Ingatlan 2017 – tudnivalók kkv-knak (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szektor ingatlanokkal kapcsolatos kérdéseire – azok jogi, adózási megoldásaira – fókuszál legfrissebb számában az Adó kódex; a lap itt rendelhető meg.


Tisztázzuk, hogy miért a kkv-kra fókuszálunk. Erre egyértelmű a válasz: nemcsak itthon, hanem az Európai Unióban is kiemelt figyelmet kapnak a kkv-k, működésük, fejlődésük segítése, folyamatos figyelemmel kísérése nemcsak nemzeti ügy. Lényeges kérdés, hogy pontosan mely vállalkozásokat tekinthetünk ebbe a körbe tartozónak. A hazai jogalkotás alapját az európai uniós szabályozás jelenti, így a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény az uniós szabályozással összhangban született.

A kormány az elmúlt években több intézkedést is tett a mikro-, kis- és középvállalkozások szerepének erősítése és a támogató környezet kialakítása érdekében. Ez a vállalkozói kör az, amely méretének nagyságából, finanszírozási lehetőségeiből adódóan jobban kitett minden változásnak, ugyanakkor a szabályozási környezet folyamatos figyeléséhez, a változásokhoz való alkalmazkodás megalapozásához nincs elegendő emberi erőforrása, egyéb szükséges kapacitása.

Jelen összeállítás a szektor ingatlanokkal kapcsolatos kérdéseire fókuszál, ezen belül is azok jogi, adózási megoldásaira, számviteli elszámolására és vázlatosan az ingatlannal összefüggő pótlólagos pénzügyi források lehetséges bevonására.

Ezeket a szabályokat azért mutatjuk be, mert például egy bérleti szerződés megkötése vagy ingatlan megvásárlása, esetleges értékesítése általában nem tekinthető e vállalkozások életében rutinszerűnek, így számtalan kényelmetlenségtől kímélhetik meg magukat, ha tisztában vannak a hatályos szabályozási környezettel, különösen azzal, hogy mire kell figyelni egy szerződés megkötésénél, milyen közterhek kapcsolódnak az egyes ügyletekhez, illetve hozzájuthatnak-e valamilyen, a saját forrásokat kiegészítő vagy esetleg saját forrást nem igénylő támogatáshoz, hitelhez, ingatlanfedezettel vagy anélkül.

Az általános szabályokon túlmenően viszont számos külön előírás, vagy olyan fontos szabályozási feltétel is érvényesül, amelyre érdemes felhívni a szektor szereplőinek a figyelmét. Az összeállítás így bemutatja azokat a szabályozási elemeket is, amelyek valamennyi vállalkozásra, azaz nemcsak a kkv-szektorra vonatkoznak, ugyanakkor részletesen kitér azokra a kedvező szabályozási elemekre, amelyeket kizárólag a szektor felzárkóztatása, versenyképességének javítása érdekében alkottak meg.

Az Adó kódex legfrissebb, 2017/6-os száma itt rendelhető meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.