KATA alanyiság megszűnése

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Mikor szűnik meg a kisadózó vállalkozások  tételes adója szerinti adóalanyiság? Összegyűjtöttük a tudnivalókat.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) értelmében, a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik

  • a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti;
  • b) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával;
  • c) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával;
  • d) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre;
  • e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és a kisadózó tag kilépését követő napig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
  • f) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz;
  • g) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg;
  • h) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli;
  • i) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; (A Parlament előtt lévő T15428. számú törvénytervezet szerint ennek a pontnak az új szövegezése a következő lesz: (az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja;” A törvénymódosítás kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.)
  • j) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
  • k) a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal;
  • l) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a kisadózó feltételeinek.

Az adóalanyiság megszűnéséről - az a) - c) pontban meghatározott okok kivételével - az adóhatóság határozatot hoz.

Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya

  • a) az egyéni vállalkozó,
  • b) az egyéni cég,
  • c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
  • d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
  • ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a KATA törvény (2012. évi CXLVII. tv.) szerint kíván adózni.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény rendelkezik az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos eljárási szabályokról.

Lényeges változást jelent, hogy 2017. január elsejétől az egyéni vállalkozó legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti egyéni vállalkozói tevékenységét. 

[htmlbox Három_Navigátor]

 

Az átmeneti rendelkezés értelmében ez az új szabály csak azokra vonatkozik, akik 2016. december 31-ét követően kezdik el a tevékenységüket szüneteltetni. Akik 2017. január elseje előtt kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni, azokra a 2016. december 31-én hatályos rendelkezés vonatkozik, nevezetesen az, hogy a tevékenység legfeljebb 5 évig szüneteltethető.

Az új szabályt példaként alkalmazva, ha a szüneteltetés kezdő időpontjától számított második év utolsó napjáig az egyéni vállalkozó nem jelenti be, hogy folytatja a tevékenységét, akkor a vállalkozói jogállása megszűnik, s egyúttal a KATA adóalanyisága is megszűnik. (lásd a cikk elején lévő felsorolás b. pontját!)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Tállai

    A második negyedéves rangsoroláskor a NAV az 538 ezer magyarországi cég közül 208 ezernek adta meg a megbízható státuszt, e vállalkozások kaphatják kézhez az általános 75 napnál 30 nappal korábban a visszaigényelt általános forgalmi adót - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

  • nav_logo

    Az ekho szabályait részletezte és néhány megváltozott NAV-számlaszámot ismertetett a múlt héten a NAV.

  • nyugdijas

    2030-2035-től nő meg a száma azoknak a nyugállományba vonulóknak, akiknek nagyon szaggatott a munkapiaci jelenlétük, s emiatt nem lesz teljes nyugdíjuk, csak résznyugdíjra lesznek jogosultak, vagy rosszabb esetben még arra sem - mondta a Napi.hu-nak  Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

  • Tesco

    A Tescónál működő két szakszervezet, a KASZ és a KDFSZ között feszülő ellentétek homályosítják a képet.

  • NAV

    Többször felröppent már a hír, hogy önálló adóminisztérium jöhet létre. Elemzőnk szerint ez kevéssé valószerű, mert nem célszerű az államháztartásért felelős minisztertől megvonni a NAV felügyeletét. Ezen túl a hatályos Art. is többször említi az adózásért felelős minisztert, az mégsem jelent önálló tárcát.