Jön az új versenyképességi szervezet
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nemzetgazdasági miniszternek 2016. október 31-ig kell létrehoznia a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot.
A kormány erről szóló határozata a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg.
A határozat szerint a versenyképességi tanács az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, oktatási és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselőinek felkérésével jön létre.
A testület véleményezi a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket, és egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a gazdasági versenyképességet javító kormányzati beavatkozásokra – áll a Magyar Közlönyben.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szeptember 30-án jelentette be, hogy versenyképességi tanács létrehozására tesz javaslatot a kormánynak. A testület, amely a tárcavezető szerint a következő évek tudatosabb, átgondoltabb versenyképesség-javításának a megvalósulását teszi lehetővé, a tudományos élet, az üzleti szféra, a kutató világ elemzőiből állna, kiegészülve az állami szféra munkatársaival.
Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában arról is beszélt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, hogy a kormány célja megállapodást kötni a versenyképességről a gazdasági szereplőkkel.
Elmondta, Magyarországon magángazdaság van, vagyis a kormány önmagában nem képes jó gazdaságpolitikát csinálni és javítani a versenyképességet, ehhez meg kell egyezni a magángazdaság szereplőivel. A kormány olyan megállapodást akar kötni velük, amelynek fontos eleme a szakképzés iránya, a bérpolitika, az adórendszer, de kulcskérdés a fiatalok jövője, az oktatás is – fejtette ki a miniszterelnök.
Korábban volt már egy hasonló szervezet Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) néven. 2007 decemberében a munkaadói járulékok 8-10 százalékpontos csökkentését, s ennek ellensúlyaként a az általános forgalmi adó emelését javasolták 20 százalékról 22-24 százalékra. Az alapvető élelmiszereknél és az élőmunka igényes szolgáltatásoknál 16-18 százalékos áfakulcsot javasoltak. A javaslataik hatása részlegesen jelentkezett évekkel később az adórendszer Bajnai-kormány féle átalakításakor.
(MTI, Adó Online)
