Kapott és adott hitelek szja-szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hiteleket (kölcsönöket) érintő személyi jövedelemadó (szja) rendelkezések a tartozás vagy követelés keletkezéséhez, visszafizetéséhez, elengedéséhez, illetve kamatozásához kapcsolódnak.

Magánszemélynek adott hitel

A magánszemélyek nem csak bankoktól, pénzügyi vállalkozásoktól juthatnak hitelhez, hanem a polgári jog (Ptk) szabályai szerint – nem üzletszerűen folytatott tevékenység keretében – bármely cégtől, szervezettől, magánszemélytől is bárki bármire kaphat hitelt. Közös szabály, hogy azt a kapott vagyoni értéket – így különösen a kapott hitelt, kölcsönt – amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].

Elengedett hitel

A magánszemély elengedett, vagy más által átvállalt tartozása fő szabály szerint adóköteles [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés c) pont]. Ettől eltérően kivétel, vagyis adómentes:

• ha a tartozás elengedője vagy átvállalója magánszemély, feltéve, hogy az nem e magánszemély vagy harmadik személy által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik [Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. pont];
• a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott kölcsön elengedése [Szja tv. 1. számú melléklet 2.7. pont];
• lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsön (ideértve a deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatt megszűnő kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.20. pont];
• a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére

1. belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között,
2. a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján vagy
3. a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében

• kerül sor [Szja tv. 1. számú melléklet 7.21. pont;]
• az otthonteremtési kamattámogatásról szóló kormányrendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet által elengedett összeg, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlanának a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vételárát teljes egészében hátraléka törlesztésére fordítja [Szja tv. 1. számú melléklet 7.22. pont];
• az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezései végrehajtása következtében megszűnt kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.28. pont];
• a természetes személyek adósságrendezési eljárásában [Szja tv. 1. számú melléklet 7.29. pont]

1. az adóssal, adóstárssal a bíróságon kívüli adósságrendezés során kötött megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezségkötés, valamint az egyezség módosítása során elengedett követelés,
2. az a követelés, amelyet az adósnak a bírósági adósságrendezési eljárásban az adósságtörlesztési határozat, az adósságtörlesztési határozat módosítása, valamint a mentesítő határozat alapján nem kell megfizetnie,
3. a hitelezőkkel kötött megállapodásban, egyezségben, a bíróság által hozott adósságtörlesztési határozatban az adós számára meghatározott adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól juttatott összege havi átlagban nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét

• az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben megszűnt kötelezettség [Szja tv. 1. számú melléklet 7.30. pont];
• a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) kormányrendelet alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege.

Kamatkedvezmény

Kamatnak minősül – a Szja törvény eltérő rendelkezése hiányában – az adós által a kölcsönnyújtónak az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék [Szja tv. 3. § 24. pont]. 

A cégek, szervezetek összeghatár és lejárati korlátozás nélkül adhatnak munkavállalóiknak, magánszemélyeknek kölcsönt kedvezményes kamattal vagy akár kamatmentesen. Nem kötelező, de a felek érdeke és az adózási következmények szempontjából egyaránt célszerű az ügyletet írásbeli szerződésbe foglalni.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

Az ilyen, nem banki szolgáltatás keretében kamatmentesen, vagy kamatkedvezménnyel adott kölcsönök esetén a Szja tv. 72. §-a értelmében kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, ha a kifizető (munkáltató) magánszeméllyel szemben fennálló követelésére (kölcsönre, tartozásra) nem számítja fel legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének megfelelő, vagy – ha bizonyítja hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb – legalább a szokásos piaci kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem az előbbi mértékkel kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az adott követelés után a kölcsön nyújtójának ténylegesen fizetett kamatot. Ezt a kamatkedvezményt a mindenkor fennálló követelés összegére vetítve kell kiszámítani.

A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 % szja-t és 22 (2018ban 19,5) % eho-t kell fizetnie. Az adót és az ehót adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kell megállapítani és a kötelezettség hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni, illetve eddig kell a 08-as nyomtatványon bevallani [Szja tv. 72. §]; eho tv. 3.§ (1) bekezdés bb) pont]. 

A kölcsön havi részletekben történő visszafizetése esetén ez azt jelenti, hogy minden hónapban a visszafizetett összeg kamatkedvezménye után kell a kötelezettséget (annyi napra számítva amennyi a kölcsön folyósításától az adott részlet visszafizetéséig eltelt) a következő hónap 12-éig megállapítani, bevallani és befizetni. Így év végén a december 31-én már csak a még fennálló tartozást kell figyelembe venni. A következő évben a még fennálló tartozásból kiindulva, ugyanígy kell eljárni.

A magánszemélynek a kamatkedvezmény miatt nem keletkezik adókötelezettsége, azt bevallania nem kell, ezért igazolást sem kell számára adni.

Az előzőeket kell alkalmazni a magánszemély bármely tartozása esetén, ha az nem szerepel a törvényben felsorolt kivételek között. 

Kivételek

A Szja tv. 72. §-ának (4) bekezdése értelmében a következő feltételekkel fennálló követelések után nem kell kamatkedvezményt megállapítani:

• követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), valamint az e követelésekkel összefüggésben szerződés vagy jogszabály alapján fizetendő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;
• jegyzett, de még be nem fizetett tőke;
• kizárólag a kifizető tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot meg nem haladó időtartamra – adott előleg, elszámolásra kiadott összeg;
• az osztalékelőlegnek az a része, amely a kifizetését követő első beszámoló elfogadásával osztalékká vált;
• az adó, az adóelőleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával (elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása (számfejtése) során az elszámolás szokásszerű rendjéből adódóan keletkezett követelés, azonban ez a rendelkezés nem alkalmazható a munkáltató, a bér kifizetője, a társas vállalkozás által megfizetett, de le nem vont adóelőleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóelőleg megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor;
• lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét;
• olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;
• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a NAV hivatásos állományú tagja részére jogszabály alapján folyósított családalapítási támogatás, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás;
• az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel;
• olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön, amelynél a felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által nyújtott hallgatói hitelt);
• üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön;
• pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás üzletszerű nyújtására jogosult kifizető e tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső hitelt) esetében;
• a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés;
• a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve, hogy annak a kifizetővel való elszámolása a visszaérkezést követő 30 napon belül megtörténik;
• pénzügyi intézmény által független félnek üzletszerű pénzügyi szolgáltatása keretében nyújtott olyan hitel vagy kölcsön, amellyel összefüggésben az adós fizetőképességének helyreállítását vagy megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra.

Lakáscélú munkáltatói kölcsön

Ha a munkáltató lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez ad munkáltatói kölcsönt hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakás esetén, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét, kamatkedvezmény címén nem keletkezik jövedelem.

A lakásfelújítás nem szerepel a lakáscélú felhasználási célok között, ezért a lakásfelújításra adott kölcsön kamatkedvezménye adóköteles.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Ez a kötelezettség nem merül fel azonban, ha a kölcsönszerződésben a Szja tv. 72. §-nak rendelkezése szerint meghatározott kamat fizetését kikötik. 

Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem miatt adókötelezettség akkor sem, ha a lakás felújítása valójában korszerűsítés.

• Korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20% százalékáig [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./a) pont].
• Méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától függően egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba, három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba és minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke. E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles (ajtó és ablak nélküli) falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./c) pont].
• Együttköltöző, együttlakó családtag: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a Polgári Törvénykönyv szerinti, házastársának közeli hozzátartozói, valamint a támogatást igénylő élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak [Szja tv. 1. számú melléklet 9.3.4./ d) pont].

Munkabérelőleg

Az olyan munkabérelőleg kamatkedvezményére, amely a minimálbér havi összegének ötszörösét meghaladja, vagy visszafizetési kötelezettsége hat hónapnál hosszabb lejáratú, a munkáltató adókötelezettsége fennáll. Ez akkor kerülhető el, ha a munkavállaló a fennálló tartozás mindenkori összege után legalább a Szja tv. 72. § (1) bekezdésében meghatározott kamatot fizet a munkáltatónak.

Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a munkáltató a korábban folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít.

Magánszemély által nyújtott hitel

Lényegét tekintve hitelnyújtásnak tekinthető a magánszemély által történő minden olyan pénzátadás (betételhelyezés, számlára, biztosításra stb. történő befizetés, illetve kölcsön-nyújtás), amely számára visszajár.

A magánszemély által korábban ideiglenesen átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála esetén örököse) részére történő visszaszolgáltatásakor a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7.§ (1) bekezdés c) pont].

Kapott kamat

A Szja tv. általános kamatfogalma a kölcsönzött tőke használatáért az adós által adott és a kölcsönző által kapott kamatot egyaránt magában foglalja, ugyanakkor külön kamatjövedelem kategóriába tartoznak azok a kamat-jellegű bevételek, amelyekre speciális adózási szabályokat kell alkalmazni [Szja tv. 65. § ].

Késedelmi kamat

A késedelmi kamatra azon bevételre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelynek késedelmes, illetve nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel azt megfizették [Szja tv. 1.§ (9) bekezdés b) pont].

Kamatjövedelem

A Szja tv. 65. § (1) bekezdése szerint kamatjövedelemnek minősül

• a különböző bankbetétekre, takarékbetétre a magánszemély és a hitelintézet között fennálló nyilvánosan meghirdetett feltételekkel kötött szerződés (üzletszabályzat, kamathirdetmény) alapján jóváírt, tőkésített kamat szokásos piaci értéket meg nem haladó része,
• a nyereménybetétkönyv tárgynyereménye,
• a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat/hozam,
• egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelem.

Nem kamatjövedelem, hanem a magánszemély és az adós között fennálló jogviszony szerinti, vagy egyéb jövedelem a nem banki szolgáltatás keretében fizetett kamat.

Magánszemély által magánszemélynek kölcsönadott összeg után kapott kamat pl. egyéb jövedelemként adóköteles. 

Tagi kölcsön

A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyi szolgáltatások közé, jogszabály értékhatárt nem állapít meg. A kamat vagy a kölcsön elengedése után a magánszemélynek nem keletkezik adó- és illetékfizetési kötelezettsége.

A tagi kölcsönre fizetett kamat adókötelezettségét a magánszemély és a társas vállalkozás között fennálló jogviszony szerit kell megállapítani. Ha pl. az ügyvezető tagi kölcsönt nyújt a kft-nek, az ügyvezetőnek, mint vezető tisztségviselőnek fizetett kamat nem önálló tevékenységből származó adó- és járulékköteles jövedelem, amelyből a cégnek szja-t, járulékokat kell levonnia, szocho-t, szakképzési hozzájárulást kell fizetnie és mindezt a kifizetést követő hónap 12-éig a 08-as bevalláson be kell vallania, továbbá az ügyvezető számára igazolást kell kiadnia, akinek ezt a jövedelmet a szja bevallásában fel kell tüntetnie.

A szövetkezeti tagi kölcsönök, célrészjegy esetében viszont kamatjövedelemnek minősül a szövetkezet által fizetett kamat akkor, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet a jogszabályban előírt célokon kívül és előírt mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad a tagjainak [Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pont].

---