Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 2. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A számla kiállításával kapcsolatos cikksorozatunk második részében bemutatjuk, meddig kell a számlát kibocsátani és hogyan kell eljárni, ha a számlázást ki szeretnénk szervezni (azaz meghatalmazott útján szeretnénk teljesíteni).

Cikksorozatunk első részét itt olvashatja. 

1. Milyen időpontig kell a számlát kiállítani?

A számlát fő szabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Hogyan kell értelmezni az ésszerű idő fogalmát?

1. Az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjáig megvalósuló, készpénzzel vagy készpénz- helyettesítő fizetési eszközzel történő ellenérték megtérítés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, feltéve, hogy

  • a termékértékesítés nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés,
  • a szolgáltatásnyújtás nem felel meg a 6. pontban foglaltaknak,
  • az ügylet nem kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. 

2. Az olyan előlegről – amelynek összege nem a 6. pontban foglaltak szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékébe számítható be és – amelynek a megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani.

3. Az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, amelynek az ellenértékét az 1. pontban foglaltaktól eltérően – azaz vagy nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy a teljesítést követően – térítik meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani.

4. Az olyan előlegről, amelyet nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítenek meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg megszerzésétől számított 15 napon belül ki kell bocsátani. 

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Megrendelés >>

 

5. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. 

6. Az olyan szolgáltatásról, amely az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján másik tagállamban teljesül, és amely után az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

2. Hogyan lehet a számlaadási kötelezettséget meghatalmazott által teljesíteni?

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a számlát nem az adózó maga állítja ki, hanem egy másik vállalkozás, például:

  • aki a könyvelést végzi, vállalja, hogy kiállítja az adózó számláit is,
  • aki a termékek postázását végzi, vállalja, hogy ő készíti, nyomtatja a számlákat és azokat együtt postázza a termékekkel,
  • olyan ügynökről van szó, aki átveszi a termékeket és értékesíti azokat a vevőknek, az eladó vállalkozás nevében és javára, ő maga pedig jutalékot számláz az eladó felé.

Számos más eset is lehetséges természetesen, viszont fontos, hogy az adózók tisztában legyenek azzal a néhány szabállyal, amit ilyenkor kötelező betartani. Nézzük meg, melyek ezek!

Ki lehet meghatalmazott?

A számlaadási kötelezettségnek tehát a kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany) saját maga, illetve – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat.

Hány meghatalmazott lehet?

Az ügylethez fűződő számlaadási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. 

Mit szükséges írásba foglalni?

A meghatalmazott útján történő számlakibocsátáshoz a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással – különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. A meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár a számlaadási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. A meghatalmazást írásba kell foglalni.

A meghatalmazás az Áfa tv-ben, az annak felhatalmazása alapján kiadott 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben és a Ptk-ban meghatározott tartalmon kívül a felek által fontosnak ítélt bármely kérdésre kiterjedhet.

[htmlbox adokodex_2]

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy a meghatalmazásban kell rögzíteni a számlakibocsátás elfogadásának összes feltételét és módját, a számla eljuttatásának és tárolásának feltételeit, vagy pedig célszerű egy erre vonatkozó szerződést kötniük a feleknek, aminek a melléklete maga a meghatalmazás.

Milyen speciális előírások vannak a számlával kapcsolatban?

A meghatalmazottnak a számlát a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó (vagyis a kötelezett/meghatalmazó) nevében kell kibocsátania. Amennyiben meghatalmazottként a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki a számlát, akkor a számlán az „önszámlázás” kifejezést is szerepeltetnie kell. 

Kié a felelősség?

A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős (még abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek). 

Mi történjen a kiállított számlákkal?

A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként eljáró személy, illetve szervezet által papír alapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazott a számla másolatát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában bocsátja haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére. 

A feleknek rendelkezniük kell arról is, hogy a számla vevőjéhez hogyan jut el a számla.

Miről kell még megállapodniuk a feleknek?

A számlázó programmal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen, írásban meg kell állapodniuk a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni. 

Fontos, hogy a papír alapú számla esetében a számlatömbről is készítsenek a felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet.

Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész ide kattintva olvasható.

Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • civilszervezet

    Hónap végéig kell elszámolniuk az 1 százalékos felajánlásokban részesült civil szervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1%-os felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-ig. A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civilszervezet jövőre emiatt essen el a támogatástól. 

  • NAV

    Az uniós bírák egy újabb magyar ügy kapcsán kérdőjelezték meg a fordított adózással kapcsolatos eljárásaink jogosságát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a magyar adóhivatal akkor is megtagadja a levonási jogot, illetve bírságot szab ki áfahiány címén, ha a költségvetést nem érte kár, mivel az áfa a másik fél által megfizetésre került. A döntés utat nyit a cégek adóvisszatérítési igényei előtt, amennyiben a másik érintett fizetésképtelen, közvetlenül az adóhatósághoz fordulhatnak áfavisszatérítésük kapcsán.

  • nyíl

    Alacsony volt a bázis. A tavalyi hasonló időszakban 14,9 százalékos volt a visszaesés a KSH adatai szerint. 

  • diákmunka

    A diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján a nyári diákmunka vállalásáról közzétett tájékoztatásában.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Sok évvel ezelőtt újsághirdetésekben kínálták eladásra az otthon megunt, kinőtt, feleslegessé vált holmit az emberek, újabban pedig külön erre szakosodott weboldalakon keresgélhetnek az érdeklődők. Az ingó értékesítés szabályai azonban túlmutatnak az internetes „adok-veszek”-en, ezért érdemes a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait feleleveníteni.