Járulékkulcsok változása 1996-2017
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tervezett járulékcsökkentés apropóján áttekintette az RSM blogja a járulékkulcsok múltbeli változásait.
Hamarosan megismerhetjük a kormányzat jövő évi adójogszabályokra vonatkozó elképzeléseit. Az elmúlt hetekben eldőlni látszott az a kérdés, amit korábbi bejegyzésemben csak latolgattam, hogy melyik adónemet fogja érinteni a bérhez kapcsolódó adók, járulékok csökkentése. Az ismertté vált tervek alapján a szociális hozzájárulási adó csökkentésére lehet számítani.
A foglalkoztatást terhelő járulékok közül a munkavállalói terhek emelkedtek
Ez a forgatókönyv beleilleszkedik az elmúlt húsz év trendjeibe, amely az alábbigrafikonon is jól nyomon követhető. A számok a munkáltatót és a munkavállalót terhelő társadalombiztosítási-, egészségbiztosítási, munkaadói, munkavállalóijárulékok és szociális hozzájárulási adó összesített kulcsát jeleníti meg. 
Forrás: RSM blog
A folyamatok egyértelműek és egymással ellentétes irányúak: a munkáltatót terhelő adók járulékok majdnem húsz százalékponttal csökkentek, míg amunkavállalót érintőek hét százalékponttal növekedtek.
A teljes teher tekintetében már nem ilyen egyértelmű a trend. Kétszer, 1999-ben és 2010-ben csökkentek jelentősen a kulcsok hat, illetve öt százalékkal. A következő években ezt azonban mindig korrekció követte.
5 százalékpontos csökkentés lenne érzékelhető
Az üdvözlendő szociális hozzájárulási adó csökkentés mértéke lehet még kérdéses. A gazdasági szereplők első lépésként egy minimális öt százalékpontos csökkentést várnak, amelyet a költségvetés idei számai lehetővé tehetnek, különösen arra való tekintettel, hogy ezzel tovább folytatódhat az erőteljes bérnövekedés, amelynek hatásaként az egyéni járulékok és személyi jövedelemadó bevétel növekedés is bekövetkezhet. A megélénkülő fogyasztáson keresztül a forgalmi típusú adók is hizlalni tudják az államkasszát.
Mindazonáltal a pozitív irány kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évek európai statisztikái alapján ez a lépés csak akkor hozza meg a versenyképességünk stabil javulását, ha az adócsökkentés a későbbi évek során is folytatódni fog és már nem Magyarországon lesz az adóék a legmagasabb az Európai Unióban.
A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM Blog azAdó Online szakmai partnere.
