KATA 2017-ben: számlázás és áfa

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Más lett az adózás világa 2017-től a KATA-sok szemszögéből is: az értékhatárok emelkedése mellett számos más kisebb-nagyobb jogszabályi változás is érinti a kisadózózókat.

2017. január 1-től módosították az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169.§-ában szereplő előírást, mely a számla kötelező adattartalmára vonatkozik. Eszerint 2017-től fel kell tüntetni a kibocsátott számlán a vevő adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

Ez azt jelenti, hogy akinek a kiállított számlájában a felszámított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, az köteles a számlán feltüntetni a vevője adószámát, illetve annak első nyolc számjegyét.

Végszükség esetén ezt az elektronikus cégnyilvántartásból vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásából is megtudhatjuk.

Két dolgot azonban ne feledjünk:

1. EU-s tagország esetén a közösségi adószámot kell alkalmazni.

2. Az áfa-törvény 158/A.§-a értelmében a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik.

A KATA-s vállalkozó mindig írja rá az általa kibocsátott számlára, hogy „kisadózó”.

 

Mivel a KATA-sok általában alanyi adómentességet választanak az áfa rendszerében, az ő kibocsátott számlájukra ezt az előírást nem kell alkalmazni.

Az alanyi adómentesség felső értékhatára 2017-től 8 000 000 forint. Ezért csak az a vállalkozás válassza a KATA-t, akinek várható éves bevétele 8 millió forint alatt lesz, mert így rengeteg külön nyilvántartástól kímélheti meg magát, és ez az egyik legnagyobb előnye a rendszernek. Tehát hiába emelték a KATA 40% adós értékhatárát 12 000 000 forintra, mert 8 millió forint felett már beleesnek az áfa-nyilvántartásokba, bevallásba.

Mindezek mellett azonban arról se feledkezzünk meg, hogy az alanyi adómentes adóalanynak lehetnek olyan ügyletei is, amikor nem járhat el alanyi adómentes minőségében, vagyis áfát kell felszámítania, – például a tárgyi eszközét értékesíti – de ennek értéke nem is számít bele a nyolcmillióba.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 310.§-a alapján mentesül az alanyi adómentességre való visszatérés kétéves tilalmi szabálya alól az az adóalany, aki 2016-ban az akkor hatályos 6 millió forintos értékhatárt túllépte ugyan, azonban a 8 millió forintos értékhatárt nem érte el. Ez a helyzet egy KATA-ssal is előfordulhat. Ilyenkor 2016-ban a 6 millió túllépésekor bejelentkezett normál áfásnak és eszerint működött, de ha a 8 millió forintos értékhatárt nem érte el, és továbbra is alanyi adómentes kíván lenni, akkor 2016. december 31. előtt be kellett jelentkeznie alanyi adómentesnek.

A mentesség értékhatárának emelésekor mindig így kell eljárni.

 

2017-től a KATA-s adóalanynál a bevétel megszerzésének napja az adóalanyiság megszűnésének napja, ha az adózó által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg. Ez azt jelenti, hogy a KATA-alanyiság utolsó napján meglévő bevételi kintlévőségek még KATA-s bevételnek számítanak.

A 2017-től hatályba lépett 12 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogyha a KATA-s bevétel ezt meghaladja, akkor a 12 millió forint bevétel feletti részre kell megfizetni a 40 százalékos adót a tételes adó mellett.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 11.§-a értelmében a kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.

Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell beküldeni.

Ebben a nyilatkozatban (vagy bevallásban) a katás adóalany adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot.

Ebben a nyilatkozatban kell elszámolni a 40%-os adót is (ha van).

---