K+F adókedvezmény: milyen lesz az új rendszer?

A meglévő kedvezmények egy részének megszűntetése sok cégnek fájhat, az új törvényjavaslat teremtette keretek viszont jót tehetnek a hazai innovációnak – véli a Deloitte.

A tanácsadó cég hírlevelében emlékeztet arra, hogy a kormány tavasszal a Nemzeti Reform Programban 2020-ra vállalta az 1,8 százalékos GDP arányos k+f ráfordítás elérését, gyakorlatilag - a GDP növekedését feltételezve - a jelenlegi, évek óta 1 százalék körül mozgó ráfordítás megduplázását tűzte ki célul, amiben jelentős szerep jutna a vállalati ráfordítások növelésének is.

Márkus Csaba, a Deloitte kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója szerint az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett módosítások tükrében egyelőre nem egyértelmű, hogy a k+f adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket. A tervezett módosítások szerint eltűnik ugyanis a k+f adókedvezmények egy része: a k+f tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a k+f tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként - mutat rá a társaság hírlevelében.

A tervezett módosítások között vannak ugyanakkor egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható k+f definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált k+f szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például k+f-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is.

A törvényjavaslat definiálja továbbá a saját tevékenységi körben végzett k+f tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett k+f-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett k+f tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a k+f tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Annak minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös k+f tevékenység keretében egymás között megosztva végzett k+f tevékenység is.

Fontos változás, hogy a törvényekből kikerül az OECD országokban általánosan elfogadott - és az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazott - Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv k+f tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a k+f tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni.

Csak az új szabályok elfogadását és életbe lépését követően lehet azonban megítélni, hogy a jogszabályban rögzíteni tervezett, pontosított és új fogalmak ténylegesen mekkora segítséget nyújtanak majd a gyakorlatban – véli Márkus Csaba.



Forrás: MTI

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • forint

    Előfordulhat, amikor a vevő és az eladó elképzelései a cégértékesítés során nem találkoznak. Tipikus eset, amikor az eladó kevesli a vételárat vagy éppen a vevő sokallja azt - írja az RSM DTM blogja.

  • zseb

    Számos, eddig törvényben szabályozott segély megszűnik majd, az önkormányzat saját hatáskörében dönthet.

  • MKBEGÉSZSÉG

    A béren kívüli juttatások népszerűsége 2013 óta a magasabb adóterhek ellenére sem csökkent, mivel még így is lényegesen kedvezőbb az adózásuk, mint a munkabér után fizetendő közterhek összege. Az MKB SZÉP Kártya, MKB Nyugdíjpénztár és MKB Egészségpénztár tapasztalatai, illetve a hatályos jogszabályok alapján az alábbiakban szeretnénk segítséget nyújtani a munkáltatók 2015. évi tervezéséhez.

  • pénz

    Szeptemberben 2,4 százalék volt a havi bruttó és nettó átlagkeresetek emelkedése, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva az éves növekedési ütem 4,4 százalék volt - közölte a KSH.

  • Orbán Gábor

    Az egyéni nyugdíjszámla bevezetése még az állami nyugdíjrendszerbe átlépés ösztönzésekor került szóba.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó