Innovációs járulék új szabályai – I. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2015-től változtak az innovációs járulék szabályai, új törvény lépett hatályba, valamint a helyi adó törvény is változott 2016.01.01-től, mely fontos rendelkezéseket tartalmaz az innovációs járulék kiszámításához. Két részes cikksorozatunk első részében a kötelezetteket és a számítási módszert mutatjuk be.

Az innovációs járulék szabályait a tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény [Inno. tv.] tartalmazza, amely 2015. január 1-jétől hatályos.

Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre

Az Inno. tv. 15. § (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére – meghatározott kivételekkel – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. A gazdasági társaságok körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] 3:89. §-a szerint.

Az Inno. tv. idézett rendelkezéséből következően nem kötelezett innovációs járulékfizetésre a külföldi székhelyű gazdálkodó, az egyéni vállalkozó, a polgári jogi társaság, az építőközösség, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény [Eva tv.] szerinti bevételi nyilvántartást vezető közkereseti társaság, betéti társaság, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai sem.

Szintén nem kötelezett innovációs járulék fizetésére azon gazdálkodó, amely az Szt. alanya, de nem minősül gazdasági társaságnak. Ilyen például a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a társasház, az erdőbirtokossági társulat, az ügyvédi iroda, az MRP szervezet, az egyházi jogi személy, az alapítvány, az egyesület, a költségvetési intézmény.

Az Inno. tv. 15. § (2) bekezdése további kivételeket nevesít, például mentes az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. XXXIV. törvény [Kkv. tv.] 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a járulékfizetésre kötelezett, de felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdasági társaság.

Az Inno. tv. 15. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az (1) és (2) bekezdés alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Mikro- és kisvállalkozások mentessége

A gazdasági társaságok innovációs járulék szempontjából történő besorolásakor kizárólag a

Kkv tv. 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt mutatószámokat kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások méret szerinti besorolását kizárólag az alábbi pénzügyi mutatószámok alapulvételével kell elvégezni.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg [Kkv tv. 3. § (3) bekezdés].

KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg [Kkv tv. 3. § (2) bekezdés].

Ahhoz, hogy egy gazdasági társaság a Kkv. tv. rendelkezései alapján mikro-, vagy kisvállalkozásnak minősüljön, a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltételnek minden esetben teljesülnie kell, míg az éves nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre előírt vagylagos kritériumok közül elegendő az egyik teljesülése.

A fentiek értelmében a Kkv. tv. egyéb rendelkezései, így különösen a kapcsolódó és partnervállalkozásokra vonatkozó előírások [Kkv. tv. 4. § (3)-(5) bekezdés], az ún. „kétéves szabály” [Kkv. tv. 5. § (3) bekezdés], illetve az állami/önkormányzati tulajdonra vonatkozó szabályok [Kkv. tv. 3. § (4) bekezdés] nem vizsgálandók az innovációs járulék szempontjából történő besoroláskor.

Ez a rendelkezés a 2012-2014-es üzleti években nem volt hatályos, így azon vállalkozásoknak, akik ezen időszak kötelezettségeit szeretnék felmérni, ajánljuk a korábbi – innovációs járulékról szóló – cikkünket.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Az innovációs járulék alapja, mértéke

A járulék alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény [Htv.] 39. § (1) bekezdése szerint meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldi telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével [Inno. tv. 16. § (1) bekezdés].

A Htv. szerinti nettó árbevétel fogalma nem azonos az Szt. szerint meghatározott értékesítés nettó árbevételével. A Htv. önálló fogalom-meghatározást alkalmaz, a 2016. január 1-jei hatállyal módosított rendelkezés szerint a nettó árbevétel összege úgy számolható ki, hogy az Szt. szerinti értékesítés nettó árbevételét csökkenteni kell a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] szerinti jogdíjbevétellel, továbbá – bizonyos feltételek fennállása esetén – az adóhatósággal elszámolt jövedéki adó, regisztrációs adó, energiaadó, az alkoholos ital utáni népegészségügyi termékadó összegével, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételeként elszámolt összeggel [Htv. 52. § 22. pont a) alpont].

Az eladott áruk beszerzési értékét az Szt. rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. A nettó árbevétel annak nagyságától függően, sávosan csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével, illetve a közvetített szolgáltatások együttes értékével.

Ha például a nettó árbevétel 1.400 MFt, az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes értéke 800 MFt, akkor a sávos csökkentő tételt az alábbiak szerinti kell meghatározni.

Az adott sávba eső nettó árbevétel               Az adott sávra jutó csökkentő tétel

1. sáv: 500 MFt                                             (800 x 500) / 1.400 = 285,71 MFt

2. sáv: 900 MFt                                             (800 x 900) / 1.400 = 514,28 MFt

Az adózó által figyelembe vehető csökkentő tétel mindösszesen: 285,71 MFt + 514,28 MFt = 799,99 MFt.

A Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok az adóalapjukat az adóalany kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevétele és összes nettó árbevétel-csökkentő ráfordítása pozitív előjelű különbözeteként állapítják meg, azzal, hogy az egyes adóalanyok adóalapja ezen különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének a kapcsolt vállalkozások összes nettó árbevételében képviselt arányának szorzata. E rendelkezést csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában [Htv. 39. § (6) bekezdés]. A szabályozás lehetőséget ad az időarányosításra, ha ugyanis a kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni [Htv. 39. § (9) bekezdés].

Az innovációs járulék mértéke a vetítési alap (adóalap) 0,3 százaléka [Inno. tv. 16. § (2) bekezdés].

Forrás: 68. számú NAV információs füzet

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • tankolás

    Csökkenti bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken a Mol - értesült az MTI.

  • adóellenőrzés

    A célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszer bevezetése nyomán az első félévben 12 százalékkal több adókülönbözetet tártak fel a revizorok, mint egy évvel korábban – mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Áfacsalással fertőzött terület a fa- , a kávé- , a csokoládé-kereskedelem, a szolgáltatások közül pedig a szoftverfejlesztés, az építőipar és a fuvarozás. Az online pénztárgépeknél a jogkövetés fokozására új módszert vezetett be a NAV.

  • pénz_forint

    A jelentős adótartozással rendelkező magánszemélyek és cégek listáját közölte honlapján a NAV.

  • bevásárlókocsik

    Az áruházak nem tudnak vagy nem akarnak nyereségük terhére bért emelni – írja a Magyar Idők.

  • Számviteli tanácsadó

    A végelszámolás folyamatának minden részletében eligazít nyári dupla számában a Számviteli tanácsadó; a szaklap itt rendelhető meg.