Ingatlanok sorozatértékesítésének szabályai az áfában

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Számtalan cikkel találkozhatunk, hogy mostanában mennyire pörög az ingatlanpiac, milyen gyorsan kelnek el az ingatlanok, ráadásul a bankok is – köszönhetően a rekord alacsony jegybanki alapkamatnak – nagyon kedvező hitelkonstrukciókkal rukkolnak elő ügyfeleiknek. Ezt érzékelve sokan üzletet látnak ingatlanok természetes személykénti forgalmazásában, mivel arról is lehet tudni, hogy aki ezt mértékkel teszi – két év alatt három ilyen tranzakciót visz véghez -, az még az áfa-t is megúszhatja. Valóban ennyi volna? Elég csak a két évre, és hármas számra koncentrálni? A válasz – ahogy már az általános forgalmi adó esetében megszokhattuk – nem ilyen egyszerű.

Kezdjük is az egészet az elején a speciális adóalanyisági szabály főszereplőjével, az eladóval. Kiből lehet adóalany? A törvény nem a természetes személy fogalmat használja, hanem a „nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet” meghatározást adja meg, amibe a természetes személyeken felül beletartozik például az egyéni vállalkozóként tevékenykedő adóalany vállalkozásában nem hasznosított, későbbiekben részletezett ingatlanjainak értékesítése, vagy szintén adóalannyá válhat egy egyébként áfa-alanynak nem minősülő jogi személy vagy szervezet meghatározott körbe tartozó ingatlanértékesítései révén.

Milyen típusú ingatlanok értékesítése keletkeztet adóalanyiságot? Ha röviden akarom megválaszolni, akkor az új ingatlanok azok, amikre nagyon oda kell figyelni. Az új ingatlan fogalom egy nagyon gyakori definíció a törvényben, sok helyen hivatkozik rá, és sok szabályt határoz meg erre a jogalkotó, ezért soha nem árt, ha felelevenítjük mik is tartoznak az új ingatlan tartalmába. Új ingatlan tehát az, aminek az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (röviden: félkész ingatlan), de az is új ingatlan, amelyiket már használatba vettek ugyan, de a hatósági engedély jogerőre emelkedése óta még nem telt el két év, illetve ha az építkezés egyszerűsített bejelentés alapján indult, akkor a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása óta még nem telt két év. Az építési telek is egy kategóriába tartozik az új ingatlanokkal.

Röviden összefoglalva tehát nem az összes ingatlant kell számolni, hanem csak az új ingatlant, és az építési telkeket kell számon tartani. Az egyébként lényegtelen, hogy az ingatlan lakóingatlan, vagy más típusú ingatlan, ebben nem tesz különbséget a törvény.

 

Már tudjuk, ki válhat adóalannyá, és milyen típus ingatlant kell figyelni, amit még tisztázni kell, hogy mit tekint a jogszabály sorozatjellegűnek. Ennek egzakt meghatározását a törvény értelmező rendelkezési (259. § 18. pont) között találjuk. Jelen cikk kereteit meghaladja, hogy az egész definíciót bemásoljam, inkább csak a hangsúlyokat emelem ki. Ezek szerint (1) két naptári évet kell figyelni, azaz nem az első értékesítés +730 nap a figyelési időtartam. Szintén lényeges, hogy (2) ha a negyedik értékesítésre kerül sor, akkor ez már áfa-s lehet, ha az ingatlant nem kisajátítás, azaz kényszer hatására adjuk el, vagy ahhoz korábban nem öröklés útján jutottunk. A kisajátított és az örökölt ingatlan értékesítése „csak” beleszámít a darabszámba, de soha nem lesz áfa-s értékesítés tárgya. Lakóövezeti építési telkek (3) szabálya, hogy ha egy építési telket felparcelláznak (például nyolc részbe), majd azokat így eladják, akkor hiába történik nyolc darab építési telek értékesítés - ami főszabályként adóalanyiságot keletkeztetne – mégsem valósul meg a sorozatjelleg, még három egyéb értékesítést kell véghezvinni, ha adóalannyá szeretnénk válni.  Utolsó hangsúlyos eleme a definíciónak, ha már adóalannyá váltunk, akkor a belép a 3 éves figyelési időtartam, azaz a következő három naptári évben, ha további – meghatározott körű - értékeseink lennének, akkor azokat is áfa-val növelten kellene megtennünk. Így mindig egy „öt éves tervben” leszünk, ami 2 + 3-as felosztásban fog működni. Ha a három év eseménytelenül telik el, akkor kikerülünk az áfa adóalanyisága alól.

Mielőtt azonban kellemesen megnyugodnánk, soha ne felejtsük el, a sorozatjellegű értékesítés miatt előálló speciális adóalanyiság egy kisegítő szabály, azaz ha valaki nem is tervezne adóalannyá válni, mégis legyen az, és az állam adóforintokhoz jusson feladatai ellátáshoz. De ez a szabály nem írja felül a főszabályt, ami az Áfa tv. 5-6. §-ban szerepel, azaz az lesz alanya az áfa-nak, aki jogképes (1), gazdasági tevékenységet folytat (2), a saját neve (3) alatt. Mindegyik elem megérne egy önálló cikket, azonban most nem ezek kielemzése a célom, hanem annak hangsúlyozása, hogy aki „ingatlanozásba” fog, annak nem kell négy értékesítésig várnia, hogy adóalany legyen, hanem már elsőtől fogva alanya lesz az általános forgalmi adónak. Például ha veszünk egy külterületi ingatlant, azt belterületbe vonjuk, közművesítjük, felparcellázzuk, majd eladjuk, akkor nem a sorozatjelleg miatt leszünk adóalanyok a negyedik értékesítéstől, hanem már az elsőtől fogva áfa-s értékesítéseink lesznek. Ennek kezeléséhez mindenképpen kérjük szakember segítségét, aki tud segíteni az adózási útvesztőben történő eligazodásban.

Zárásként jöjjön még néhány szabály a sorozatértékesítéshez. Ezek között az első, hogy a meghatározott ingatlanok esetében az adómentesség és az adókötelezettség között választási lehetőség nincs. Megszokhattuk, hogy az új ingatlan mindig egyenes, és mindig áfa-s, ez itt sem változik. 

A gyakorlatban az eljárás adóhatósági bejelentés (17T101) útján működik, az állami adóhatóság határozattal (kivetéses adóztatás) állapítja meg az adó mértékét. A bejelentést 30 napon kell megtenni az adóhatóság felé, és nem csak az értékesítéshez kapcsolódó adatokat kell megadni, hanem a levonható adóhoz szükséges adatokat is szerepeltetni kell (TSI-B nyomtatvány), mivel az Áfa tv. 122. §-a alapján a speciális adóalanyoknak adólevonási joga is megnyílik sorozatértékesítés kapcsán. A levonási jog nem csupán a negyedik ingatlan eladását (adóalannyá válást) követően felmerülő áfa-s ügyletekre terjed ki, hanem az adóalannyá válást megelőzően felmerült és igazolt kiadásokat is felöleli, ami a tulajdonos nevére vagy igazolt jogelődje nevére szólnak. A levonható adó összege nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét.

Mivel az így megvalósuló termékértékesítés adóköteles értékesítésnek minősül, így az adóalanyiság létrejötte után, számlát is köteles lesz az eladó kiállítani az adásvételről.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.