Így változott a lakáscélú munkáltatói támogatás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kedvezőbb lett a korszerűsítés, a méltányolható lakásigény, illetve az együttköltöző, együttlakó családtag új fogalmának meghatározása.
A Személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. alpontja értelmében a munkáltató a munkavállalója részére hitelintézet vagy a kincstár útján adómentes támogatást nyújthat a következő célokra:
- belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
- a lakás zártvégű lízingbe vétele,
- a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
- a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése,
- a lakás korszerűsítése, akadálymentesítése,
- hitelintézettől, pénzügyi vállalkozástól vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése, illetve a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (például kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetése;
- korábban nyújtott lakáscélú kölcsön elengedése.
Lényeges feltétel, hogy a munkavállaló bármilyen arányban tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak a lakásnak, amellyel összefüggésben támogatásban részesül, ideértve azt is, ha tulajdonjogot, haszonélvezetet a támogatás felhasználásával szerzi meg.
A támogatást bármely cég, szervezet – mint munkáltató – a vele munkaviszonyban álló magánszemélynek adhatja, annak méltányolható lakásigénye esetén. A társas vállalkozások tagjai csak akkor kaphatnak adómentes munkáltatói támogatást, ha céggel munkaviszonyban állnak, a személyes közreműködés alapján a támogatás nem adható.
A támogatást nem kötelező minden munkavállaló számára juttatni, illetve nincs akadálya a cafeteria keretében történő juttatásnak sem, de mindenképpen célszerű belső szabályzatban rögzíteni, milyen feltételek mellett (például próbaidő után, a munkaviszony meghatározott ideig tartó vállalásával) biztosítja azt a cég a munkavállalók számára.
Az adómentesség adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt (több munkáltató esetén is) nem haladja meg az 5 millió forintot és összességében nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének, vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékát.
Fontos változás 2016. augusztus 1-jétől, hogy az akadálymentesítés, a korszerűsítés, illetve a méltányolható lakásigény és az együttköltöző családtagok fogalmát a Szja törvény nem a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletre hivatkozással tartalmazza, hanem az 1. számú mellékletének 9.3.4. alpontjában fogalmazza meg, a jogalkotó szándéka szerint változatlan tartalommal.
A változatlan tartalom az akadálymentesítés esetében valóban igaz, mivel „a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson”, megfogalmazás szó szerint egyezően került a törvénybe.
Ám, ha a rendelkezések alaposabb tanulmányozásával egybevetjük a korábbi és az augusztus 1-jétől hatályos előírásokat, van néhány figyelemre méltó különbség.
Csaknem változatlan a korszerűsítés fogalma is, miszerint eddig ide tartozott „a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig”.
Az új meghatározás kedvezőbb, mivel
- nem kell alkalmazni, hogy „e munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni;
- a „központosított fűtés kialakítása vagy cseréje”szövegrész helyébe került „a megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje” az eddiginél bővebb tartalommal bír.
A méltányolható lakásigény mértéke augusztus 1-jétől: „az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba, minden további személy esetében további egy lakószoba. E rendelkezés alkalmazásában lakószoba az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni”.
Ez a meghatározás sem esik egybe pontosan a korábbival, de nem jelent hátrányt, amennyiben egyszerűbb és kedvezőbb lehetőséget ad a méltányolható lakásigény meghatározására.
Az együttköltöző, együttlakó családtag új fogalmának augusztus 1-jétől érvényes meghatározása is jóval egyszerűbb, miszerint ide sorolandók „jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a támogatást igénylő munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak”. Ez a definíció az élettársi kapcsolatban élők számára még kedvezőbb is, mivel a felsorolt együttköltöző, együttlakó családtagok közé bekerültek az élettárs szülei is. Ugyanakkor feltételezhető, hogy akaratlan szövegromlás történhetett, mert – az eddigiektől eltérően – a támogatott munkavállaló és annak anyósa, apósa nem szerepel a figyelembe vehető létszámban, amit vélhetően majd kiigazít a jogalkotó. Addig is érdemes emlékeztetni arra, hogy az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet értelmében a folyamatban lévő ügyekben az adómentesség feltételeinek fennállását nem kell újra vizsgálni, ha azt korábban már megvizsgálták és megállapították.
Egyébként, ha a rendelkezést javítani kell, indokolt lenne megfontolni azt is, hogy a testvért is lehessen figyelembe venni családtagként, hiszen gyakori eset az egyedülálló testvérek összeköltözése, együttlakása akár egymással, akár a közeli hozzátartozó családjával.
