Immateriális javak transzferár bizonyítása – 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kapcsolt vállalkozások között az egyik leggyakrabban előforduló ügyletcsoport az immateriális javak átadása vagy a hozzájuk kapcsolódó jogok értékesítése. Cikksorozatunkban ezeknek a javaknak a transzferár bizonyítási lehetőségeit járjuk körbe.

Az immateriális javak (szabadalmak, védjegyek, kereskedelmi nevek, tervek, modellek, irodalmi és művészeti jellegű vagyoni jogok, know-how, kereskedelmi titok, stb.) adózási szempontból történő értékelése összetett feladat.

 

Az értékelésnek különös jelentősége van a kapcsolt vállalkozások esetében. Ha a nem független cégek egymás között a piaci ártól eltérő árakat alkalmaznak, akkor extra adózási teendőjük keletkezik: az adóalapjukat úgy kell megállapítaniuk, mintha a szokásos piaci ár elvét betartva számoltak volna el egymással.

Ezért fontos, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti, immateriális javakat érintő tranzakciókat alapos vizsgálat alá vessük, lehetőség szerint már az immateriális javakra vonatkozó szerződések megkötése előtt.

A Transzferár irányelvek szerint a kereskedelmi immateriális javak közé egy termék előállításához vagy egy szolgáltatás nyújtásához használt szabadalmak, know-how, tervek és modellek tartoznak csakúgy, mint az olyan immateriális jogok, amelyek már maguk is a vevőknek átadott vagy a vállalkozás üzemeltetésében felhasznált (pl. számítógépes szoftver) üzleti vagyont képviselnek.

A kereskedelmi célú immateriális javakat gyakran kockázatos és költséges kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységgel hozzák létre, és a fejlesztő általában termékértékesítésre irányuló szolgáltatási szerződések vagy licenc-megállapodások útján kísérli meg elérni a költségek megtérülését és nyereség elérését.

 

Az irányelvek szerinti marketing célú immateriális javak közé tartoznak azok a védjegyek, kereskedelmi nevek, amelyek segítenek egy termék vagy szolgáltatás kereskedelmi célú kiaknázásában, de ide tartoznak az ügyféllisták, a forgalmazási csatornák és az érintett áru számára fontos reklámértéket képviselő egyedi nevek, szimbólumok, vagy képek is.

A marketing célú immateriális javak értéke számos tényezőtől függ, ideértve az adott név vagy szimbólum alatt a múltban megjelent áruk vagy nyújtott szolgáltatások minősége révén megalapozott hírnevet és hitelességet, a minőség-ellenőrzés szintjét, a folyamatos K+F-et, a kínált áruk vagy szolgáltatások forgalmazását és elérhetőségét, az áruk vagy szolgáltatások potenciális vásárlókkal való megismertetését célzó reklámkiadások, költségek mértékét és sikerességét, a marketing célú immateriális javak révén hozzáférhetővé váló piacok értékét, és az immateriális javak formájában létrehozott jogok jellegét.

A szellemi tulajdonjogok, mint például a know-how és a kereskedelmi titkok, lehetnek kereskedelmi célú vagy marketing célú immateriális javak. A know-how és a kereskedelmi titok egyedi információ vagy tudás, amely segíti vagy javítja a kereskedelmi tevékenységet, de amelyet nem nyilvánítanak védetté úgy, ahogyan azt egy szabadalom vagy védjegy esetében teszik.

Körültekintéssel kell eljárni annak meghatározásakor, hogy léteznek-, illetve, hogy mikor léteznek kereskedelmi- vagy marketing célú immateriális javak. Például nem minden kutatási és fejlesztési kiadás hoz létre értékes kereskedelmi célú immateriális jószágot, és nem minden marketingtevékenység eredményezi marketing célú immateriális jószág létrejöttét.

Összetett feladat annak értékelése, hogy egy adott ráfordítás milyen mértékben hozott sikeresen létre üzleti eszközt, valamint annak kiszámítása, hogy mi ennek az eszköznek az adott évre vonatkozó gazdasági hatása.

A szokásos piaci árelv alkalmazására vonatkozó általános útmutatások érvényesek a kapcsolt vállalkozások immateriális javakra vonatkozó árképzésére is. Nehézségekbe ütközhet azonban ezen elv alkalmazása az immateriális javakat érintő ellenőrzött ügyletekre, mivel az ilyen javaknak lehetnek olyan különleges jellemzői, amelyek megnehezíthetik az összehasonlítható ügyletek felkutatását, és bizonyos esetekben az üzletkötés időpontjában mutatkozó érték meghatározását. Továbbá – teljesen jogszerű okok miatt – a közöttük fennálló kapcsolatból eredő üzleti okok miatt a kapcsolt vállalkozások időnként oly módon is átruházzák ezeket, ahogyan független vállalkozások azt fontolóra sem vennék.

 

Az immateriális javak szokásos piaci áron alapuló árképzésének az összehasonlíthatóság céljából mind a vagyont átadó személy, mint az átvevő szempontjait figyelembe kell venni.

Az átadó szempontjából a szokásos piaci árelv azt az árat vizsgálja, amelyen egy összehasonlítható, független vállalkozás hajlandó lenne az eszközt átadni.

Az átvevő szempontjából pedig egy összehasonlítható független vállalkozás vagy kész megfizetni ezt az árat, vagy nem, attól függően, hogy milyen értékes és hasznos az immateriális eszköz az átvevő gazdasági tevékenysége szempontjából.

Az átvevő általában akkor hajlandó megfizetni egy licencdíjat, ha az immateriális javak használatától megalapozottan várható haszon kielégítő, figyelembe véve a reálisan rendelkezésre álló más lehetőségeket is. Az ilyen elemzés elvégzése fontos annak biztosításához, hogy egy kapcsolt vállalkozást ne kényszerítsenek olyan összeg megfizetésére, amely lényegesen nagyobb termelékenységen vagy kihasználtságon alapul, miközben az adott kapcsolt vállalkozás számára az eszköz használhatósága – figyelembe véve az üzleti tevékenységet és az egyéb vonatkozó körülményeket – korlátozott. Ilyen esetben az összehasonlíthatóság meghatározásakor figyelembe kell venni az eszköz hasznosságát. Összességében elmondható, hogy fontos szerepe van annak, hogy az ügyletek összehasonlítása során minden tényt és körülményt figyelembe vegyünk.

 

Az immateriális javak esetében előfordulhat azok átruházása, vagy jogdíj kikötése az immateriális jószágra vonatkozó jogokat illető licenc-megállapodás keretében. A jogdíj általában a jogosult termelésén vagy értékesítésén, vagy – ritkábban – nyereségén alapuló ismétlődő fizetés.

Bizonyos esetekben az immateriális javakat egymással összekötve, egy keretszerződés alapján bocsátják rendelkezésre, amely szabadalmi jogokat, védjegyeket, kereskedelmi titkokat és know-how-t tartalmaz. Például egy vállalkozás licencbe adhatja az összes tulajdonában lévő ipari és szellemi tulajdont. Lehetséges, hogy ilyenkor a csomag elemeit egyenként kell értékelni, illetve, ha a licencbe adó további szolgáltatásokat is nyújt, akkor annak a szolgáltatásnak is külön szükséges megállapítani a szokásos piaci ellenértékét.

Egy know-how-szerződést és egy szolgáltatási szerződést az egyes országok különféle módon kezelhetik az adótörvényeiknek vagy más országokkal kötött adóegyezményeknek köszönhetően. Ezeket az eltéréseket is figyelembe kell venni az immateriális javakhoz kapcsolódó szerződések vizsgálatakor és az árképzés előkészítésekor.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

 

Forrás: Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára

 

Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő

Tax Revolutions Kft.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • ügyvéd

    Jelentősen módosultak a Tao. törvény jogdíjra, illetve immateriális javakra vonatkozó rendelkezései idén nyáron – áll a Mazars legfrissebb összefoglalójában.

  • számol

    Eszközértékelés royalty díj meghatározásával és diszkontráta számításának segítségével - ennek módszertanáról ír blogbejegyzésében az RSM DTM.

  • mérleg

    A modern szemléletben már egyre kevésbé jelentkezik a materiális és az immateriális világ közötti ellentét emlegetése. Sokkal inkább teret nyer a kétféle eszköz egészen új harmóniájának és arányaik megváltozásának a hangsúlyozása.

  • Fotó: shutterstock

    Sokszor felmerül a kérdés, hogy azon kívül, hogy hiánya mulasztási bírsággal sújtható, mire is jó a transzferár nyilvántartás. Jelen cikkben nem tartalmi kérdéseket feszegetünk, hanem azt próbáljuk végigvezetni, hogy mit is jelent a bizonyítási kötelezettség és vajon mentesül-e egy társaság minden transzferár bizonyítás alól, ha akár alanyi jogon (pl. kisvállalkozás), akár az ügylet jellegéből fakadóan (pl. nem éri el az 50 millió Ft-os éves küszöbértéket) nem kell dokumentációt készítenie.

  • Forrás: shutterstock

    Gyakran felmerül a transzferár bizonyítási lehetőségek vizsgálatakor a viszonteladási árak módszere. Cikkünkben a módszer alkalmazásához mutatunk be javaslatokat és példákat.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Tiltakozik a cafeteria átalakítása ellen a Liga Szakszervezetek, mivel a tervezet szerintük a csökkenti a jövedelmeket.

  • Fotó: shutterstock

    Mivel a nemzetközi nagyvállalatok egyre inkább a belső összhang és a könnyebb kezelhetőség irányába terelik a belső könyvelési eljárásaikat, az egyes országok, így Magyarország, adóhatóságai számára egyre komolyabb fejtörést okoz a cégek helyi szabályok szerinti adózását meghatározó könyvelési adatok rendelkezésre állása. Ezért valószínűleg a jövőben aktívabban alkalmazhatja a magyar adóhatóság is a már 18 éve hatályos számviteli törvényt, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Fotó: shutterstock

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal július 1-je után követi az étel- és italautomaták forgalmát.

  • Európai Unió

    Életbe léptek pénteken az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok, amelyeket az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul fogadott el az Európai Bizottság.

  • kieges

    Az első félév végéhez közeledve a tapasztalatok szerint főleg a kisebb cégek vannak elmaradva a szabadságok időarányos kiadásával. Mivel jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, a nyári időszakban nem csupán az elmaradások pótlásáról célszerű intézkedni, hanem lehetőség szerint az éves szabadságkeretek minél nagyobb mértékű további csökkentéséről is – figyelmeztet a Trenkwalder.