Kérdés: transzferár-módosítás bizonyítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégcsoportoknál a tagvállalatok egymás közötti számlázásai adókockázatokat hordoznak magukban, ha az árképzés nem piaci jellegű. Ilyen esetben szükséges a társasági adó alapot módosítani, de vajon milyen mélységű és típusú bizonyítékkal kell alátámasztani?


Tisztelt Szakértő!

Multinacionális vállalatcsoport magyarországi leányvállalataként működünk, és a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósuló ügyleteink árazását nem mi, hanem az anyavállalatunk határozza meg. Az alkalmazandó árakat minden év elején megkapjuk, és az alapján történik a számlázás. Beszerzési oldalon a kapcsolt árak kedvezőbbek, mint a független beszállítók árai, tehát itt nincs teendőnk. Értékesítési oldalon azonban a kapcsolt vállalatok felé alacsonyabbak az árakat alkalmazunk, mint a független cégek részére felszámított árakból képzett átlag, ezért a különbséggel társasági adó alapot növelünk.

Mivel az anyacég árképzésébe nem látunk bele, büntethet-e azért a NAV, ha erről különösebb nyilvántartásunk, leírásunk nincs, csak az összehasonlító, számszaki kimutatásaink, és annak alapján a társasági adóalap módosításunk?

VÁLASZ:

Tisztelt Kérdező!

Szeretném leírni, hogy külön a beszerzési, külön az értékesítési oldalon, illetve magánál a transzferár nyilvántartásnál mire érdemes mindenképpen figyelni.

Beszerzési oldalon a kapcsolt vállalatok által alkalmazott beszerzési árak kedvezőbbek, mint az összehasonlítható független árak. Ez valóban nem a szóban forgó Társaságnak, mint beszerzőnek, hanem elsősorban az értékesítő félnek okozhat transzferár problémát, és az illetékessége szerinti országban adóhiányt. Ilyen esetben a transzferár nyilvántartásban az lehet a leírt konklúzió, hogy a magyar vállalkozás csökkenthetné a társasági adó alapját, de nem teszi, mert nem áll rendelkezésére ehhez megfelelő adat és dokumentum (ennek részletei a TAO tv. 18.§.-ban találhatóak).

Értékesítési oldalon szükséges megvizsgálni a differencia okát, az árképzés lényegét, például a következő módon: elfogadható lehet, ha a kapcsolt fél az értékesítési mennyiség nagyságrendjére tekintettel x% engedményt kap, ha ez a piacon szokásos árképzési módszernek minősül. Ez esetben viszont fel kell állítani egy rendszert az adható engedményekre, és ezt a független felek számára is elérhetővé kell tenni, tehát ha egy nem kapcsolt vállalat is eléri azt az értékesítési mennyiséget, amelyre a kapcsolt vállalat 20% engedményt kap, akkor ezt a független félnek is szükséges biztosítani.

Kérdésként merül fel, hogy pontosan hogyan kerül kiszámításra a társasági adóalap módosítása? Ugyanis bizonyítani szükséges azt is, hogy a független felek részére alkalmazott árakból képzett átlagárak piaci jellegűnek minősülnek. Emellett nem feltétlenül csak egy adott ár lehet piaci, hanem az alkalmazott árakból képezhető egy szokásos piaci ártartomány is, és javasolt azt is meghatározni, hogy az ártartomány mely pontjára vonatkozóan módosítja a Társaság az adóalapját.

A Társaság a fentebb leírtak szerint nem rendelkezik transzferár nyilvántartásokkal, hanem csupán összehasonlító, számszaki kimutatásaik vannak. Kiemelném, hogy a kimutatások sajnos nem lesznek elegendőek egy adóellenőrzésnél, mert amennyiben a Társaság transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett (közép- vagy nagyvállalat), akkor ügyletenként és évenként 2 millió Ft-os mulasztási bírságot kockáztatnak.

Ha például a beszerzés egy kapcsolt féltől történik, az értékesítés pedig három kapcsolt fél felé is megvalósul, akkor a megfelelő értékhatárok felett (50 millió Ft-os ügyleti érték évente) – természetesen az összevonási szabályokat is figyelembe kell venni – összesen négy nyilvántartás kell, hogy rendelkezésre álljon, ennek következményeként 8 millió Ft a mulasztási bírság maximálisan kiszabható összege egy üzleti évre. Ha hiányos a nyilvántartás, akkor is lehet ekkora mértékű büntetésre számítani, elévülésig visszamenőleg egészen 2009-ig.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A 22/2009. számú Pénzügyminisztériumi rendelet tételesen előírja, hogyan kell megállapítani az ügyletek nyilvántartási kötelezettségét, mikor mentesülnek az ügyletek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, milyen típusú nyilvántartásokat lehet készíteni, pontosan mit kell tartalmaznia a transzferár nyilvántartásnak, és még sok egyéb nagyon fontos részletet bemutat a témához kapcsolódóan.

A nyilvántartási szabályok folyamatosan változtak az elmúlt években, főképp annak a tekintetében, hogy mikor milyen ügyletek mentesülnek a nyilvántartás készítési kötelezettség alól, ezért fontos, hogy „cégre szabottan” kerüljön áttekintésre és kidolgozásra a transzferár szabályok alkalmazása.

Válaszadó: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).