Interkvartilis tartomány képzése a transzferárak bizonyításánál I.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A 2015-ben bevezetett kötelező interkvartilis tartomány képzés alkalmazása sok kérdést vetett fel, melyekre a válaszokat egy adóhatóságtól kért és megkapott állásfoglalás alapján példákkal együtt mutatunk be.

Szokásos piaci ár elve a kapcsolt vállalkozások esetében

A kapcsolt vállalkozások között megvalósult tranzakciók tekintetében az adózókra speciális adóalap módosító tételt rendel a társasági adótörvény (a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a továbbiakban: Tao. tv.).

A Tao. tv. 18.§. (1) bekezdése szerint, ha a kapcsolt vállalkozások az egymás között megvalósult tranzakciói, ügyletei (szerződései, megállapodásai) esetében nem a szokásos piaci ár elvének megfelelően alakították ki az árazási rendszerüket, akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ár közötti különbséggel a társasági adóalapjukat módosítaniuk szükséges.

A Tao. tv. 18.§. (2) bekezdése arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy a szokásos piaci árat milyen módszerek alkalmazásával kell meghatározni. A jogszabály felsorol öt módszert és előírja, hogy a szokásos piaci árat ezen öt módszer valamelyikének alkalmazásával szükséges meghatározni, és ha ezen öt módszer alapján a szokásos piaci ár nem határozható meg, akkor egyéb módszert is alkalmazhat az adózó.

 

Interkvartilis tartomány képzése

2015.01.01-től a Tao. tv. 18.§-a egy új bekezdéssel egészült ki, melyben bevezeti a jogszabály az interkvartilis tartomány fogalmát. Korábban ez a fogalom nem szerepelt az adórendszerünkben, alkalmazása a gyakorlatban az OECD Transzferár Irányelvei alapján történt, de ebben az adózó döntése volt az irányadó.

Mit is jelent az interkvartilis tartomány? A gyakorlatban azt jelenti, hogy a szokásos piaci ártartományt meghatározott szűkítések elvégzésével kell kialakítani.

2015 előtt, ha rendelkezett az adózó egy kapcsolt tranzakcióra vonatkozóan összehasonlítható - független vállalkozások között alkalmazott vagy független vállalkozásoknál előforduló - értékekkel (árakkal, haszonkulcsokkal, jövedelmezőségi adatokkal), akkor ezekből az értékekből lehet, hogy úgy képezte meg a szokásos piaci ártartományt, hogy megnézte a legalacsonyabb és a legmagasabb értéket, és ezek lettek a szokásos piaci ártartomány alsó és felső határa.

2015.01.01-től az interkvartilis tartományt a transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett adózó fő szabály szerint ettől eltérően már úgy kell, hogy megképezze, hogy kiszámítja azt a középső tartományt, amelybe a minta elemeinek a fele esik. Tehát, ha sorba rendezzük a minta elemszámait növekvő sorrendbe, akkor a minta elemszámainak legalacsonyabb 25%-a és a legmagasabb 25%-a kizárásra kerül, és a megmaradó középső minta minimum és maximum értéke lesz a szokásos piaci ártartomány (interkvartilis tartomány).

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet írja elő – összhangban a Tao. tv. 18.§. (9) bekezdésével – az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazását. Meghatározott feltételek teljesülése esetén azonban az adózó nem köteles megképezni az interkvartilis tartományt.

 

Mentességek az interkvartilis tartomány képzése alól

Az alábbi esetekben mentesül az adózó az interkvartilis tartomány megképzése alól:

  1. Ha az összehasonlító árak módszerét alkalmazza a szokásos piaci ár (ártartomány) meghatározásához.

  2. Ha nem igaz az 1. pont szerinti feltétel, de következő forrásokat használja fel a szokásos piaci ár meghatározásához: független féllel kötött szerződését, a kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás szerződését, független vállalkozások egymás közötti szerződését.

  3. Ha nem igaz sem az 1. pont szerinti feltétel, sem a 2. pont szerinti feltétel, de az önálló vagy közös nyilvántartás elkészítése során az összehasonlító elemzésre együttesen igaz a következő két feltétel: maximum 9 vállalat adatait veszi figyelembe, és az összehasonlító minta terjedelme nem haladja meg a 15 százalékpontot.

A fentiek megállapítása nem egyszerű feladat, ezért különféle példák bemutatásával az Adóhatósághoz fordultunk iránymutatásért. A kérdéseink (példák) és az Adóhatóság ezekre adott válaszai a következő cikkünkben olvashatóak.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz és mérleg

     Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet egy adóalany egy kapcsolt ügyleten realizál.

  • kérdőjelek, válasz

    Egy Kft. többségi tulajdonosa és az ő egyéni vállalkozása közötti 50 millió forintot meghaladó ügyletre kell-e transzferár nyilvántartást készíteni?

  • Forrás: shutterstock

    Egy vállalkozás anyavállalata részére termékeket értékesít, az ár alátámasztására az ügyleti nettó nyereség módszerét alkalmazza. A módszer eredményeként megállapításra került, hogy legalább 4%-os üzemi eredmény/árbevétel arányt kellett volna elérnie, de az arány nála csak 1,5%. Ha kiigazítaná az üzemi eredményét, akkor a társasági adó alapja 20 millió Ft-tal emelkedne. Milyen megfontolásokat kell átgondolni, mikor kell az adóalapot módosítani, milyen teendők merülnek fel és érint-e ez más adónemet is a társasági adón kívül?

  • Fotó: Shutterstock

    A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező társaságokat akár több millió forintra is megbüntetheti a NAV, ha nem készítenek transzferár nyilvántartást, vagy nem a megfelelő adattartalommal készítik el. Kiknek kell ezzel foglalkozniuk és mi az az 5 hiba, amin elcsúszhat a transzferár nyilvántartás? Cikkünkből megtudhatja.

  • cégvezető

    A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettséget alapvetően meghatározza a társaságok vállalati méret szerinti besorolása. Cikkünkben egy adóhatósági állásfoglalás alapján mutatunk be egy olyan példát, amelynél a kapcsolódó vállalkozások miatt keletkezett transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség.

  • számol

    Sok kérdést vet fel a transzferárak alátámasztásakor a költség és jövedelem módszer alkalmazása. A következőkben bemutatjuk a módszert, alkalmazási megfontolásának legfontosabb szempontjait és néhány példát.

  • transzferár, devizaváltás, deviza

    A kapcsolt vállalkozások között megvalósult tranzakciók még mindig fejtörést okoznak az adózóknak. Cikkünkben a legfontosabb előírások olvashatóak, amelyeket a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezőknek mindenképpen ismerniük kell.

  • Transzferár tervezése a gyakorlatban 2.

    Évek óta az Adóhatóság kereszttüzében állnak a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező cégek. A nem független felek közötti tranzakcióknál a szokásos piaci ár elvét figyelembe kell venni, mert ennek elmulasztása adóhiánnyal, adóbírsággal és akár több millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

  • számol

    A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek esetében nemcsak a 2 millió forintos mulasztási bírság elkerülésére, hanem a szokásos piaci ár elvének betartására is ügyelniük kell az adózóknak. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy mire kell figyelni a transzferár tervezése során.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Feloldották a Mall.hu magyarországi raktárának zárolását a hatóságok, ezzel megszűntek a vizsgálat miatt korlátozások az internetes áruháznál - közölte a Mall.hu szerdán az MTI-vel.

  • Országgyűlés, parlament, szavazás, képviselők

    Átlagosan 45 százalékkal növekedhet az Országgyűlés Hivatalánál dolgozó köztisztviselők bére a tervezett életpályamodell bevezetésével - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, az életpályamodell bevezetéséről szóló, a parlamentnek szerdán benyújtott előterjesztés társszerzője az MTI-nek.

  • autópiac

    A csupán 5-10 százalékos bővülés a munkaerőhiánynak, illetve a bérek és járulékok emelkedésének köszönhető.

  • pénz

    Szeptemberben 13,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel negyedik hónapja haladja meg a 13 százalékot az átlagkeresetek éves emelkedési üteme. 

  • lakás

    Egy, a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat januártól az adózók számára kedvezően módosítaná a magánszemélyek lakásvásárlásakor érvényesíthető illetékalapkedvezmény, illetve illetékmentesség szabályozását.