Jövedéki szabályozás: jogvesztő határidő közeleg


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevesebb, mint egy hét maradt a jövedéki adóköteles termékek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó cégek számára, hogy bejelentsék a NAV felé, kívánják-e folytatni tevékenységüket a 2017. április 1-től hatálybalépő új szabályozások mellett is. Ha a vállalatok lekésik a határidőt, akkor az új jövedéki szabályozás hatályba lépésével nem folytathatják tevékenységüket – hívja fel a figyelmet az EY Magyarország újságunkhoz is eljuttatott közleményében.


Az új 2016. évi LXVIII. törvény értelmében április 1-től jelentősen átalakul jövedéki szabályozás.A változtatások célja elsősorbanaz adminisztráció csökkentése, a területet szabályozó európai jogi normának való megfelelés és az adóbeszedés hatékonyságának növelése volt. Február 28-a kulcsfontosságú dátuma jövedéki termékekkel érintett cégek életében, miveljogvesztés áll elő, ha eddig nem nyilatkoznak arról, hogy a jövőben folytatni kívánják jövedéki tevékenységüket. Ez veszélyeztetheti a vállalatok jövőbeli működését, hiszen akár az is előfordulhat, hogy akáregy hónapra le kell állítaniuk jövedéki tevékenységüket.

„Tapasztalataink szerint az érintett vállalkozások időben értesültek a főbb jövedéki adó változásokról és többségük mindent megtesz, hogy megfeleljen az új szabályoknak. Mint minden új jogszabály bevezetésénél ebben az esetben is számos jogértelmezési kérdés merül fel, így érdemes részletekbe menően megvizsgálni minden lehetséges esetet. A legkisebb pontatlanság akár olyanhibáhozis vezethet, ami a vállalkozás működését is fenyegetheti” – figyelmeztet Fülöp Attila, az EY Magyarország adó üzletágának vám- és jövedéki szakértője.   

 

Az új szabályozás megköveteli, hogy a jövedéki termékkel kapcsolatos minden kommunikáció, a nyilvántartás és az adatszolgáltatás is elektronikus formában történjen. A jövedéki engedélyes kereskedők 2017 elejétől pedig már nem értékesíthetik termékeiket készpénzes fizetés ellenében, teljes mértékben át kell állniuk a bankkártyás vagy átutalásos rendszerre.

A jövedéki termékek köre is megváltozott, ezentúl jövedéki adóköteles termék az elektromos cigaretta töltőfolyadéka, illetve eltűnt a pezsgő és a szőlőbor fogalma a jövedéki szabályozásból. A dohánygyártmányoknál az adójegyet felváltotta az alkoholos italokról már jól ismert zárjegy, azazmár a cigarettán is zárjegyet fogunk találni. Így az év első hónapjaiban még a megszokott csomagolású adójegyes és a már zárjegyes termékek is megtalálhatóak a trafikok polcain.

Az új szabályozás életbelépésével az energiaadó megszűnt és beolvadt a jövedéki adórendszerbe. Az energiatermékek, mint például a villamos energia, szén, földgáz ezentúl a jövedéki termékek körébe tartoznak.

Ápriliselsejétől megszűnik az adómentes felhasználói engedély, így a jövőben, aki továbbra is adómentesen szeretne beszerezni és felhasználni jövedéki termékeket tevékenységéhez, annak a jövőben a szigorúbb feltételekhez kötött adóraktári engedéllyel kell rendelkeznie. A jövedéki szabályozásban is külön kezelik ezután a megbízható és a kockázatos adózókat. Továbbá bevezetésre került az úgynevezett dinamikus jövedéki biztosíték rendszer is, vagyis a jövedéki adó kapcsán nyújtott garanciának alapvetően a mindenkori adókockázathoz kell igazodnia. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.