Interkvartilis tartomány képzése a transzferárak bizonyításánál I.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A 2015-ben bevezetett kötelező interkvartilis tartomány képzés alkalmazása sok kérdést vetett fel, melyekre a válaszokat egy adóhatóságtól kért és megkapott állásfoglalás alapján példákkal együtt mutatunk be.

Szokásos piaci ár elve a kapcsolt vállalkozások esetében

A kapcsolt vállalkozások között megvalósult tranzakciók tekintetében az adózókra speciális adóalap módosító tételt rendel a társasági adótörvény (a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a továbbiakban: Tao. tv.).

A Tao. tv. 18.§. (1) bekezdése szerint, ha a kapcsolt vállalkozások az egymás között megvalósult tranzakciói, ügyletei (szerződései, megállapodásai) esetében nem a szokásos piaci ár elvének megfelelően alakították ki az árazási rendszerüket, akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbséggel a társasági adóalapjukat módosítaniuk szükséges.

A Tao. tv. 18.§. (2) bekezdése arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy a szokásos piaci árat milyen módszerek alkalmazásával kell meghatározni. A jogszabály felsorol öt módszert és előírja, hogy a szokásos piaci árat ezen öt módszer valamelyikének alkalmazásával szükséges meghatározni, és ha ezen öt módszer alapján a szokásos piaci ár nem határozható meg, akkor egyéb módszert is alkalmazhat az adózó.

[htmlbox adokodex]

 

Interkvartilis tartomány képzése

2015.01.01-től a Tao. tv. 18.§-a egy új bekezdéssel egészült ki, melyben bevezeti a jogszabály az interkvartilis tartomány fogalmát. Korábban ez a fogalom nem szerepelt az adórendszerünkben, alkalmazása a gyakorlatban az OECD Transzferár Irányelvei alapján történt, de ebben az adózó döntése volt az irányadó.

Mit is jelent az interkvartilis tartomány? A gyakorlatban azt jelenti, hogy a szokásos piaci ártartományt meghatározott szűkítések elvégzésével kell kialakítani.

2015 előtt, ha rendelkezett az adózó egy kapcsolt tranzakcióra vonatkozóan összehasonlítható - független vállalkozások között alkalmazott vagy független vállalkozásoknál előforduló - értékekkel (árakkal, haszonkulcsokkal, jövedelmezőségi adatokkal), akkor ezekből az értékekből lehet, hogy úgy képezte meg a szokásos piaci ártartományt, hogy megnézte a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket, és ezek lettek a szokásos piaci ártartomány alsó és felső határa.

2015.01.01-től az interkvartilis tartományt a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózó fő szabály szerint ettől eltérően már úgy kell, hogy megképezze, hogy kiszámítja azt a középső tartományt, amelybe a minta elemeinek a fele esik. Tehát, ha sorba rendezzük a minta elemszámait növekvő sorrendbe, akkor a minta elemszámainak legalacsonyabb 25%-a és a legmagasabb 25%-a kizárásra kerül, és a megmaradó középső minta minimum és maximum értéke lesz a szokásos piaci ártartomány (interkvartilis tartomány).

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet írja elő – összhangban a Tao. tv. 18.§. (9) bekezdésével – az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazását. Meghatározott feltételek teljesülése esetén azonban az adózó nem köteles megképezni az interkvartilis tartományt.

[htmlbox adokodex_2]

 

Mentességek az interkvartilis tartomány képzése alól

Az alábbi esetekben mentesül az adózó az interkvartilis tartomány megképzése alól:

  1. Ha az összehasonlító árak módszerét alkalmazza a szokásos piaci ár (ártartomány) meghatározásához.

  2. Ha nem igaz az 1. pont szerinti feltétel, de következő forrásokat használja fel a szokásos piaci ár meghatározásához: független féllel kötött szerződését, a kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését, független vállalkozások egymás közötti szerződését.

  3. Ha nem igaz sem az 1. pont szerinti feltétel, sem a 2. pont szerinti feltétel, de az önálló vagy közös nyilvántartás elkészítése során az összehasonlító elemzésre együttesen igaz a következő két feltétel: maximum 9 vállalat adatait veszi figyelembe, és az összehasonlító minta terjedelme nem haladja meg a 15 százalékpontot.

A fentiek megállapítása nem egyszerű feladat, ezért különféle példák bemutatásával az Adóhatósághoz fordultunk iránymutatásért. A kérdéseink (példák) és az Adóhatóság ezekre adott válaszai a következő cikkünkben olvashatóak.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz és mérleg

     Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet egy adóalany egy kapcsolt ügyleten realizál.

  • kérdőjelek, válasz

    Egy Kft. többségi tulajdonosa és az ő egyéni vállalkozása közötti 50 millió forintot meghaladó ügyletre kell-e transzferár nyilvántartást készíteni?

  • Forrás: shutterstock

    Egy vállalkozás anyavállalata részére termékeket értékesít, az ár alátámasztására az ügyleti nettó nyereség módszerét alkalmazza. A módszer eredményeként megállapításra került, hogy legalább 4%-os üzemi eredmény/árbevétel arányt kellett volna elérnie, de az arány nála csak 1,5%. Ha kiigazítaná az üzemi eredményét, akkor a társasági adó alapja 20 millió Ft-tal emelkedne. Milyen megfontolásokat kell átgondolni, mikor kell az adóalapot módosítani, milyen teendők merülnek fel és érint-e ez más adónemet is a társasági adón kívül?

  • Fotó: Shutterstock

    A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező társaságokat akár több millió forintra is megbüntetheti a NAV, ha nem készítenek transzferár nyilvántartást, vagy nem a megfelelő adattartalommal készítik el. Kiknek kell ezzel foglalkozniuk és mi az az 5 hiba, amin elcsúszhat a transzferár nyilvántartás? Cikkünkből megtudhatja.

  • cégvezető

    A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget alapvetően meghatározza a társaságok vállalati méret szerinti besorolása. Cikkünkben egy adóhatósági állásfoglalás alapján mutatunk be egy olyan példát, amelynél a kapcsolódó vállalkozások miatt keletkezett transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

  • számol

    Sok kérdést vet fel a transzferárak alátámasztásakor a költség és jövedelem módszer alkalmazása. A következőkben bemutatjuk a módszert, alkalmazási megfontolásának legfontosabb szempontjait és néhány példát.

  • transzferár, devizaváltás, deviza

    A kapcsolt vállalkozások között megvalósult tranzakciók még mindig fejtörést okoznak az adózóknak. Cikkünkben a legfontosabb előírások olvashatóak, amelyeket a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezőknek mindenképpen ismerniük kell.

  • Transzferár tervezése a gyakorlatban 2.

    Évek óta az Adóhatóság kereszttüzében állnak a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégek. A nem független felek közötti tranzakcióknál a szokásos piaci ár elvét figyelembe kell venni, mert ennek elmulasztása adóhiánnyal, adóbírsággal és akár több millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

  • számol

    A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében nemcsak a 2 millió forintos mulasztási bírság elkerülésére, hanem a szokásos piaci ár elvének betartására is ügyelniük kell az adózóknak. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy mire kell figyelni a transzferár tervezése során.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.

  • utazás, kiküldetés

    Szeptember 30-ig igényelhető vissza a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfája, amit a magyar adóhatósághoz elektronikusan benyújtott kérelem segítségével, díjmentesen meg lehet tenni - hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Varga Mihály

    A kormány várhatóan kezdeményezi a munkáltatói járulékok további fél százalékpontos csökkentését jövő januártól; ezzel 2018-ban 2,5 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a vállalkozásokat érintő közterhek - jelentette be Varga Mihály csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Versenyképességi Tanács őszi első tanácskozása után, sajtótájékoztatón.

  • Kúria_bíróság2

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja nemrég tette közzé a vezető tisztségviselők felelősségének megállapításának bírósági gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló véleményét. A joggyakorlat-elemző csoport meghatározta a joggyakorlatban bizonytalan fogalmakat és a Cstv. négy különböző időállapota alapján készített iránymutatást a jogalkalmazók részére. A Kúria megállapításait alábbi cikkünkben részletesen ismertetjük.

  • Masaccio, Adógaras a hal szájából

    Az Újszövetség több története, példabeszéde is az adózással, adó- és vámszedőkkel kapcsolatos. Ezek a történetek soha nem elítélő jelleggel szólnak az adózásról, az adószedőkről, sokkal inkább kiállnak a kötelezettségek teljesítése mellett, az adószedőnek pedig megbocsátják bűnös tevékenységét. Sajátosan emelkedik ki e történetek közül Péter apostol adófizetése, melyet egy csoda révén tud teljesíteni.