Így változik az adózás rendje

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Közérthető, logikus, a hatályos szabályozással mintegy 80 százalékban megegyező az adózás rendjének tervezett - és társadalmi vitára bocsátott – új törvényi szabályozása. Csökken számos esetben az adóbírság, legfeljebb egy évig tarthat az adóellenőrzés, viszont a jogorvoslati rendszer az adózók számára inkább kedvezőtlenül alakul át. A kormány azt tervezi, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat egyáltalán nem lesz megismerhető, ha adótitoknak minősül. Az EY összefoglalója.

Az új adóeljárási kódexeknek – parlamenti elfogadásuk esetén – az alábbiak lesznek a legfontosabb újdonságai az EY összefoglalója szerint:

  • az Új törvények teljes körűen szabályozzák az adóigazgatást, nem lesz háttérjogszabály;
  • alapelvvé vált a közérthetőség;
  • kormányrendelet tartalmazza majd az adóellenőrzés részletes szabályait;
  • 1 évben maximálják az adóellenőrzések hosszát;
  • szándékos adókijátszás esetén felére csökken az adóbírság, ugyanakkor több esetben szabhatnak ki emelt összegű bírságot;
  • felfüggesztés helyett töröltethetik az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt;
  • kérhető az önellenőrzési pótlék elengedése;
  • tartalmilag szűkülnek az adózói jogok a jogorvoslatok során;
  • korlátozhatja az iratbetekintést a hatóság;
  • közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem lesz megismerhető, ha adótitoknak minősül.

A rendszerváltást követően 1990-ben az adózás rendjéről szóló XCI. törvény kodifikálta Magyarországon elsőként az adózás rendjét, annak törvényessége és eredményessége érdekében és ennek megfelelően csokorba szedte az adózók jogait és kötelezettségeit is. A jelenleg hatályos 2003. évi XCII. törvény is megőrizte a korábbi törvény vívmányait, azonban az elmúlt 14 év alatt az adóigazgatásban, adóeljárásban is olyan nagy horderejű változások következtek be (gondolhatunk itt akár az online pénztárgépekre, EKÁER-re vagy e-szja-ra), melyek nyomán a számos módosítással már kezelhetetlenül megterhelődött a jogszabályszöveg, miközben a közérthetőség, áttekinthetőség és az adóhatóság szolgáltató jellegének erősödése iránti társadalmi igény fokozódott. Ezért a jogalkotó elérkezettnek látta az időt, hogy teljes újra-kodifikálással rendezze a felduzzadt joganyagot. Ez egyben a közigazgatási eljárásjog átfogó újraszabályozásának törvényhozási koncepciójába is illeszkedik – melyet elsősorban a szintén 2018. január 1-jén hatályba lépő új közigazgatási perrendtartás (Kp.) és általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) fémjeleznek – vázolja a készülő jogszabály előzményeit lapunkhoz eljuttatott háttéranyagában az EY.

Két jogszabály jön az Art. helyett

A jogalkotó a fenti célok érdekében jelenleg hatályban lévő Art.-t két jogszabályra bontja, így megújul a változatlanul terjedelmes adózás rendjéről szóló törvény (Art.) és létrejön mellette a viszonylag rövid és tömör adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Adórendtartás). Ennek hátterében a letisztult és áttekinthető szabályozási koncepció megteremtése mellett az áll, hogy az új törvények teljes körűen szabályozzák az adóeljárási jogviszonyokat, és az adóigazgatás-adóeljárás (egy átfogóbb trendbe illeszkedve) teljesen függetlenedjen az Ákr.-től. Ezért az Ákr. a jelenlegi közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényhez (Ket.) képest nem is lesz háttérjogszabály a jövő évtől. Az Adórendtartás gyakorlatilag arra irányul, hogy az eddig Ket.-ben lévő, de adóeljárások során is alkalmazandó általános szabályokat átemelje, és a szükséges mértékben az adózás sajátosságaihoz igazítsa, míg az új Art. a kifejezetten adó-specifikus jogintézményeket tartalmazza. Nem sikerült azonban ezt a koncepciót még következetesen átültetni, a két törvénytervezet között átfedések maradtak, illetve összefüggő előírások a két törvénytervezetben külön kerültek elhelyezésre.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Mindemellett az új törvénytervezetek legfontosabb erényei, vívmányai: a közérthető fogalmazás (az Adórendtartásban önálló alapelvként be is került a közérthetőség), logikai és szerkesztési letisztultság, áttekinthetőség, a jelenlegi Art.-ben a módosítások nyomán szétszórt, de összefüggő szabályok pl. már egymás mellett jelennek meg. Ugyanakkor elmondható, hogy sok tartalmi változás nincsen, a szabályozás koncepciója, az eljárások felépítése, az adózói és adóhatósági jogok és kötelezettségek rendszere lényegében változatlanok maradnak, sőt a két törvény kb. 80%-ban szövegszerűen egyezően emeli át a jelenlegi Art. előírásait. Jellemző még az új koncepcióra, hogy számos, jelenleg törvényi szinten szabályozott jogintézményt a jogalkotó alacsonyabb szintű jogszabályokba „szervez ki” – így pl. az ellenőrzés részletes szabályait is kormányrendelet fogja rendezni.

Csökkenő adóbírság, legfeljebb egyéves ellenőrzési határidő

Az adózók javára szóló, helyzetüket könnyítő lényegesebb tartalmi változásokat az NGM sajtóközlemény gyakorlatilag teljes körűen be is mutatja, itt azonban célszerű kissé a részleteket megvizsgálni. A nemzetközi példák alapján bevezetett, kezdő vállalkozások 6 hónapos, ingyenes adóhatósági mentorálása valóban lényeges és előremutató kezdeményezés, ennek gyakorlati megvalósításán persze sok múlik. Az új Art. adóhatóság szolgáltatásaira vonatkozó része azonban egyebekben a már jelenleg is meglévő, csak nem szolgáltatásként nevesített funkciókat takarja (pl. telefonos ügyfélszolgálat, köztartozásmentes adatbázis üzemeltetése).

A fennmaradó 180 napos határidővel nem érintett, nem megbízható adózókra és nem magánszemélyekre vonatkozó 365 napos ellenőrzési határidő-korlát is érdemi javulást jelent, az EY ügyvédi irodája is több olyan ügyben lát el képviseletet, ahol az adóellenőrzés már több éve húzódik. Az adóhatóságra nézve kellemetlen újdonság, hogy 1 éven belül akkor is mindenképpen be kell fejezni az ellenőrzést mindenkinél, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.

Az NGM közleménye azt tartalmazza, hogy az adóbírság 200%-ról a felére csökken. Ugyanakkor az általános bírságmérték változatlanul az adóhiány 50%-a, az eddigi emelt bírságot a legkirívóbb adókijátszási magatartásokra tartotta fenn a jogalkotó (pl. bevétel eltitkolás, könyvek meghamisítása). Ez most valóban 100%-ra csökken, azonban az esetköre bővül, tehát több elkövetési módra lehet majd kiszabni az emelt összegű bírságot. Praktikus szabály, hogy aki lemond a fellebbezésről és befizeti az adótartozást, nem köteles megfizetni az adóbírság felét. Ugyanakkor felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel sem élhet. A késedelmi pótlék számítása azonban az adózók terhére változik a jelenlegi rendkívül alacsony jegybanki alapkamat miatt, és ez hatásában mérsékelheti a fellebbezés lemondásából eredő adóbírság megtakarítást. A mulasztási bírság kezelhetetlenné vált szabályrendszere emellett egyszerűsödik, azonban sem az elkövetési magatartások, sem a bírságtételek érdemben nem változnak.

Megszűnik továbbá a fokozott adóhatósági felügyelet, mely a korábbi adózói életútból feltárt kockázatokat kezelte valóban jelentős adminisztrációs teher mellett. Megszűnik az adószám felfüggesztés is, azonban annak legfontosabb esetei – így a bírósági gyakorlat alapján is problematikus, a címzett ismeretlensége vagy levélszekrény hiánya miatt kézbesíthetetlen hivatalos irat miatti felfüggesztési ok – átkerülnek az új Art. adószám törléssel járó intézkedései közé, azaz az érintett adózó súlyosabb fenyegetettséggel néz szembe, mint eddig.

Az NGM közleményben nem szereplő egyéb, kisebb horderejű kedvező változások vannak, pl. az automatikus részletfizetési lehetőség esetköre és összeghatára nő, az önellenőrzési pótlék elengedését is lehet kérni, önellenőrzési szándékot lehet bejelenteni.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Nehezebb lesz jogorvoslathoz jutni

Kevés szó esett az adózók hátrányára életbe lépő változásokról – pedig ezek is szép számmal előfordulnak. Itt elsősorban a jogorvoslati rendszer átalakítását kell megemlíteni. Az adózói jogok e körben ugyan látszólag bővülnek, mert adóperekben is lesz lehetőség fellebbezésre, tehát több fórum lesz, ám tartalmilag mégis csorbulnak. Az észrevételezési határidő jogvesztő lesz, de ami fontosabb, hogy a fellebbezésben (és új eljárásban) – a jelenlegi koncepcióval gyökeresen szakítva – új tényre, körülményre, bizonyítékra már csak kivételes esetekben és megszorításokkal lehet hivatkozni. A hatékonyság jogalkotói igénye, az eljárások minél gyorsabb lezárásának érdeke fejeződik ki ebben. Ez egyébként szintén átfogóbb trendbe illeszkedik, mert a Kp. is korlátozza az adóperekben az új tény hivatkozhatóságát. Ugyanakkor minden hatósági-bírósági jogalkalmazónak meg kell találnia az egészséges kompromisszumot az eljárás gyors befejezése és a hatósággal szemben álló személy jogainak megfelelő érvényre juttatása között.

Mindez egyébként az adózók számára azt jelenti, hogy sokkal korábban, már az elsőfokú eljárás alatt aktívabbnak kell lenniük, érdemben bele kell bocsátkozniuk az ellenőrzés folyamatába, a revizorokkal kommunikálniuk, az eljárási jogokkal pedig élniük kell – és amennyiben ezekben segítségre szorulnak, a megfelelő szakembereket is korábban, már az ellenőrzési jegyzőkönyv, sőt, akár a megbízólevél átvétele előtt be kell vonniuk. Ellenkező esetben a vizsgálat során elkövetett hibák, hiányosságok, elmulasztott lehetőségek jogorvoslati szakban már nem lesznek reparálhatóak.

További adózói garanciális jogok is sérülnek, pl. a jelenlegi bírósági gyakorlattal szemben a nemzetközi megkeresések megismerhetősége is korlátozottabb lesz, de az iratbetekintést általában is korlátozhatja majd az adóhatóság, ha megítélése szerint az az ellenőrzést meghiúsítaná.

Egyéb kisebb megszorítások, hátrányok is megjelennek, pl. felügyeleti intézkedés iránti kérelmet már csak 1 éves jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani, a kockázatos adózói minősítésnél is figyelembe kell venni a jövedéki bírságot. Már a jelenlegi Art. is bevezette volna jövőre az EKÁER kockázati biztosítékra hasonlító módon új intézményként az adófizetési biztosíték kötelezettségét. Olyan új vagy változással érintett cégek számára lesz ez kötelező, melyhez köthető személyek (képviselők, tagok) adózói életútjában hátralékos társaság szerepel, bár az adóregisztrációs eljáráson nem akadtak fenn. A korábbi tartozásnak megfelelő összeget 12 hónapra kell az adóhatóságnál letétbe helyezni, melyre kamat nem jár.

Érdekes és minden bizonnyal vitákat generáló új szabály lesz az is, ha hatályba lép, hogy a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat egyáltalán nem ismerhető meg, ha adótitoknak minősül. 

Mérleg: tartalmilag az új törvények forradalmi változást nem hoznak, de formai, szerkesztési szempontból áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé teszik a joganyagot a jogalkalmazók számára. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tervezet jelenleg még 1 hétig véleményezhető, nem nyújtották be törvényjavaslatként, azaz 2018. január 1-ig nem kizártak a jelentős változások sem. Sok múlik az alacsonyabb szintű jogforrásokban elhelyezett részletes előírásokon is.

(A háttéranyag szerzője Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere.)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Most már szinte biztos, hogy jövő év elejétől változik az adóigazgatás eljárási rendjének a rendszerváltást követően kialakult rendje, legalább is, ami az egyes eljárási előírások szabályozási rendjét illeti.

  • Fotó: shutterstock

    A legfrissebb adóeljárási törvénytervezet szerint az adóhatóság a jövőben jóval szigorúbban venné az adózó fellebbezési lehetőségeit új bizonyítékok behozatala kapcsán, ugyanakkor a fellebbezési jogról való lemondás esetén a bírság felét elengedné a hatóság, hívta fel a figyelmet az Adó Online-hoz eljuttatott közleményében a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    Július 31-től augusztus 18-án 14 óráig véleményezhető a tervezet - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.