Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 2. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A számla kiállításával kapcsolatos cikksorozatunk második részében bemutatjuk, meddig kell a számlát kibocsátani és hogyan kell eljárni, ha a számlázást ki szeretnénk szervezni (azaz meghatalmazott útján szeretnénk teljesíteni).

Cikksorozatunk első részét itt olvashatja. 

1. Milyen időpontig kell a számlát kiállítani?

A számlát fő szabály szerint az ügylet – Áfa tv. szerinti – teljesítéséig (előleg esetén annak kézhezvételéig, jóváírásáig illetve megszerzéséig), de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül ki kell bocsátani.

Hogyan kell értelmezni az ésszerű idő fogalmát?

1. Az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjáig megvalósuló, készpénzzel vagy készpénz- helyettesítő fizetési eszközzel történő ellenérték megtérítés esetén a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani, feltéve, hogy

  • a termékértékesítés nem Közösségen belüli adómentes termékértékesítés,
  • a szolgáltatásnyújtás nem felel meg a 6. pontban foglaltaknak,
  • az ügylet nem kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás. 

2. Az olyan előlegről – amelynek összege nem a 6. pontban foglaltak szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékébe számítható be és – amelynek a megfizetése készpénzzel, vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történik, a számlát haladéktalanul ki kell bocsátani.

3. Az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, amelynek az ellenértékét az 1. pontban foglaltaktól eltérően – azaz vagy nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy a teljesítést követően – térítik meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát a teljesítéstől számított 15 napon belül (vagyis legkésőbb a 15. napon) ki kell bocsátani.

4. Az olyan előlegről, amelyet nem készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítenek meg, és a számla áthárított adót tartalmaz (illetve áthárított adót kellene tartalmaznia), a számlát az előleg megszerzésétől számított 15 napon belül ki kell bocsátani. 

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Az áfa kiskönyvtár sorozat kötetei most elérhetőek a kettőt fizet, hármat vihet akció keretén belül is! Az akció részleteiért kattintson ide!

Megrendelés >>

 

5. A Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani. 

6. Az olyan szolgáltatásról, amely az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján másik tagállamban teljesül, és amely után az adófizetési kötelezettség a szolgáltatás igénybevevőjét terheli, a számlát legkésőbb a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell kibocsátani.

2. Hogyan lehet a számlaadási kötelezettséget meghatalmazott által teljesíteni?

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a számlát nem az adózó maga állítja ki, hanem egy másik vállalkozás, például:

  • aki a könyvelést végzi, vállalja, hogy kiállítja az adózó számláit is,
  • aki a termékek postázását végzi, vállalja, hogy ő készíti, nyomtatja a számlákat és azokat együtt postázza a termékekkel,
  • olyan ügynökről van szó, aki átveszi a termékeket és értékesíti azokat a vevőknek, az eladó vállalkozás nevében és javára, ő maga pedig jutalékot számláz az eladó felé.

Számos más eset is lehetséges természetesen, viszont fontos, hogy az adózók tisztában legyenek azzal a néhány szabállyal, amit ilyenkor kötelező betartani. Nézzük meg, melyek ezek!

Ki lehet meghatalmazott?

A számlaadási kötelezettségnek tehát a kötelezett (vagyis a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany) saját maga, illetve – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat.

Hány meghatalmazott lehet?

Az ügylethez fűződő számlaadási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. 

Mit szükséges írásba foglalni?

A meghatalmazott útján történő számlakibocsátáshoz a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban meg kell állapodnia egymással – különösen – a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról. A meghatalmazás szólhat egy ügylethez fűződő számlaadási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat akár a számlaadási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. A meghatalmazást írásba kell foglalni.

A meghatalmazás az Áfa tv-ben, az annak felhatalmazása alapján kiadott 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletben és a Ptk-ban meghatározott tartalmon kívül a felek által fontosnak ítélt bármely kérdésre kiterjedhet.

 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy vagy a meghatalmazásban kell rögzíteni a számlakibocsátás elfogadásának összes feltételét és módját, a számla eljuttatásának és tárolásának feltételeit, vagy pedig célszerű egy erre vonatkozó szerződést kötniük a feleknek, aminek a melléklete maga a meghatalmazás.

Milyen speciális előírások vannak a számlával kapcsolatban?

A meghatalmazottnak a számlát a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó (vagyis a kötelezett/meghatalmazó) nevében kell kibocsátania. Amennyiben meghatalmazottként a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője bocsátja ki a számlát, akkor a számlán az „önszámlázás” kifejezést is szerepeltetnie kell. 

Kié a felelősség?

A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős (még abban az esetben is, ha a felek a megállapodásukban másként rendelkeztek). 

Mi történjen a kiállított számlákkal?

A számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként eljáró személy, illetve szervezet által papír alapon kibocsátott számla esetében a meghatalmazott a számla másolatát haladéktalanul eljuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában bocsátja haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére. 

A feleknek rendelkezniük kell arról is, hogy a számla vevőjéhez hogyan jut el a számla.

Miről kell még megállapodniuk a feleknek?

A számlázó programmal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen, írásban meg kell állapodniuk a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni. 

Fontos, hogy a papír alapú számla esetében a számlatömbről is készítsenek a felek átadás-átvételi jegyzőkönyvet.

Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész ide kattintva olvasható.

Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.

  • Bled

    A háborús időszakokban az emberi és anyagi erőforrásokat is a hadi események szolgálatába állítják. Gyakran együtt jár ez korábbi reformintézkedések, jogok, vagy akár a parlamentáris kormányzás bizonyos mértékű felfüggesztésével, korlátozásával is. Magyarország nagyszabású és sikeres, pótadóból és kölcsönből finanszírozott fegyverkezési programmal készült a világháborúra 1938-tól. A korszak zsidótörvényeinek is voltak adózási vonatkozásai.