fizetendő energiaadó mértéke. Az ásványtani folyamatokhoz (pl. téglagyártás, betongyártás) felhasznált energiatermékek után megfizetett energiaadó visszaigényelhetővé válik.

A vámra vonatkozó eljárási szabályok körében az utólagos ellenőrzés került átstrukturálásra, illetve jelentősen emelkedik a vámigazgatási bírság mértéke. A bírság alapja a vámhiány 50%-áról 100%-ra változik.

Az élelmiszerlánc felügyeleti díj megállapításának módja módosul a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek esetében. Számukra a díj mértéke az árbevételük alapján sávos rendszerben kerül meghatározásra, így az eddigi egységes 0,1% helyett akár 6% is lehet (az éves nettó árbevétel 300 milliárd feletti része után).

A számviteli törvényt érintő változások

A számviteli törvény értelmező rendelkezései, fogalmai változtak többek között azzal, hogy az ellenőrzés során feltárt hibák fogalma kibővül a lezárt üzleti évek gazdasági eseményeinek utólagos módosításával. A pénzügyi lízing fogalmát, amely eddig a Ptk. szerinti szerződés alapján létrejött ügyletként szerepelt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint definiálják.

Változnak továbbá az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok, valamint a közbenső mérlegre vonatkozó rendelkezések. A mérleg tagolása, tételeinek tartalma a pótbefizetés és a késedelmi kamat számviteli kezelésével változik, utóbbi az új Ptk. rendelkezései okán.

A továbbiakban nem kell a külföldi és belföldi útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási tevékenység ellenértékét elkülönítetten kezelni, mivel ezután mindkét esetben beleszámítandó az exportértékesítés árbevételébe. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközöknek az átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértéket. Egyéb ráfordításként kell kimutatni az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét.

A számvitelben elfogadott módosításokat főszabályként a 2015. évben induló üzleti évre kötelező alkalmazni, de korábbi alkalmazása a 2014. évben induló üzleti évre vonatkozóan megengedett.

---