K+F adókedvezmény: milyen lesz az új rendszer?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A meglévő kedvezmények egy részének megszűntetése sok cégnek fájhat, az új törvényjavaslat teremtette keretek viszont jót tehetnek a hazai innovációnak – véli a Deloitte.

A tanácsadó cég hírlevelében emlékeztet arra, hogy a kormány tavasszal a Nemzeti Reform Programban 2020-ra vállalta az 1,8 százalékos GDP arányos k+f ráfordítás elérését, gyakorlatilag - a GDP növekedését feltételezve - a jelenlegi, évek óta 1 százalék körül mozgó ráfordítás megduplázását tűzte ki célul, amiben jelentős szerep jutna a vállalati ráfordítások növelésének is.

Márkus Csaba, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója szerint az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket. A tervezett módosítások szerint eltűnik ugyanis a k+f adókedvezmények egy része: a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a k+f tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként - mutat rá a társaság hírlevelében.

A tervezett módosítások között vannak ugyanakkor egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható k+f definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált k+f szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például k+f-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is.

A törvényjavaslat definiálja továbbá a saját tevékenységi körben végzett k+f tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett k+f-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett k+f tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a k+f tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Annak minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös k+f tevékenység keretében egymás között megosztva végzett k+f tevékenység is.

Fontos változás, hogy a törvényekből kikerül az OECD országokban általánosan elfogadott - és az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazott - Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv k+f tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a k+f tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni.

Csak az új szabályok elfogadását és életbe lépését követően lehet azonban megítélni, hogy a jogszabályban rögzíteni tervezett, pontosított és új fogalmak ténylegesen mekkora segítséget nyújtanak majd a gyakorlatban – véli Márkus Csaba.



Forrás: MTI

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • mobiltelefon

    A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között van. A konkrét eset valamennyi körülményét figyelembe véve, az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvek segítségével lehet azt eldönteni, hogy a munkavállaló köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mail üzeneteire.

  • pénz

    Az utóbbi idők tapasztalatai szerint vannak olyan munkaadók, akik adóelkerülési szándékkal, olyan készpénzutalványokat bocsátanak ki, adnak a munkavállalóiknak, amelyeket ez utóbbiak közvetlenül készpénzre válthatnak - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.

  • SZÉP kártya

    Nem igényelhető vissza a SZÉP-kártyákról a munkáltatóknak visszautalt összeg után a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó (szja) és egészségügyi hozzájárulás (eho) - hívja fel a figyelmet az állami adóhatóság.

  • építkezés

    Az országos 2,7 %-os átlagnál jóval magasabb, 4,83-os az építőipar cégek bedőlési aránya. Az egyes építőipari ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy a magasépítés területén kiemelkedően magas, 5,29 % feletti bedőlési aránnyal kell számolni. A mélyépítés és az egyéb szaképítés területén tevékenykedő cégek esetén is 3,5 % feletti a fizetésképtelenné válási arány. A szektor számlafizetési fegyelme is rosszabb, mint az országos átlag, ráadásul az elmúlt időszakban átlagosan tovább is nőttek a fizetési késedelmek. A Bisnode nemzetközi cégminősítő az építőipar egyes területén tevékenykedő vállalkozások közötti eltéréseket vizsgálta a fő TEÁOR számok alapján. (A vizsgálatba a következő főtevékenységekkel rendelkező cégek kerültek bevonásra: magasépítés 4100-4120, mélyépítés 4200-4299, egyéb szaképítés 4300-4399.)

  • balaton

    Százkilencvenhét millió forint adóhiányt okozott a költségvetésnek három siófoki lakos, akik a sorozatos balatoni ingatlanértékesítések kapcsán elfelejtették bevallani és megfizetni az adásvételekből származó bevételük alapján keletkező adót; az ügyben a NAV Dél-dunántúli régiós nyomozói különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt folytatnak büntetőeljárást - tette közzé az adóhatóság a honlapján.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés