Keményen értelmezi a reklámadót a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Két ponton a vártnál szigorúbb a reklámadó. A szerződéses lánc minden tagjának illik beszerezni a reklámadó alanyának nyilatkozatát, és a reklámadó-alapba – a reklámközzététellel kapcsolatban felmerült költségekbe – a reklámadót magát is bele kell számítani. A BDO Magyarország írása.


Az adóhatóság (NAV) hétfőn, előételként nyilvánosságra hozott honlapján egy, az Adóvilág soron következő számában megjelenő cikket a reklámadóról.

Az írás sok tekintetben az eddig is már ismert információkat részletezi, két nagyon sarkalatos kérdésben azonban válasszal szolgált a szakmának.

A törvény értelmezése során a sok szakmai vita után is nyitott kérdés maradt, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatát kinek kell beszereznie és megőriznie, hogy ne kelljen adóalapot növelnie a társasági adószámítás során: csak a közzétételt közvetlenül megrendelőnek, vagy a végső megrendelőnek is? Azaz ha láncolatról beszélünk, ahol a reklámozni vágyó vállalkozás megbíz egy reklámközvetítőt, aki végül szerződést köt a reklámot közzétevő médiummal, akkor a reklámközvetítő, vagy a vállalkozás kell, hogy rendelkezzen a közzétevő médium nyilatkozatával.

A válasz: mindkettőnek.

A szerző érvelése szerint a TAO tv megfelelő rendelkezése a társasági adó valamennyi alanyára vonatkozik, nemcsak a reklámadó alanyainak minősülő adózókra. Így egy szerződéses láncolat esetén a reklámközzétevővel nem közvetlenül szerződő – azaz megrendelőnek nem minősülő – szervezet is csak akkor mentesülhet a növelő tétel alkalmazásának kötelezettsége alól, ha a szerződéses láncolatban résztvevő partnereik a reklámadó alanyának nyilatkozatát valamennyiük számára beszerzik és rendelkezésre bocsátják. Ez meglehetősen szigorú értelmezés, de ahogy sejteni lehetett, a törvényszöveg szigorú olvasatából ez vezethető le, ahogy azt most hivatalos forrás is megerősítette – feltéve hogy lehet az adóhatóság hivatalos lapját jogforrásnak tekinteni.

Persze nem kötelező beszerezni a nyilatkozatot, annak elmaradása nem ütközik az Art rendelkezéseibe. Akkor viszont a reklám megrendelője is reklámadó-kötelezetté válhat (20%-os adókulccsal, ha megrendelőnek minősül), és annyi bizonyos, hogy a reklámközzététel költségével még meg is kell emelnie a társaságiadó-alapot.

Itt következik a második sarkalatos kérdés: vajon a reklámközzététel költségébe a fizetett díjon vagy a közvetlen önköltségen kívül a fizetendő 20%-os reklámadó is beletartozik-e (ha van ilyen)? Tehát maga az az adó, amit épp a jelen helyzet – nevezetesen a nyilatkozat hiánya – idézett elő?

A válasz: igen.

Azaz az adóalap növelő tételbe a reklámközzététellel kapcsolatban felmerült költségekbe a reklámadót magát is be kell számítani, és vele a társaságiadó-alapot meg kell növelni.

Érdemes tehát figyelni a nyilatkozat meglétére, mivel könnyen adóalap növelő tétel lehet a reklámköltség, és maga az adó is felkúszhat 22%-ra.

A cikk szerzője Kiss Zsófia, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).