Kérdések és válaszok a számlakiállításról 2017-ben – 5. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A számlakiállításról szóló cikksorozatunk soron következő részében körüljárjuk az egyszerűsített számla és a gyűjtőszámla alkalmazásának szabályait, és áttekintjük, hogyan lehet a számlát javítani, módosítani, illetve érvényteleníteni.

1. Mikor lehet egyszerűsített adattartalmú számlát kiállítani?

Egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására a következő esetekben van lehetőség: 

a) előlegről történő számlakibocsátás esetén (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok forintban kifejezettek),

b) olyan ügyletről történő számlakibocsátás esetén, amelynek az ellenértékét az ügylet teljesítéséig a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel megtérítette (feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek),

c) olyan ügyletről történő számlakibocsátás esetén, amelynél a számla adót is tartalmazó végösszege nem haladja meg a 25 ezer forintot, feltéve, hogy az adott ügylet nem minősül adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek vagy távolsági értékesítésnek (és nem felel meg a d)-e) pontokban foglaltaknak),

d) az Áfa tv. előírásai alapján a Közösség másik tagállamában teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön) és az adófizetésre kötelezett személy a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője,

e) az Áfa tv. előírásai szerint a Közösség területén kívül (harmadik államban) teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról történő számlakibocsátás esetén, feltéve, hogy az ügyletet teljesítő adóalanynak az adott ügylet teljesítésével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedési helye belföldön van (gazdasági célú letelepedési hely hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van belföldön).

Adómentességek az áfa rendszerében

A kiadvány első részében az olyan adómentességeket tárgyaljuk részletesen, amelyekhez nem kapcsolódik áfa-levonási lehetőség. A kiadvány második része az áfa-levonással együtt járó adómentes termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, valamint az adómentes termékimport szabályaival foglalkozik.

Megrendelés >>

 

2. Milyen adatokat kell szerepeltetni az egyszerűsített adattartalmú számlában?

A fenti a)-c) pontok szerinti esetekben, az egyszerűsített adattartalmú számlában egyes adatok a számlára vonatkozó általános előírásoktól eltérően, a következők szerint szerepeltetendőek:

  • az adó alapja és adó nélküli egységára helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege tüntetendő fel, 
  • áthárított adómértékként 27%, 18% illetve 5% nem tüntethető fel, benne foglalt adóként 27%-os adómérték alá tartozó ügylet esetén 21,26%-os, 18%-os adómértékűnél 15,25%, 5%-os adómérték alá tartozónál 4,76% százalékérték szerepeltetendő,84 
  • áthárított adó összeg nem szerepelhet. 

A fenti d)-e) pontok szerinti esetekben az egyszerűsített adattartalmú számlában a számlát,, a termékértékesítőt/szolgáltatásnyújtót és a termékbeszerzőt/ szolgáltatás igénybevevőt azonosító adatokon (vagyis a 2.1. fejezet a)-c) pontja szerinti adatokon) túlmenően a következő adatok szerepeltetése kötelező:

  • az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az Áfa tv-ben alkalmazott vámtarifaszám, továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az Áfa tv-ben alkalmazott SZJ szám, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; 
  • a teljesítés napja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől; 
  • az ellenérték pénzben kifejezett összege, 
  • a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett. 

Az egyszerűsített adattartalmú számla törvényben meghatározott kötelező adattartalmával összefüggésben is hangsúlyozandó, hogy a bizonylaton az Áfa tv-ben meghatározott adatokon kívüli adat is szerepeltethető.

3. Mit kell tudni a gyűjtőszámláról?

Gyűjtőszámla kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az adóalany ugyanannak a szervezetnek, személynek több számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít 

  • a teljesítés napján egyidejűleg, illetve 
  • az adott naptári hónapban illetve a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban. 

Az azonos teljesítési napon megvalósult ügyletek tekintetében a gyűjtőszámla kibocsátásáról külön megállapodás nélkül is dönthet a számla kibocsátója. A számlaadási kötelezettség a teljesítés napján, de legkésőbb attól számított ésszerű időn belül teljesítendő. 

A nem azonos napon teljesített ügyletekről gyűjtőszámla csak akkor bocsátható ki, ha a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodtak.

 Gyűjtőszámla legfeljebb naptári hónapról, illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakának teljesítéséről bocsátható ki. [Gyűjtőszámla – a felek megállapodásának függvényében – naptári hónapnál illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakánál rövidebb időszakra vonatkozóan (pl. havi bevalló esetén egy hetes időszakokra) is kibocsátható.] 

Amennyiben a számlakibocsátásra kötelezett nem havi bevalló, az általa kibocsátott gyűjtőszámla csak akkor vonatkozhat egy naptári hónapnál hosszabb időszakra, illetve az egyik naptári hónapban kezdődő és a másik naptári hónapban befejeződő időszakra, ha a gyűjtő számla nem tartalmaz: 

  • Áfa tv. 89. §-a szerinti – vagyis adómentes Közösségen belüli – termékértékesítést és 
  • olyan szolgáltatásnyújtást, amely az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alá tartozóként a Közösség másik tagállamában teljesül.

A nem azonos napon teljesített ügyletekről kibocsátandó gyűjtőszámla esetén a számla kibocsátására rendelkezésre álló ésszerű időt a naptári hónap utolsó napjától illetve a számlakibocsátásra kötelezett adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. Ennek megfelelően a gyűjtő számlát pl. havi bevalló esetén legkésőbb a naptári hónap utolsó napját követő 15. napon ki kell bocsátani.

A gyűjtőszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítetten, úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – az alkalmazott adómérték, illetőleg adómentesség szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek. 

[htmlbox adokodex_2]

 

A naptári hónapban, illetve a számlakibocsátásra kötelezett adó-megállapítási időszakának teljesítéseiről kibocsátott gyűjtőszámla tekintetében nem értelmezhető teljesítési időpont (csak a gyűjtőszámlán szerepeltetett egyes ügyleteknek van teljesítési időpontja). A gyűjtőszámlán az egyes ügyletek teljesítési időpontja mindig szerepeltetendő. A fentiek szerinti speciális rendelkezéseken kívül, a gyűjtőszámlára is a számlára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. Hogyan lehet a számlát módosítani, érvényteleníteni, javítani?

Az Áfa tv. szóhasználatának megfelelően számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják. 

A számlával egy tekintet alá eső okirat megnevezés tehát mindazon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek a már kibocsátott (a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője részére átadott illetve megküldött) számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják. Így számlával egy tekintet alá eső okirat a módosító, érvénytelenítő számla mellett az eredeti számlában feltüntetett adóalapot, adóösszeget nem érintő javítást, kiegészítést tartalmazó okirat is (így pl. az olyan okirat is, amely a számla adatait a vevő adószámával egészíti ki, vagy kizárólag a számlán feltüntetett helytelen besorolási számot módosítja, a számlán feltüntetett hibás teljesítési időpontot korrigálja). 

Amennyiben az ügyletről kibocsátott (eredeti) számla valamely adatát utóbb számlával egy tekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztató okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibát, hiányosságot tartalmazó számlát a számla jogosultjának általában nem kell visszajuttatnia a számla kibocsátójához, elégséges a hiba, hiányosság számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrigálását kérnie. 

(Amennyiben azonban a nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla előállítása a termék vevőjének, szolgáltatás igénybevevőjének a jelenlétében történik, aki a számla hibáját azonnal észleli, a hibás számla valamennyi példánya a hagyományos módon sztornírozható és új számla bocsátható ki, illetve a hibás számla valamennyi példánya egyidejűleg javítható. A javításnak ilyen esetben a hibás adat áthúzásával – ami nem eredményezi az eredeti adat olvashatatlanságát – és a helyes adat beírásával, a javítás időpontjának, okának és a javító személyének a feltüntetésével kell megtörténnie.) 

Nem korrigálható egyetlen számlával egy tekintet alá eső okirattal az olyan hiba, amikor például két hasonló nevű adóalany közül nem a tényleges vevő részére történt számla kibocsátás. Ilyen esetben a tévesen kibocsátott számlát számlával egy tekintet alá eső okirattal érvényteleníteni kell, és a termék tényleges vevője, illetve a szolgáltatás tényleges igénybevevője részére számlát kell kibocsátani. Nem kell számlával egy tekintet alá eső okiratot kibocsátani a számla téves címzettje részére abban az esetben, ha a hibát a kibocsátást (a számlának a címzett részére történő rendelkezésre bocsátását) megelőzően észleli az adóalany, vagy a kibocsátott számlát a téves címzett visszaküldi. Ezekben az esetekben a számlaadásra kötelezettnek a téves címzett részére kiállított, hibás számlát elégséges a saját rendszerében érvénytelenítenie.

5. Mit kell tartalmaznia a számlával egy tekintet alá eső okiratnak?

A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő: 

  • az okirat kibocsátásának kelte; 
  • az okirat sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja; 
  • hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; 
  • a módosítással érintett számla adat megnevezése, a módosítás természete, illetve számszerű hatása, ha ilyen van. 

Mivel az Áfa tv. a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg, a bizonylaton az adóalanyok ezen felül bármely általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek. 

A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Ezért a számlával egy tekintet alá eső okirat tekintetében is biztosítani kell pl. az adattartalom sértetlenségét, az eredet hitelességét és az olvashatóságot, továbbá a számlával egy tekintet alá eső okiratnak is adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatnak kell lennie. 

Nincs akadálya annak, hogy az adóalany egy számlával egy tekintet alá eső okirattal több számláját módosítsa, azzal, hogy a csoportos módosító bizonylaton valamennyi módosítandó számla tekintetében világosan és átláthatóan szerepeltetendő a módosítandó számlára történő hivatkozás, valamint az, hogy az adott számla mely adatát érinti a módosítás, továbbá a módosítás természete és számszerű hatása (ha van ilyen). Amennyiben a korrekció a számlában feltüntetett adóalapra és/vagy adó összegére (is) vonatkozik, akkor csoportos módosító bizonylattal az adóalany csak az olyan ügyletekről kibocsátott számláit módosíthatja, amelyek tekintetében az adó és/vagy adóalap korrekció eredményét ugyanazon elszámolási időszakban kell elszámolnia. 

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az adóalanyok az általuk kibocsátott számla adóalap, adóösszeg adatát nem módosító számlával korrigálják, hanem érvénytelenítik/sztornírozzák a korábban kibocsátott számlájukat és egy új számlát bocsátanak ki. A számla módosításának ez a technikai kivitelezése a számla módosításának az Áfa tv. 77-78. §-ai illetve 153/B-153/C. §-ai szerinti, továbbá Art. 31/B. §-a szerinti megítélését nem befolyásolja, az érvénytelenítő/sztornírozó számla és az új számla együttesen módosítja az eredeti számla adatát, együttesen veendő figyelembe módosító számlaként.

Cikksorozatunkat folytatjuk. Az első rész itt, a második rész itt, a harmadik rész itt, a negyedik rész pedig itt olvasható.

Forrás és további információk: 18. számú információs füzet (www.nav.gov.hu)

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • napraforgó

    Több mint 300 millió forint kárt okozott a költségvetésnek az az étolaj-kereskedő bűnszervezet, amelynek tagjait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói fogták el.

  • Brexit

    Theresa May brit miniszterelnök szerint a jelenleg törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok közül senkinek nem kell majd távoznia a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének időpontja után.

  • Adó kódex

    A szektor ingatlanokkal kapcsolatos kérdéseire - azok jogi, adózási megoldásaira – fókuszál legfrissebb számában az Adó kódex; a lap itt rendelhető meg.

  • gyár, munkás, nő

    Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a felek rövid időtartamra, eseti jelleggel létesítenek egymással munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A munkáltató szempontjából pozitívan értékelhető, hogy részben mentesül az általános munkajogi szabályok alkalmazása alól, valamint kevesebb adminisztrációs kötelezettség terheli. A munkavállaló vonatkozásában előny lehet a rugalmasabb munkavégzés, azzal együtt, hogy legális formában valósul meg a foglalkoztatása.

  • kereszt, katolikus

    A munkavállaló a munkaviszonyban egész személyiségével van jelen, így vallási meggyőződését sem hagyhatja kint az öltözőben. Bizonyos esetekben konfliktus alakulhat ki a munkaköri kötelezettségek és a munkavállaló vallása vagy más meggyőződése között. A munkajog általános szabályokkal próbál iránymutatást adni ezekre a helyzetekre, amelyek a bírói gyakorlatban is megjelentek.