Indulhat a számlázó szoftverek online bekötése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól élesben is elindul az online számlázás rendszere Magyarországon. A rendelettervezet azonban még mindig nem tekinthető véglegesnek, miközben a számlázó programokat a vártnál komplexebb technikai specifikációnak kell megfeleltetni. Sürgeti az idő a vállalkozásokat, akiknek az új rendszerrel ráadásul a számlakibocsátást követő azonnali adóellenőrzésre is fel kell készülniük. Amennyiben ezt nem tudják teljesíteni akár számlánként 500 ezer forintos bírságra is számíthatnak majd – hívja fel a figyelmet az EY szenior menedzsere, Molnár Péter.


Közzétette a harmadik, egyben az utolsó módosítási csomagot is a Nemzetgazdasági Minisztérium az online számlázás rendszerének kiépítéséről. A rendelet legkorábban mégis csak áprilisban jelenhet meg, hiszen a tervezetet egy bejelentési eljárás keretében még az Európai Unió bizottságának is el kell fogadnia.

„A korábban ismert terveknél is jóval bonyolultabb – az októberben közzétett 200 oldalas technikai specifikációkon felül további 400 oldalas műszaki feltételeknek kell megfeleltetni az online számlázó rendszereket, miközben a rendelet még mindig nem végleges. Ez jelentős kockázatot és koncentrált IT kapacitást követel meg a hazai cégektől, akik közül többen nem is tudják elkezdeni a belső fejlesztéseket a végleges rendelet hiányában” – hívta fel rá a figyelmet Molnár Péter, az EY szenior menedzsere.

A szakember szerint ugyanakkor nem csak a komplex technikai specifikáció jelenthet nehézségeket a cégek számára. A korábbi tervekkel ellentétben ugyanis eltörölték a 24 órás határidőt, így a cégeknek a számlakiállítást követően azonnal adatot kell szolgáltatniuk az adóhatóság felé, míg Spanyolországban – ahol szintén hasonló rendszer működik – ugyanerre négy teljes munkanapja van a vállalatoknak. „A tervezet szerint hasonlóan rövid ideje van a cégeknek korrigálni az esetleges hibákat. Vállalati üzemzavar – pl. áramkimaradás esetén mindössze 48 óra áll rendelkezésre, hogy pótolják az adatszolgáltatást. Amennyiben ezt nem tudják megtenni, manuálisan kell bevinniük az adatokat, ami jelentős adminisztrációs terhet jelenthet”

[htmlbox afa_kotelezettseg]

 

Az online számlázás rendszere 2018. július 1-től indul élesben. Akkor a be nem jelentett vagy hibásan bejelentett számlák után a NAV akár számlánként 500 ezer forintos bírságot is kiszabhat a cégekre. A vállalatvezetőknek tehát mérlegelniük kell, hogy elegendő belső erőforrás áll-e a rendelkezésükre, hogy maradéktalanul megfeleljenek a szigorú feltételeknek vagy szükségük van külső tanácsadó, szakember bevonására az átálláshoz.

A szakember szerint ugyanakkor, ahogy a gazdaság, úgy a cégek is sokat nyerhetnek az online számlázás bevezetésével. „Az online számlázás az EKAER bevezetése után a legjelentősebb gazdaságfehérítő lépés lehet, amely sikere esetén alkalmas lehet rá, hogy minden számlára kiterjesszék, így az adóhatóság maga készíthesse el az adott társaság áfa-bevallását. A rendszer ráadásul már az indulásától kiválthatja a belföldi összesítő jelentést, megkímélve attól a cégeket, hogy párhuzamosan két rendszert kelljen fenntartaniuk.”


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.